- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.
216. szám - 2022. szeptember
Kémiai elemek névcseréjeA tizenkilencedik század második harmadában a kémiai elemek nagy részét ma már ismeretlen néven tartották számon: mireny, büzeny, szikeny, éleny, iblany, hamany, kesreny, lavany, pirany, olany, továbbá halvany, reteny, köneny, dárdany, timany, pallany, cseleny és így tovább. Manapság egyikükről sincs alkalmunk hallani.
|
7
|
Korunk vegyésze, technológusa mit sem tud kezdeni ezekkel e nevekkel. Ugyan melyikük jelöli a nátriumot, melyikük a klórt? Vajon a hidrogén is köztük van? A kénnek is más neve volt annak idején? A mai szakkönyvekből nem lehet választ kapni ezekre a kérdésekre. Pillantsunk vissza a nyelvújítás korára! Lázasan folyik a magyar szókészlet bővítése, gazdagítása, felújítása. Többek között a vegyészeti szakterminológia átalakítására is sor kerül. Az arany szóból való elvonással megalkotják az -any, -eny képzőt, és egyre-másra cserélik fel a kémiai elemeknek addigi latin nevét mesterségesen gyártott magyar nevekkel. A nátriumot például szikenynek nevezik el a sziksóról, melynek egyik alkotórésze (a sziksó egyébként nem más, mint szikes talajon kikristályosodó szóda), a stroncium neve pirany lesz, mivel némelyik vegyülete bíborpirosra festi a láng színét; a bárium a sulyany nevet kapja, minthogy vegyületeinek úgymond „tetemes fajsúlyok van". A szelént retenynek nevezik el, azért, mert égés közben jellegzetes retek-szagot terjeszt, a klórt halvanynak, ugyanis halványító hatással van a szerves anyagokra, a bróm kellemetlen bűzéről a büzeny nevet veszi fel, az antimont pedig dárdanynak kezdik el hívni, minthogy szálai a dárdára emlékeztetnek. Hasonlóképpen lett mireny az arzén, éreny a platina, iblany a jód, hamany a lítium, kesreny a magnézium, lavany a lítium, olany a molibdén, köneny a hidrogén, timany az alumínium, pallany a palládium, cseleny a mangán stb. A köneny szó Bugát Pál nevéhez fűződik. Előtte különböző szerzők vízi matéria, víz-része, víz-alj, vízanya, víztárgy, vízszer, víz-szesz, vízítő, gyúló néven említették a hidrogént. A XX. századra az efféle nevek zöme kiszorult a használatból. Az oxigént helyettesítő éleny szó elég sokáig tartotta magát, végül azonban elavult. A számos nyelvújítás kori elemnév közül csupán a higany és a horgany maradt fenn. A higanyt évszázadokig kéneső néven tartották számon (ez egy ótörök eredetű szó népetimológiás változata, ma nyelvjárási használatú). A higany szót Bugát Pál alkotta -any képzővel a híg melléknévből. A horgany szó a horgas melléknév származéka, a horgas arany szókapcsolat elemeinek az összevonásával jött létre. Főleg a műszaki nyelvben él, a köznyelv a cink szót használja helyette. A kémiai elemek latin nevének belső keletkezésű szóval való helyettesítésére nemcsak a magyar nyelvben történtek próbálkozások, hanem más nyelvekben is. A szerbben például az oxigénnek kiseonik a neve, a hidrogénnek vodonik, a nitrogénnek azot, az ónnak kalaj, a higanynak živa, a kénnek sumpor stb. A német nyelv szintén saját szavával nevezi meg a nitrogént (der Stickstoff), a hidrogént (der Wasserstoff), az oxigént (der Sauerstoff), a higanyt (das Quecksilber), a ként (der Schwefel) stb. Mind a magyarban, mind a szerbben, mind a németben hagyományosan a latintól eltérő neve van az aranynak (zlato, das Gold), a szénnek (ugalj, die Kohle), a vasnak (gvožđe, das Eisen), a réznek (bakar, das Kupfer), és így tovább. A kémia szempontjából nyilván előnyösebb, ha az egyes nyelvekben a kémiai elemeknek inkább nemzetközileg ismert, etimológiailag összefüggő nevük van, hogy a különböző nyelvű szakemberek közötti tapasztalatcserében minél kisebb legyen a félreértés veszélye. A nemzeti nyelvek szempontja viszont a belső keletkezésű szavak használatát kívánná meg. Ez azonban, mint láttuk, mesterséges úton nemigen érhető el. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata