- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
119. szám - 2014. augusztus 01.
Szavak felcseréléseA beszélők nem mindig ügyelnek arra, hogy a megfelelő szóval fejezzék ki magukat, néha felcserélik más, hasonló értelmű szóval. Ez a csere olykor más nyelv hatására következik be, leginkább olyankor, ha az illető nyelvben más szóhasználati szabályok érvényesülnek…
|
6
|
"Goromba hibát vétett, ezért elvesztette a játszmát" – mondta valaki egy sakkozóról. Az igaz, hogy a goromba melléknévnek hasonló jelentése van, mint a durvának, de nem mindig cserélhetők fel egymással. A hiba inkább durva vagy súlyos szokott lenni, a bizalmas társalgás nyelvében ordító hiba is előfordul, olykor pedig szarvashibát emlegetnek. A durva szó egyébként számos egyéb szóval helyettesíthető. Ha felületről van szó, akkor azt is mondhatjuk, hogy érdes, reszelős, egyenetlen, gyalulatlan, megmunkálatlan, kinagyolt (ha nincs finoman kidolgozva), rusztikus (a választékos beszédben), rücskös (népiesen), a tenyér vagy a bőr lehet kérges esetleg (a nagyobb kidudorodások miatt) göcsörtös (népnyelvi szóval); a megnyilatkozásra, mint például a tréfára a vastag melléknév is vonatkozhat, a kifejezésre az erős; emberre is utalhatunk az otromba, a nyers, a faragatlan és a goromba szóval (aki modortalansága miatt durva, az otromba; aki pedig műveletlensége miatt, az faragatlan); a kegyetlenségig durva emberre a kíméletlen vonatkozik, a szeméremsértőre viszont a trágár (a választékos beszédben). A goromba melléknév jelentése elsősorban olyan személlyel van kapcsolatban, aki a másokkal való érintkezésben durva, kíméletlen, modortalan. A goromba, mint a pokróc szóláshasonlat nagyon durva emberre utal. A nyelvjárások tárgyra, dologra vonatkoztatva is használják (a goromba vászon érdes, durva felületű, a goromba só nagyon darabos, a goromba öltés pedig elnagyolt, kirívóan nagy). A vajdasági magyar beszélők némelyike szerb hatásra cseréli fel egymással a durvát és a gorombát, szerbül ugyanis mindkettő grub. A durva hibát gruba greškának mondják. A szerb grub és a magyar goromba alaki hasonlósága nem véletlen, ez a magyar szó ugyanis éppen szláv eredetű. Több egyéb olyan rokon értelmű szavunk is van, amelyet közös szerb megfelelőjük hatására némelyek indokolatlanul felcserélnek egymással: az akadályt a határral (ograničenje), a díjat az árral (cena), az alkalmat a körülménnyel (prilika), a hasznot az előnnyel (korist), az enyhít igét a megkönnyít igével (olakšati), a hálát a köszönettel (zahvalnost) stb. Például: Tehetsége határ nélkül jutott kifejezésre. Inkább: Tehetsége akadály nélkül v. akadálytalanul jutott kifejezésre.; Meghatározták a szolgáltatás árát. Ehelyett: Meghatározták a szolgáltatás díját.; Kihasználja a körülményeket. Magyarul: Kihasználja az alkalmat.; Gazdasági előnyöket húz. Húzni hasznot szoktak.; A kellemes zene könnyítette fájdalmát. Voltaképpen enyhítette fájdalmát.; Köszönetet érzett iránta. Helyette: Hálát érzett iránta. Olykor hasonló hangzású szavakat téveszt össze némelyik beszélő szerb mintát követve: Az utolsó napokban nem találkoztunk.; Többek is figyelmeztették tévedésére.; Különböző ételkülönlegességeket kínálnak.; Ez nem jellegzetes rá.; Szőrszál van a kabátodon! – A poslednji és a zadnji nemcsak utolsót jelent, hanem utóbbit is: Az utóbbi napokban nem találkoztunk. A mnogi értelme többek és többen is lehet: Többen is figyelmeztették tévedésére. Ami szerbül raznovrstan, az magyarul vagy különböző, vagy különféle: Különféle ételkülönlegességeket kínálnak. A szerb svojstven-nek megfelelő magyar szavak közül a rá a jellemzőnek a vonzata lehet (nem pedig a jellegzetesé): Ez nem jellemző rá. A szerbnek a szőrszál is dlaka meg a hajszál is, az ember kabátján inkább ez az utóbbi szokott lenni. Olykor ellentétes jelentésű szavak cserélnek helyet egymással egyesek beszédében: A vádlott kitartóan tagadott. (Ide az uporno szónak csökönyösen megfelelője illik: A vádlott csökönyösen tagadott.); Az állhatatos bűnöző nem engedte el túszait. (A bűnözőre a megátalkodott vagy a megrögzött jelző a jellemzőbb.) |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- Apáczai Nyári Akadémia - 2015
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- XVI. Fizika-kémia tehetséggondozó diáktábor
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Erdélyben jártak a vajdasági diákok
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- Bulizva tanulni?!
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata