- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.
205. szám - 2021. október
Az írógép-helyesírásAnnak idején magától értetődőnek, szükséges rossznak tartottuk azt a tényt, hogy írógéppel nem lehet leírni minden magyar betűt. Az írógép feltalálása óta már több generáció pötyögtette a billentyűket anélkül, hogy szabályosan le tudta volna írni az olyan szavakat, mint bús, víz, tűz, hús, szín, gyűjt, zúz, hűvös, hírek, múlt, húsz, híd, út, kút, tűr, sír, rúd, műsor, híres, bútor, csúf stb.
|
4
|
Az írógép billentyűzete legfeljebb a hosszú ó-t és ő-t tartalmazta, a hosszú í, ú, ű betű nem kapott helyet rajta. A szorgalmasabbak úgy segítettek magukon, hogy utólag ceruzával kirakták az ékezeteket, vagy pedig mellékjellel próbálkoztak, sokan azonban úgy hagyták a leírt szöveget, csupaszon. Régen még nyomtatásban is gyakran előfordultak ékezethibás szavak, elsősorban éppen az írógép hiányos billentyűzete, valamint ezzel kapcsolatosan a szerző és a nyomdászok hanyagsága miatt. Manapság az sms-ek írása okoz hasonló gondokat. Sokan az angol betűkészlettel élnek, mert a telefonjukon nincsen lehetőség a magyar karakterek megjelenítésére, ha pedig van, akkor viszont kétszer-háromszor többe kerül a szabályosan leírt magyar szöveg elküldése, ugyanis a magyar karakterek jóval nagyobb helyet foglalnak el, mint a mellékjelek nélküli angol betűk. Nemcsak azért szükséges írásban megkülönböztetni a rövid és a hosszú magánhangzókat, mert a helyesírási szabályzat így követeli meg, hanem azért is, mert fontos szerepük van egy-egy szó jelentésének a kialakításában. Számos olyan szavunk van, amely hosszú magánhangzóval mást jelent, mint röviddel. Nem mindegy, hogy valaki kint volt a kertben vagy pedig nagy kínt kellett kiállnia. Az sem lehet közömbös számunkra, hogy a barátunk megörült-e az ajándéknak vagy pedig megőrült miatta. Egészen mást eredményes az, ha bátyám zsebet tűzet a kabátjára, mint ha tüzet rak a kályhában. A következő mondatokban a hasonló hangzású szavak egyikét ékezettel kell ellátnunk: A faluban sok a fehér falú ház. – Még ebben a rejtett zugban is zúg a szél. – Az iratra ráíratta a tanúk nevét. – Az üzletben kapható áru közt sok kedvező árú. stb. 1979-ben megszületett a magyar betűket tartalmazó írógép szabványa. Nem volt teljesen hiábavaló a nyelvészeknek hosszan tartó, szívós küzdelme azért, hogy a mellőzött betűk is rákerüljenek az írógépre, hogy írógéppel is helyesen lehessen írni magyarul, mivel a szabvány kimondta, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő írógépeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a magyar ábécé minden betűjét szabályosan le lehessen írni velük. Az írógépgyártók azonban húzódoztak a teljes magyar ábécéhez szükséges billentyűzetbővítéstől. Még mielőtt teljesen elterjedtek volna a használatban a szabványosított írógépek, gépelés helyett az emberek áttértek a számítógépen való szövegszerkesztésre. Nemcsak Magyarországon nyílt lehetőségük az embereknek teljes magyar billentyűzettel írni, hanem másutt is, a világnak bármely részén, ahol igény van a szabályos magyar írásra. A számítógépek térhódításával elérkezett az ideje annak, hogy megszűnjön az évtizedeken át megtűrt külön írógép-helyesírás, és hogy a magyar nyelv is belépjen azok közé a boldogabb nyelvek közé, amelyeken a lektori munka nem az ékezetkirakással kezdődik. Miért legyen hátrányos helyzetben az, aki billentyűzettel akar magyarul írni! A számítógéphez teljes magyar billentyűzetet csatlakoztathatunk, és az már nem kell, hogy gondot okozzon, hogyan jegyezzük meg a hosszú í, ú és ű betű helyét! |
Kapcsolódó cikkek
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata