- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy az elmúlt időszakban sikerült, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték.
171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január
A szórend és az érthetőségAhhoz, hogy beszélőtársaink megértsék mondanivalónkat, nemcsak arra van szükség, hogy a megfelelő jelentésű szavakkal fogalmazzuk meg közlésünket, hanem arra is, hogy a megfelelő sorrendbe tegyük őket. Ha nem így járunk el, félreértésre kerülhet sor.
|
7
|
Bizonyára sokan ismerik az aranyékszer, érmék, jelvények stb. készítésével foglalkozó szabadkai Aurometal nevű céget. Még fénykorában történt, hogy egyik hetilapunkban a következőket olvastam vele kapcsolatban: „A Feketicsen tető alá hozott szabadkai Aurometal üzemrészlegébe nyitottunk be egy kora délután." Az Aurometalt tehát mégsem Szabadkán alapították, hanem Feketicsen? – kérdeztem magamban, eddigi tájékozatlanságomon bosszankodva. Az újságban megjelent mondat mintha cáfolni igyekezett volna eddigi ismereteimet. Vajon az Aurometalt csakugyan Feketicsen hozták létre? Nem, 1959-ben alapítottak Szabadkán. Feketicsen, azaz Bácsfeketehegyen csupán üzemrészlege nyílt, ez azonban a kérdéses mondatból nem tűnik ki egyértelműen. A melléknévi igeneves szerkezetnek rossz a szórendje, az Aurometal birtokos jelző nem a megfelelő módon kapcsolódik a szerkezethez, belé ékelődik, ahelyett, hogy megelőzné. Így azt a látszatot kelti, mintha az igeneves szerkezet alaptagja lenne. Ez a szerep voltaképpen az üzemrészleg szót illeti meg. Tehát: A szabadkai Aurometalnak Feketicsen tető alá hozott üzemrészlegébe nyitottunk be egy kora délután. Nem kevésbé talányos volt az a mondat sem, amely egy alkalommal a Déli krónikában „a három hét múlva esedékes Csernobil vitájára" hívta fel a Kossuth Rádió hallgatóinak figyelmét. Vajon egy újabb csernobili katasztrófa előtt állunk? Nem. Ami esedékes, az a vita, nem pedig Csernobil. Az összetett jelzős szerkezetnek nem a Csernobil szó az alaptagja, hanem a vita. A Csernobil birtokos jelzőnek meg kell előznie a szerkezetet: Csernobilnak három hét múlva esedékes vitája. Ezenkívül mellékmondatos megoldás is elképzelhető: Csernobil vitája, amely három hét múlva esedékes. Napilapunkban figyeltem fel egy alkalommal a következő mondatra: „küldöttségünk tagjai megtekintették Machu Picchut, az egykori inkák városát is." Szép dolog, hogy egy úti beszámolóba történelmi nevezetességekre való hivatkozás is belekerül, de ennek megfelelő formát kell öltenie. Kétségkívül az inkák városáról van szó, de nem olyan településről, amelyet ma is laknak, hanem olyanról, amely sokáig a föld alatt pihent, tehát az egykori jelző elsősorban a városra vonatkozik. Machu Picchu perui régészeti lelőhely, Cuzco tartományban 2048 méter magasságban található. 1911-ben és 1940-41-ben itt tárták fel egy erődítménynek a romjait, amely az inkák korából származik. Lehetséges, hogy az egykori inkák városa szószerkezet a szerb nekadašnji grad Inka szintagma hanyag fordításával született. Mindenesetre jobb, ha az inkák birtokos jelzőnek a helyét felcseréljük az egykori minőségjelző helyével: küldöttségünk tagjai megtekintették Machu Picchut, az inkák egykori városát is. Népszerű családi magazinunkban olvastam azokról a kezdeményezésekről, „amelyek világszerte elismert szakemberek különféle tudományos projektumokba való tömörítésével próbálják kideríteni az eddig történt hajók, repülőgépek és emberek rejtélyes eltűnésének okát". Szóval a hajók, a repülőgépek és az emberek történnek. Ki hitte volna! Valójában persze erről szó sincs, mind a hajók, mind a repülőgépek, mind a rajtuk levő emberek rejtélyesen eltűnnek. Ebben az esetben is indokolatlanul előzi meg a minőségjelzős rész a birtokos jelzőit. Ezúttal azonban a megoldás inkább az átfogalmazásban keresendő, mint a helycserében, ugyanis a többszörös birtokos szerkezet még nehézkesebbé teszi az egyébként is bonyolult mondatot. Az egyszerűség kedvéért csak a kérdéses részt módosítjuk. Tehát: …próbálják kideríteni, mi volt az oka hajók, repülőgépek és emberek rejtélyes eltűnésének. Összetett jelzős szerkezetben (akár melléknévi igenév tölti be a szerkezetet összefogó jelző szerepét, akár melléknév), birtokos jelző is előfordulhat alaptagként, ha viszont a jelzett szó az alaptag, akkor a birtokos jelző nem maradhat mellette, mert bizonytalanná teszi a közlést, félreértést okozhat. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata