Hiperoxia okozta hatások az agyi artériák működésére

Ez a szakdolgozat a 16. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciára készült, ahol a szerző (harmadéves egyetemi hallgató) elő is adta. Témavezető: Prof. dr. Barak Ottó, egyetemi tanár. Intézmény: Újvidéki Egyetem, Orvostudományi Kar, Fiziológiai Intézet, Újvidék, 2017.

A könnyűbúvárkodás, azaz SCUBA-diving (Self-Contained Underwater Breathing Apparatus) napjaink egyik legkedveltebb rekreációs tevékenységévé nőtte ki magát, nem meglepő módon, hiszen ősidők óta ismert az ember olthatatlan kíváncsisága és vágya a mélység rejtette felfedetlen csodák feltárása iránt. Azonban felelősségteljes búvárként számításba kell venni ezen nem mindennapi sport veszélyeit és kockázatait, mindenekelőtt felmérve a potenciális merülő pszichikai és fizikai - azaz egészségügyi állapotát, azt összevetve a búvárkodás okozta már ismert élettani változásokkal, és ennek függvényében tervezni a merülést, hogy az mindenki számára teljes mértékben biztonságos és élvezhető legyen.

Az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett jelentős növekedés a víz alatti sportot űző populáció létszámában egyre indokoltabbá tette az erre a témára irányuló tudományos kutatások és megfigyelések kivitelezését. A Divers Alert Network (DAN) 2016. évi, 2014-re vonatkozó, az Amerikai Egyesült Államok területére kiterjedő kimutatása alapján az említett évben 3 millió rekreatív búvárt jegyeztek fel, és az adatok szerint évente 2 személy veszíti életét százezer rekreatív merülő közül. A halálos kimenetel vezető okai közé sorolható a fulladás, az artériális gáz embólia és a szívet és keringési rendszert érintő zavarok mellett az anoxikus agysérülés is (Buzzacott, 2016). Ezek az adatok világosan rámutatnak a könnyűbúvárkodással foglalkozó kutatások fontosságára és hangsúlyozzák azt, hogy a szív munkájában bekövetkező változások mellett a SCUBA-búvárkodás vérerekre kifejtett hatása is éppoly jelentős.

A teljes írás itt olvasható