Tudta-e?
hogy Jurij Gagarin 1961. április 12-én a világon elősször nyolcvankilenc percig keringett a Föld körül a kozmoszban a Vosztok-1 kabinjában?

228. szám - 2023. szeptember

„Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”

Az ünnepi könyvhét alkalmából a Magyar Napló kiadásában jelent meg Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztőjének legújabb kötete.
Kováts-Németh Mária

11

„Értéktelen az a magyarság, amely nem európai,
s számunkra értéktelen az európaiság,
ha nem magyar is egyszersmind.” (Kodály Zoltán)

Deák Ernő: Magyarként Ausztriában. Magyar Napló, Bp., 2023

Az ünnepi könyvhét alkalmából a Magyar Napló kiadásában jelent meg Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztőjének legújabb kötete: Magyarként Ausztriában – Válogatott esszék és költemények. A mű igazi hitvallás: mit jelent magyarnak lenni, magyarnak maradni egy idegen országban.

A 632 oldalas kötet első egysége (13-227.o.) sokoldalúan szembesít bennünket azzal a ténnyel, hogy mindig is európaiak voltunk és vagyunk. Deák Ernő ezt a több mint ezeréves múltunkból az 1956-ban elhangzott „utolsó szabad rádióüzenetet” idézve bizonyítja, amely „így hangzott: Európáért halunk meg!” Az idézet jól szemlélteti a szellemi áramlás valóságát, mely meghatározza magyarságunk kultúráját, hovatartozását. A szerző kiválóan szemlélteti, hogy az európai kultúra gyökerei: a görög antikvitás, a római jog és a kereszténység. Európaiságunk bizonyítéka a Szent István-i örökségünk, világszemléletünk és megélt történelmünk, mely szervesen összekapcsolódik Európa megvédésével akár kényszerből, akár szükségszerűségből. A szerző elgondolkodtató ténymegállapítása: „magyarságunk az Európa-gondolat további hűséges szolgálatában áll vagy bukik.” Ezeréves történelmünk, s az 56-os szabadságharcunk öröksége is erre kötelez.

Deák Ernő kitűnően fogalmaz, mikor a XX. század egyik fő problémájának azt tartja, hogy „kitalálták az értékmentes gondolkodás” jelszavát, mely Herbert Marcuse (1898-1976) nevéhez fűződik. Az „értékmentes gondolkodás” eredménye: a rossz közérzet.

A szerző történelmünk tényeivel bizonyítja magyarságunk jelentős szerepét a Kárpát-medencében. Hangsúlyozza, hogy „minden külső beavatkozás ellenére a Magyar Királyság az egész közép-európai térség meghatározó hatalmává nőtte ki magát.” Példaértékű IV. Béla világlátása, aki leveleiben világossá teszi, hogy a tatárok a nyugati kereszténység romlására törtek Magyarországra, s akik ellen végülis „egyedül” védte Európát, a kereszténységet a Dunánál. „Nemzeti nagy létünk” kiteljesedése Mátyás király uralkodásával valósult meg. A kereszténység védelme a XVII. században is küldetés, nemzeti feladat volt.

Deák Ernő hangsúlyozza, hogy a politikai – társadalmi változások nem nélkülözhetik a megalapozott szellemi hátteret. Gyönyörű példa erre Széchenyi István tevékenysége, s azon meglátása, hogy a magyarság hozzájárul az emberi világ sokszínűségéhez és felvirágzásához. A döbbenet a  XX. század I. világháborúját követő békeszerződés, mely kizár mindenfajta racionális mérlegelést. A kiútkeresésnél tehát fel kell tenni a kérdést: Ki a magyar? Mi a magyar? Trianon átka ellenére, írja a szerző, a szabadságot, a nemzeti függetlenséget mégis a Nyugathoz való felzárkózás jelentette. A 1989-es rendszerváltozás eredménye, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Minden ellentmondás ellenére a hivatkozási alapul a 2009-ben elfogadott Lisszaboni Reformszerződés szolgálhat. Mi lehet a végkövetkeztetés? „Kárpát-medence a szülőföldünk, otthonunk; hazánk viszont szellemi-kulturális tekintetben Európa.”

S mi a feladat? Deák Ernő Jaques Delors, az Európai Bizottság volt (1985-1995) elnökét idézi: Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni. A kötet további esszéiben a szerző mintát, példát nyújt mindannyiunknak. Milyen örökséggel rendelkezünk a mai Burgenland területén, mit jelent kisebbségben élni, „beolvadni”; s bemutatja a burgenlandi magyarság helyzetét a századfordulótól napjainkig, Mi a tanulság? Az erők szétforgácsolása helyett összefogásra van szükség, hogy az ausztriai magyar népcsoportnak is megfelelő súlya és jövője legyen. Jól bizonyítja ezt az ausztriai magyar közösségek történeti bemutatása, az 1956-os magyar menekülthullám következtében létrejött kulturális kezdeményezések, a magyar középiskolák jelentősége, melynek eredményeként 1957 és 1963 között 877 magyar diák érettségizett. Az idők folyamán sokan tették magukévá az 1992-es kismartoni tanácskozás címadó gondolatát: „Kisebbségben lenni nem sors, hanem feladat.” Kiváló példákkal állít emléket a szerző Kannás Alajosnak műveivel, a „Bécsi képeskönyv”, a „Kormos kövek” üzeneteivel; Sulyok Vincének, az emigráns sorsban az elszakíthatatlan ragaszkodás őrzőjének; s Wilhelm Szabónak, aki Bécsben született 1901-ben, s mégis a „hazátlanság költője” volt.

A kötet második része a VERSEK. 1960-tól, az ifjúkortól napjainkig. 63 alkotó év idegen országban, és minden alkotás a magyar és európai történelemről, irodalomról, s a valóságról szól. Meglepő, megható, hihetetlen, de tény. Deák Ernő műve: kultúraközvetítés és iránytű. Itthon és a határon túl. Álljon itt az általam választott 2023. január 7-én született vers első és utolsó része:

ELKOP(TAT)OTT SZABADSÁG

A páneurópai piknik helyszínén

Háromkirályok napján

           évtizedek múltán

           eltévelyedtek a bölcsek

           egyikük nyugatnak vette útját

           másikuk keleten vesztegel

           pedig az átkelő mellett

           ott áll a nyitott ajtó intésül

          a valamikori kapu helyett

          ami ha csak átmenetelig is

          megnyílt néhány órára

          hogy özönöljenek át rajta

          a megrekedt keletnémetek

          itt a mezőn a kerítés tövében

          tombolt a szomszédolás

          lapátolva a sokévtizedes hiányt

          örült egymásnak Kelet és Nyugat

          úgy érezték felszabadultan

          együvé tartoznak

          áthatotta őket

          a várt soha fel nem adott pillanat

          és együtthaladnak

          a jövő felé: Európában Európába

          …………………………………

          És most Háromkirályok ünnepén

          krisztusi korral

          alig vesszük észre

          készülődünk ismét

          keresztfeszítésre

          ….

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor