- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy kiterjesztett napelemtábláival jelenleg a Nemzetközi Űrállomás az éjszakai égbolt legfényesesbb "csillaga", ennek következtében a Vénusz a második helyre szorult?
167. szám - 2018. augusztus
A multikulturáltság és a multikultúraA tartományunkban levő egyetemista központok működésének módjával foglalkozó képviselőházi anyagban bukkant fel egy alkalommal a multikulturáltság főnév
|
6
|
A különös szónak szerb eredetije a multikulturalnost. A kultúrák sokszínűségével, a mások kultúrája iránti toleranciával, a különböző kultúrák elemeinek az elsajátításával van összefüggésben. A multikultúra főnév és a multikulturális melléknév a kilencvenes években jelent meg a nyelvhasználatban. A multikultúra fogalma abból a felismerésből született, hogy a mai társadalmakban sokféle kultúra kerül közvetlen kapcsolatba egymással. Mindegyiknek lehet létjogosultsága, az emberekben tudatosítani kell ezt a sokszínűséget, el kell fogadtatni velük, hogy az övékétől eltérő kultúrák vannak a közelükben. A vallási, nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák sokfélesége gazdagítja az adott társadalmat. Már az iskolában is a kultúrák közötti párbeszédre kell törekedni. A multikulturális (’több kultúrát képviselő’) társadalom koncepciójában polgártársaink vallási, kulturális, etnikai vagy akármilyen jellegű másságának elismerése nem a távolságot jelzi, hanem az azonos egyéni és társadalmi jogokon alapuló kapcsolatot. A multikulturalizmus eszményi formája az, amikor a különböző kultúrák művelt képviselői önként és kellemes körülmények között találkoznak egymással. Vannak jellegzetesen multikulturális városok és területek. Például Izrael legnagyobb városában, a hatszázezer lakosú Jeruzsálemben a zsidó, a mohamedán és a keresztény kultúra él egymás mellett. A városi önkormányzat különös figyelmet fordít arra, hogy kiegyensúlyozottan támogassa minden vallási és etnikai közösség művészeti életét. A multikulturális Bajorországban különleges kihívást jelentenek a vendégmunkások és a menekültek. A rendőrség egyre több külföldi származású német állampolgárt alkalmaz, elsősorban törököket. Összetételekben a latin eredetű multi- előtag az utótag sokszorosára utal. A latin multus elsősorban ’tetemes, nagy bőséges’ jelentésben fordul elő, vonatkozhat hosszadalmasra vagy gyakorira, továbbá ’sok, számos’ értelemben is szerepelhet. Leginkább melléknevek tartoznak a multi- előtagos összetételek közé, akad azonban főnév is, tehát a multikulturáltság és a multikultúra nem egyedülálló. A több szárnyú repülőgépnek hagyományosan multiplán a neve, a több vitamint tartalmazó készítményt multivitaminnak mondják, többszörös milliomosra utal a multimilliomos, a szorzást multiplikációnak is lehet nevezni stb. A multiplikáció jelentheti még egymástól kissé eltérő rajzok filmre vételét, ami a vetítés során a rajzok mozgásának a benyomását kelti, a híradástechnikában pedig azonos feladatú elemek párhuzamos összeköttetésére vonatkoztatják. Szintén híradástechnikai fogalom a multivibrátor és a multiplexer. A multivibrátor olyan rezgéskeltő, amely négyszög alakú kimenő jeleket állít elő. A multiplexer több olyan információ összegezésére szolgáló berendezés, amelyeket ugyanazon a hírközlő csatornán egyidejűleg továbbítanak. A multiprogram számítástechnikai vonatkozású, több egyszerre futó számítógépes programot jelent. A villamossági szaknyelv tartja számon a multipólust, ez olyan töltéselrendezés, amely páros számú elektromos vagy mágneses dipólusokból építhető fel. Szintén villamossági jelentésű szó a multiplier, magyarul elektronsokszorozó: olyan elektroncső, amelyben az elektronok száma egy elektródsoron másodlagos kibocsátással sokszorozódik. A multiplikátor egyrészt a matematikában fordul elő (’szorzószám, szorzó’ a jelentése), másrészt a hagyományos fényképészetben (ismétlő kazetta elnevezése). |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata