- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Nejlont először 1938-ban állítottak elő. Első felhasználási területe a fogkefék sörtéje volt.
123. szám - 2014. december 01.
HadtörténelemA vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményeiA harci gázok, azaz vegyi fegyverek tömeges bevetésének tekintetében az I. világháború jelentett fordulópontot. Ebben a háborúban kezdték el hatalmas mennyiségben és felelőtlenül alkalmazni a mérges gázokat…
|
10
|
A kémia már az ősembert is lebilincselte. Persze az ősember még nem volt tudatában annak, hogy amikor tűz segítségével megváltoztatja az anyagok összetételét, vegyi folyamatokat alkalmaz, ennek ellenére mégis, a tűz megszelídítésével az ősember a kémia tudomány megalapozásának útjára lépett. A különféle anyagokat (vegyszereket), vegyi folyamatokat (égetés, főzés, erjesztés) a legősibb civilizációktól kezdődően előszeretettel alkalmazták az emberek a mindennapi életben. Eleinte főleg az élelmiszerek feldolgozásához, tartósításához és a gyógyításhoz kerestek varázsszereket, eljárásokat. Később a szépítkezéshez, a kábító anyagok előállításához, a halotti szertartások, eljárásokhoz (mumifikálás), továbbá textíliák színezéséhez használták „kémiai ismereteiket”. A harcoló felek háborúkban is előszeretettel nyúltak a különböző mérgekhez, varázsszerekhez, vegyi jellegű praktikákat alkalmaztak, pontosabban megfogalmazva felhasználták a számukra addig megismert, ma már kémiainak mondható eljárásokat. A mai ősemberi viszonyok között élő amazóniai indiánok kémiai ismeretei elképesztően kiválóak, például mérgező növények segítségével halásznak még manapság is, úgy, hogy e növények főzetének levével elkábítják a halakat, amelyek a felszínen úszva kézzel is kifoghatóvá válnak. Az őskori emberek is a vadászat terén használhatták legelőször a mérgezett nyilakat, fúvócsöveket, de később ezeket az ismereteiket az emberek az egymás elleni csatákban, háborúkban is bevetették. A mérgeket többnyire növényekből vagy mérges kígyók, skorpiók, mérgező varangyok váladékából, mérgéből nyerték. Az ősemberek a mérgező állatokat megfigyelve, azok védekezési, vadászati technikáit lemásolva, alkalmazva tökéletesítették tudásukat a vegyi fegyverkezés terén. Az erődszerű települések kialakulásával párhuzamosan a háborúzások történetében megjelent a kifüstölés technikája. Ebben az esetben különféle növényeket, vagy anyagokat gyújtottak meg, melyek bűze tovább fokozta a füst, a tűz elviselhetetlenségét. Már az i.e. V. században, a peloponnészoszi háborúban a spártaiak Athén városfalainak tövében többek között ként égettek, amitől azt remélték, hogy a bűzlő füst harcképtelenné teszi az athéniakat. A füstölési technika volt a későbbi harci gázok bevetésének első előzménye. A vegyszerek háborús célokra való felhasználásának igazi művelői a kínaiak voltak. A puskapor, a mérges gázok alkalmazása tőlük származik. Ők gyártottak először agyagcsupros füstbombákat. A lőpornak, a bombáknak az előállítási titkai két útvonalon jutottak el Európába, egyrészt északon Dzsingisz kán mongoljainak támadásai nyomán, másrészt délen, az arabok közvetítésével. Ám az európaiakat sem kell félteni a vegyi fegyverek kiötlése tekintetében, elegendő csupán a bizánciak csodafegyverére, a híres görögtűzre gondolni. A reneszánsz kortól kezdve a természettudományok mind gyorsabban fejlődtek, többek között a kémia is. A XVII. századtól kezdődően a várvívások alkalmával előszeretettel kezdték alkalmazni a különféle vegyi anyagokat gyújtóbombák, gyújtógránátok előállításánál. E fegyvereknél a lényeg az volt, hogy az általuk okozott tüzet ne lehessen könnyedén eloltani, átterjedjen minden gyúlékony anyagra, így e bombákhoz alapanyagként főleg faggyút, ként, gyantát, terpentint, salétromot használtak. Ezeknek a gyújtóbombáknak a bőséges, sokszor maró füstje úgyszintén fontos hadászati tényező volt, azaz valamiféle harci gázként is értelmezhető az alkalmazásuk. Az újkori háborúzások során először a krími háború idején (1853-1856) fogalmazták meg kételyeiket a britek a vegyi fegyverek bevetésének kérdésében, ugyanis az első, majd a második ipari forradalom egyik hozadékaként leginkább a kémia fejlődött robbanásszerűen, aminek következtében a háborús felek mind újabb és újabb, valamint egyre hatékonyabb anyagokat tudtak alkalmazni a vegyi fegyverkezés terén. Ekkor döbbentek rá először e fegyverek tömegpusztító hatására, és arra, hogy az ellenfél is felhasználhatja ezeket a támadó ellen. A harci gázok, azaz vegyi fegyverek tömeges bevetésének tekintetében az I. világháború jelentett fordulópontot. Ebben a háborúban kezdték el a mérges gázokat felelőtlenül, hatalmas mennyiségben alkalmazni. A háború kezdetén még „eléggé sikertelenül”, ugyanis 100 elesett katonából átlagban „csak” hárman haltak meg gázmérgezés következtében. A következő években ez a szám elérte a 9-10%-ot is, ami már kimondottan megdöbbentő arány volt. Amíg a lőfegyverek mechanikai úton okoznak sérüléseket, addig a vegyi anyagok az idegrendszerre, a légzőszervekre, vagy a látásra, a bőrre stb. kifejtett hatásukkal tették harcképtelenné a katonákat. Hatástartamuk órákig, napokig, hetekig is eltarthatott. Némely esetben azonnali halált okoztak, ám ennél sokkal borzasztóbbak voltak azon katonák kínjai, akik napokig öklendezve-fuldokolva gyötrődtek, majd haltak meg a szövődménynek következtében, vagy életük végéig másokra szoruló bábokként tengették életüket. Az I. világháború idején a vegyi fegyvereket mindhárom halmazállapotban gyártották, de a harci gáz kifejezés terjedt el. Ennek oka az, hogy halmazállapot átalakulással rendszerint gáz keletkezett. A nagy háborúban 50 965 tonna könnygázt, hólyaghúzó és a tüdőt roncsoló vegyi anyagot vetettek be a központi hatalmak és az antanthatalmak együttesen, többnyire klórt, foszgént és mustárgázt. A gáztámadások áldozatainak hatalmas aránya elgondolkodtatta a győztes és a vesztes feleket is e hihetetlenül hatékony, de borzasztóan pusztító hatású fegyver további felhasználásától. Ezért a nagy háborút követően visszafogottabbá vált a kémiai szerek alkalmazása, nem a fair play, hanem inkább a félelem hatására. Annak ellenére, hogy az első világháború szörnyűséges következményei elriasztották a háborúzó feleket a vegyi fegyverek tömeges bevetésétől, a harci gázokat, a különböző vegyi mérgeket, kábítószereket a II. világháborúban, a vietnámi, az iraki, és a jelenleg is folyó szíriai polgárháborúban, valamint más konfliktusokban is alkalmazták/alkalmazzák mind a mai napig. Továbbá tudni kell azt is, hogy ezek a fegyverek nem csak a katonák, és a civil lakosság körében szedik áldozataikat, hanem hihetetlenül nagy környezetpusztító hatással is bírnak. Az emberiség még nem tanulta meg a leckét! |
Kapcsolódó cikkek
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Európa harca önmaga ellen
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- A Messiások átalakulása
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- A forradalmi Messiások
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata