Tudta-e?
...hogy melyik a legnagyobb állat a világon? A kék, vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljék el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyban. A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.

152. szám - 2017. május

Hogyan nevezzük bútorainkat?

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti magyar szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket, főleg a németből és a szláv nyelvekből, de francia, török, latin eredetű is van köztük…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

6

Ősi, finnugor eredetűnek csupán az ágy számít, továbbá magyar szóalkotás eredménye a heverő (a hever igéből) és a pamlag (a pamut főnévből). A láda, a zsámoly, a sámli, a hokedli, a komód, a sezlon és a sublót német eredetű, az asztal, a lóca, a polc, a pad szláv, a kanapé, a rekamié és a szekreter francia, a szekrény ófrancia, a dívány és a kerevet oszmán-török, a szék ótörök, az almárium pedig latin.

Az ágy szónak finnugor alapnyelvi megfelelője valószínűleg 'fekvőhelynek kiterített bőrre, szénára' vonatkozott, bútordarab megnevezőjévé nyilván csak az egyes finnugor nyelvek külön életében vált. A régi magyarban sem mai értelemben vett ágyat jelöltek vele, csupán fekvőhelyet. A heverő újabb keletű főnév, rugós, párnázott fekvőbútort jelöl. Azelőtt csak melléknévként használták (kényelmesen, dologtalanul vagy pihenés végett fekvő személyre vagy állatra, használatlan, elhanyagolt dologra utalt). A pamlag nyelvújítási szó, Barczafalvi Szabó Dávid alkotta a koholt (vagyis kitalált) -lag, -leg képzővel. A választékos beszédben kárpitozott ülő- és fekvőbútort jelöl.

Az ágy, a heverő és a pamlag szinonimasorába tartozik még a dívány, a rekamié, a sezlon, a kerevet és a kanapé. A dívány kárpitozott, gyakran karfával, támlával ellátott fekvőbútor neve, a XVII. században került a magyarba az oszmán-törökből. Ott eredetileg azt a szőnyegekkel takart, párnákkal díszített padkát jelentette, amely a tanácskozó helyiségben körbefut. Róla nevezték el a szultánság idején divánnak a török államtanácsot. Ez tehát n-nel hangzik, a bútordarab pedig ny-nyel. A rekamié vagy németesen rekamír egy párizsi hölgyről kapta nevét, aki egy jellegzetes fekvőbútoron pózolt David festőnek. A franciák canapé Récamier-nek nevezik ezt az ágyneműtakaróval ellátott, heverőszerű kárpitozott bútort, köznévvé válása a magyarban ment végbe a huszadik század harmincas éveiben. A sezlon magasított fejrészű, díványféle bútort jelent, szintén franciák találmánya. A szó minden bizonnyal német közvetítéssel került a magyarba a tizenkilencedik század derekán. A kerevet választékos stílusminősítésű szó, keleties, támlátlan heverőre, pamlagra vonatkozik. Szerbül magát az ágyat mondják krevetnek. Mind a kerevet, mind a krevet török eredetű. A kanapé bútormegnevezés már-már kiveszőben van, támlás, karfás, rendszerint kárpitozott fekvőbútort, illetve ülőbútort jelöl. Német közvetítésű francia szó, görög eredetije olyan ágyra vonatkozik, amely (szúnyogok, legyek és más rovarok ellen) függönyökkel van körülvéve.

Ülőbútoraink zömének neve német vagy szláv eredetű. A pad a délszláv pod származéka, 'padlás, padló, deszkázat' jelentésben került a magyarba, később lett a lóca szinonimája. A lóca ma népnyelvi szavunk, szintén szláv eredetű, 'támla nélküli egyszerű pad', illetve 'több személyes, kárpitozatlan paraszti ülőbútor' értelemben fordul elő. A hokedli (`támlátlan konyhaszék`) a bajor-osztrák (német) Hockerl főnév származéka, a zsámoly és a sámli pedig a Schamel szóé. A zsámoly már a XIV. századból adatolható 'a széknél alacsonyabb, lábtámasztóul, ülésül használható bútordarab' jelentésben, a sámli viszont csak a tizenkilencedik század elején jelent meg 'evőeszköz, zsámoly' értelemben. Egyedül a szék az ótörök eredetű bútornevünk. Alapjelentése 'ülőhelyként vagy lerakodóhelyként szolgáló pad, padka'.

Tárgyak elhelyezésére való bútoraink közül a legfontosabb a szekrény. Valószínűleg ófrancia eredetű a neve (scrin), ez pedig a latin scrinium folytatója. Eredeti jelentése 'láda, ládikó' lehetett. A láda főnév viszont német eredetű, a középkorban került a magyarba. A polc szláv szóból való, a polica származéka, a népnyelvi almárium (amely alacsony fiókos szekrényt jelöl) latin eredetű, a szintén népnyelvi sublót vagy sublód és a régi komód hasonló értelemben szerepel; az első német közvetítésű francia szó, a második pedig német származék. A szekreter (fiókos, lehajtható lapú bútor) neve francia eredetű, írószekrénynek is nevezik.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor