Tudta-e?
Az eszkimók által lakott hókunyhók sokkal hatékonyabb védelmet nyújtanak a modern hadseregek által használt barikádoknál. Sőt, majdnem teljesen láthatatlanok felülről nézve és infravörös kamerákkal sem vehetők észre a bent tartózkodók.

179. szám - 2019. augusztus

Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél

Bácsfekehegyen, a Krivaja folyó közelében elterülő dombon folyamatban van egy középkori temető feltárása. Eddig 22 sírt tártak fel a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

10

Kezdetben a csontokon kívül alig találtak tárgyi leleteket. A munkálatok előrehaladtával azonban tárgyi emlékek is előkerültek: gyűrűt, nyakéket, majd egy fiatal női csontváz koponyáján a párta maradványait is felfedezték.

A párta a néprajzi leírások szerint a leányok fejét a szüzesség jelképeként övező pánt, melyet a lakodalomig, férjhez menésükig viseltek. Pártában maradt a vénlány, akinek nem jutott férj és így nem volt módjában, hogy a pártát letegye. A bácsfeketehegyi lelőhelyen feltárt csontváz tehát valószínűleg egy a férjhez menése előtt elhunyt leányé volt. A fogazata feltűnően egészséges és ép. A párta már a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejviseletnek. A 13–15. századi folytonosságát számos régészeti anyag bizonyítja.

Neda Dimovski archeológus, a Szabadkai Múzeum szakmunkatársa elmondta, hogy az eddig feltárt terület egy részén egymásra is temettek. A csontok 100-300 év különbséggel kerültek a földbe, a közelben pedig egy valószínűleg szakrális célokra emelt építmény, feltehetően egy templom, vagy kápolna alapjait is megtalálták. A temetkezési szokások ismeretében állítható, hogy keresztény népesség temetkezési helyéről lehet szó. A dombon a temető és a templom helyezkedhetett el, körülötte pedig feltehetően egy település létezett több száz éven keresztül, az érett középkorban. A leletek a 12. század második felétől a 14-15. századig datálhatóak. A Szabadkai Múzeum iratai között vannak feljegyzések, melyek szerint a Krivaja patak melletti magaslaton középkori leletek találhatók. 1972-ben Szekeres László archeológus vezette feltárások során egy szakrális objektum, feltehetően keresztény templom nyomaira bukkantak, ami a XI–XIII. századból származhat.

A bácsfeketehegyi leletek tehát az érett középkornak nevezet történelmi korból erednek, mely a 11. és a 15. század közötti periódusra datálható. Az ásatást Neda Mirković Marić konzervátor archeológus vezeti, aki hangsúlyozta, hogy a munkálatok leletmegóvó jellegűek. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jövőben Bácsfeketehegy és Kishegyes környékén több terület feltárását is megkezdhetik, mert a terület gazdag lelőhelyekben.

Az érett középkor korszaka is egy mozgalmas időszak volt Magyarország szempontjából. 1301-ben férfi-ágon kihalt az Árpád-ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük (király nélküli uralom). Végül az Anjou Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra, aki uralkodása első szakaszában (1308-21) helyreállította az ország egységét és a királyi hatalmat, uralkodása második szakaszában (1322-1342) újjászervezte a gazdaságot, és megerősítette a királyi hatalmat.

A bácsfeketehegyi leletmegőrző jellegű munkálatok folytatódnak, a régészek feltárják a tárgyi emlékeket és ebből reményeink szerint rálátásunk lesz majd, hogyan élhettek elődeink 800-900 évvel ezelőtt. Az ásatás vezetője azt is elmondta, hogy Bácska területe gazdag ilyen lelőhelyekben és mintegy 500 további olyan helyet jelöltek meg, ahol a jövőben szintén ásatásokat végeznek majd.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor