Tudta-e?
Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.

182. szám - 2019. november

Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején

Általános forrongást, a népek zajongó háborgását észleljük Európa-szerte 1848 tavaszán – „a népek tavaszán”.
Szabó Judit, történész

2

Európa egy vulkánhoz hasonlít – írja Érdújhelyi Menyhért –, melynek gyomrában izzó áramlatok háborognak, s borzongató dühöngésekkel rengetik a talajt. Egyik-másik kráter már eget nyaldosó láng-nyelvet öltöget, a népek forrongásának lávája félelmetes tűzijáték módjára fényezi a komorodott szemhatárt. Vajon melyik ország lesz a kráter, amelyből teljes erővel előtör a nagy izgalom lávája, s megrázkódtatja Európát!”

1848 voltaképpen évtizedekkel korábban kezdődött, ugyanúgy az egyháznak a forradalom és szabadságharc idején tanúsított magatartásának megértéséhez is vissza kell fordulnunk a régebbi időkhöz. A magyar egyházban nagyrészt tükröződtek a Habsburg Birodalom viszonyai. „Az 1848. év a bibliai hitéletet itt már legnagyobb részben kialudva találta… Középosztályunk a vallás lényegétől és külformáitól egyaránt elfordulva nagy mértékben terjeszti a népnél a hitetlen életet” – vélekedik Szeremlei Sámuel hódmezővásárhelyi lelkész.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor