Tudta-e?
...hogy egy felnőtt ember tüdejében naponta kb. 10 ezer liternyi levegő cserélődik?

202-203. szám - 2021. július-augusztus

Lehet pozitív a diszkrimináció?

A diszkrimináció általában nem más, mint hátrányos különbségtétel, olyan eljárás, amely ellentétes az egyenlő elbánás elvével. Vajon a diszkrimináció jó, pozitív előjelű is lehet? Ugyanis vannak, akik pozitív diszkriminációt emlegetnek.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

3

Egy alkalommal azt nyilatkozta a televízióban a romák egyik vezetője, hogy ők pozitív diszkriminációt kérnek népcsoportjuk számára Magyarországon. A magyarországi cigányok, vagyis romák tehát elfogadják a diszkriminációt, de csak pozitív előjellel, vagyis úgy, ha ez kiváltságos helyzetet jelent. A zsidókkal és a négerekkel kapcsolatban olvashattuk a Magyar Narancs című lapban a következő (igaz, kissé ironikus) sorokat: "... a Simpson-per valószínűleg még arról is szól, hogy Amerika ma már nem más, mint egyetlen nagy, szerető család, amelyben mindenki a pozitív diszkrimináció lázában él." Úgy látszik, a pozitív diszkrimináció szókapcsolat manapság már megszokott fogalmat jelöl, azt, hogy a társadalom különös figyelemmel gondoskodik hátrányos helyzetben levő tagjairól.

Van tehát negatív diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés, a pozitív diszkrimináció pedig az előnyben részesítés. A szociológiában él a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetést, esélykiegyenlítést jelöl, jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent hátrányos helyzetű csoportok vagy személyek számára. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértése, illetve a másik fél követelése vagy a gazdasági és társadalmi igazságtalanság elleni tiltakozása. Szándéka az esélyegyenlőség megteremtése, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése. Az esélyegyenlőség érdekében a pozitív diszkrimináció bizonyos esetekben korlátokat állít a domináns helyzetben lévőknek.

Néhány évtizeddel ezelőtt, az önigazgatási érában bukkant fel nálunk egy paradox fogalom, a pozitív nulla. Természetesen nem matematikai értelemben szerepelt, inkább könyvelőségi eredményként, azt jelezve, hogy a vállalatnak (vagy akkori megnevezéssel: a társultmunka-alapszervezetnek) nincs vesztesége. A számvitelben és a pénzügyekben egyébként más szókapcsolatok is tartalmazzák a pozitív melléknevet: pozitív árfolyamkülönbség (a vételi és az eladási árfolyam közötti eltérés), pozitív pénzügyi eredmény (magyarán: nyereség), pozitív szaldó (ez a tartozik rovat többletére utal) stb.

A diszkrimináción kívül több olyan szó is használatos, amelyben szerepel a disz- előtag. Ez a latin szóelem általában elosztásra, tagadásra, ellentétre vonatkozik. A disztribúció szó egyrészt maga is elosztást, felosztást jelent, de eloszlásra, megoszlásra is utalhat. A nyelvtudományi szóhasználatban a nyelvi formák egymással való társulási lehetőségeik szerinti megoszlását, illetve osztályozását jelöli. A matematikában a disztribúció a függvényfogalom nagymértékű általánosításával kapcsolatos elméletre vonatkozik. A diszjunkció alapjelentése 'elválasztás, szétválasztás'. A filozófiában logikai műveletet jelöl: két egymást kölcsönösen megengedő ítéletnek a vagy, akár –akár kötőszóval való összekapcsolása, az élettanban pedig faj vagy genus elterjedési területének (földrajzi vagy ökológiai akadályok miatti) részekre való különülését. A diszlokáció elsősorban 'áthelyeződés, eltolódás' értelemben szerepel. Az ásványtanban kristályszerkezeti szabálytalanságra vonatkozik, a geológiában a földkéreg kőzetrétegeinek elmozdulására, az orvostudományban helyzetváltoztatásra, kifejezhet továbbá telepítést, régen viszont elhelyezésre, elszállásolásra mondták. A diszparitás értelme 'különbözőség, eltérés, elütő jelleg', főleg a kereskedelmi szóhasználatban fordul elő, a tőzsdén jegyzett árfolyamnak a névértékétől való jelentős eltérését fejezik ki vele.

A diszperzió főnévnek csak szaknyelvi jelentései vannak: színszórás, színszóródás a fizikában; egymástól viszonylag független, igen finoman eloszlatott részecskékből álló anyag a kémiában; szórás; a várható középértéktől való eltérés a matematikában; az elektromos vezetőképesség változása nagy frekvenciájú áram hatására a villamosságtanban; valamely állatfaj egyedeinek előfordulása egy megadott területen; az állattanban; kísérleti módszer az atommag méreteinek meghatározására, illetve a beeső és szóródó részecskék közötti kölcsönhatás vizsgálatára az atomfizikában.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor