- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy életünk során mintegy 100 tonna táplálék halad át a gyomor-bél traktuson
115. szám - 2014. április 01.
Személynevek változataiAttila és Atilla, Ottília és Otília, Diána és Dianna, Héla és Hella, Adrienn és Adrien stb. Melyik a helyes?
|
4
|
Bizonyos személynevek hosszú és rövid mássalhangzós változatban is elő szoktak fordulni: Attila és Atilla, Ottília és Otília, Diána és Dianna, Héla és Hella, Adrienn és Adrien stb. Melyik a helyes? – teszi fel a kérdést a tájékozatlan névhasználó. Egységes elvet nem fogalmazhatunk meg, hogy csak a hosszú vagy csak a rövid mássalhangzós változat az elfogadható, hiszen a kérdéses nevek különböző eredetűek és eltérő szerepűek. Némelyiknek mindkét (vagy kettőnél több) alakban is van létjogosultsága, némelyiknek viszont csak egy alakja számít elismertnek. Érdekes az Atilla név esete. A huszadik század elején még az egy t-s, két l-es változata volt használatban, ugyanúgy, mint a megfelelő atilla köznév (amely zsinórozott férfikabátot, illetve aranysújtásos, díszes zubbonyt jelöl). A helyesírási szabályzat 1915. évi kiadásában már két t-vel és egy l-lel írt névalak is megjelenik, ugyanis az etimológiai kutatások kiderítették, hogy ez a név a gót atta szónak kicsinyítő képzős származéka. 1954-ig állt fenn ez a kettősség, akkor A magyar helyesírás szabályainak 10. kiadása csak a két t-s alakot ismerte el helyesnek. A jelenlegi, 11. kiadás szerint mindkét változatban írható a név. A magyar utónévkönyv az Attilát ajánlott névnek minősíti, az Atillát pedig elfogadhatónak. Az anyakönyvezés szempontjából két különböző névnek tekintendők. Köznyelvi kiejtésük viszont egységesen atilla. Az Otília név is hasonló jellegűnek látszik. Ez az 'öröklött vagyon' jelentésű germán Ode férfinév női párjának származéka. A németben Ottilia vagy Odilia alakban él. Korábban a magyarok is két t-vel írták, ma viszont kiejtésének megfelelően egy t-s az írásmódja, a helyesírási szabályzat 161. pontjával összhangban, mely szerint "mind régi (eredeti és jövevény), mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk". Noha az utónévkönyv nem ismeri el külön névként a két t-s Ottíliát, tehát újszülöttnek nem adható, meg kell engednünk a használatát azoknak, aki annak idején ebben az alakban kapták, és ezért ragaszkodnak hozzá. A Diána a latin dies (azaz nap) származéka, eredeti jelentése 'ragyogó'. A római mitológiában az erdők és a vadászat, a fény és a szülés istennője, a görög Artemisznek felel meg. A hosszú n-nes névváltozata, a Dianna minden bizonnyal az Anna név hatására keletkezett a népnyelvben, nem fogadható el köznyelvinek, hiszen nem a köznyelvi kiejtést tükrözi. Mind a Héla, mind a Hella a görög eredetű Heléna származéka. A Héla a szóban forgó név német és lengyel rövidüléséből keletkezett, a Hella viszont inkább a Helga alakváltozata. A Héla egyúttal a Helga német becéző alakja is, a Hella pedig a Helena német rövidülése is. Az utónévkönyv szerint mindkét név elfogadhatónak számít. Az Adrienn női név a francia Adrienne névből ered (melynek írásban e van a végén), a francia Adrien férfinév női párja. Az Adriennek (amelyet egy n-nel írnak) magyar megfelelője az Adorján. Az Adrienn nevet eleinte (a negyvenes és az ötvenes években) többnyire franciás alakban anyakönyvezték, újabban csak magyaros alakban írandó (két n-nel és e nélkül a végén). Egy n-nel való írása azért nem ajánlatos, mert így a női név írásmódja teljesen megegyezik a francia férfinév írásmódjával (noha ez csak elvi kérdés, hiszen férfinévként nem honosodott meg a magyarban). Többek között még az Emanuéla és az Emánuel név is megemlíthető. Az első női név, a második férfinév. Mindkettő a héber Immánuel névből ered (amelynek jelentése: 'velünk az Isten'). Sajátos módon az Emanuélának nincsen Emanuella változata a magyar köznyelvben, az Emánuel viszont Immánuel változatban is él. |
Kapcsolódó cikkek
- A nyelv és a közösség
- Alapvető szimmetriaelvek és az atomreaktorok megépítése
- A nevelés első szintje a fegyelemre nevelés
- Az autógyártás legendái
- A magázás eredete
- Radioaktív izotópok a nyomjelzésben
- Kalandtúra a virtuális valóságban
- Ökológia a háztervezésben
- Ki köszön előbb?
- Peter Rosegger (1843-1918) reformiskolája
- Az egyensúlyszerv fiziológiája
- A hallás mechanizmusa
- Mit üzen a fény?
- Cukorbetegség
- Advent projekt az identitás erősítéséhez
- Építészet - szimbiózisban a természettel
- Kódfrissítés: haladás a tudásrégió felé!
- Munkácsy képei a fizikus szemével
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Tehetséggondozás: felismerés, támogatás
- Gimnazistából ügyvéd
- Házi kedvenceink - örömök és veszélyek
- Pufók ovisok, túlsúlyos tinik, elhízott felnőttek
- Gutenberg-galaxis
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A ’48-as szabadságharc leverése és megtorlása
- Fogápolás és szájhigiénia
- Tehetséggondozás egykor és most
- Zöld napok az erdőpedagógiában
- A félnyelvűség jelensége
- Kompetenciamérések eredményei
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Csak okosan?
- XVII. Apáczai Nyári Akadémia
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Lezajlott a XVIII. Fizika-kémia diáktábor
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Egy könyv margójára
- Recenzió írása
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- Montessori Mária a nevelésről
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- Adalékok az Újvidéki Egyetem történetéhez
- Vízzel és hallal kapcsolatban eluralkodott tévhitek
- A középiskolától az egyetemig és tovább…
- A szóláskeveredés
- A fiatalok szocializációja
- Pedagógiai kihívások a XXI. században
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémiaoktatásért
- Felelősségünk az értékközvetítésben
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Megrendezték a XVI. ANyA természettudományi szekcióját
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Apáczai Nyári Akadémia
- Apáczai Nyári Akadémia - 2016
- Idegen észjárást követő igék
- Nemzettudat és iskola
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A tanulás „maradandó kincsei”: a memoriterek
- A múlt alapos ismerete nélkül a jelenben is csak botladozunk „Nem azé, aki akarja…“
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- ERDÉSZETI – DENDROLÓGIAI SZÓTÁR
- Szakrális értékek a Duna kisalföldi szakasza mentén
- Megrendezték a XVII. Fizika-kémia általános iskolai tehetséggondozó diáktábort
- Brunszvik Teréz és az első felvidéki óvodák
- Az újvidéki magyar nyelvű közoktatás egykor és most II. rész
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Az újvidéki magyar nyelvű közoktatás egykor és most
- Az oktatás digitalizálódása
- „Minden iskola is annyit ér, amennyit a közösségnek, az életnek használhat.”
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Iskola a magasban
- Természeti értékek vizsgálata terepgyakorlatok során
- Az egészségnevelés iskolai gyakorlata
- Boldogságkeresés – emberi kiteljesedés
- A valóság tükörképe
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Madárvilág egykor és most
- A növénygenetika rejtelmei
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Találkozásaim Erdélyi Zsuzsannával
- Idegen szavak magyar megfelelői
- A népköltészet szimbolikája és az archaikus apokrif népi szövegek kutatója
- Osztályfőnöki továbbképzés
- Természettudományi tanári továbbképzés
- Miért fontos a tanárok iskolai elégedettsége, jólléte?
- TUDOK 2016
- „A rejtőzködő hit egyenértékű a nyilvános hitetlenséggel”
- Magyar Templeton Program
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- Tegyünk együtt a környezetért
- Környezettudatosság - Avagy a felelősség kérdése a nevelésben
- A Falusi Porta Tanoda program hálózata a környezetvédelmi egyezmények megvalósításáért
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
- Képzeletbeli utazás az idő kezdetére
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- Evolúció vagy teremtés
- Záróvizsgáztak a Budapesti Corvinus Egyetem Zentai Konzultációs Központjának hallgatói
- Látványos fizikai kísérletek élőben
- Felfedezettjeink
- Kultúraközvetítés és iskola
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- A haza emberei
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Természettudományos műveltség
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- Környezetvédelem és vidékfejlesztés
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Menni, vagy nem lenni
- Hatvan éves a világ első atomerőműve
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- Kultúra, hit, értékmegőrzés
- Az Egyetemes Philologiai Közlöny hetven éve
- A határon túli magyar nyelv nehézségei
- Pedig bírom a verést
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Kultúra-érték-Iskola?
- Ünnepeljünk együtt!
- Szent István öröksége
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- A mindennapi testnevelés
- Tudás, tehetség, támogatás
- Vajdasági regionális TUDOK
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Eszközbemutató és kísérletek
- Tehetség születik
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata