Tudta-e?
...hogy életünk során mintegy 100 tonna táplálék halad át a gyomor-bél traktuson

220-221. szám - 2023. január-február

Testszag vagy pszichózis?

Egyesek azt képzelik, erős test- vagy szájszagot árasztanak. Ez a lelki szenvedés szociális elszigetelődéshez vezethet.
Németből fordította Rózsa Sándor, Zentáról elszármazott vegyészdoktor

2

Frau M. kálváriája 20 éve kezdődött. Egy munkatársa megkérdezte, beteg-e, mert olyan „orvosi szaga” van. Pontosan miről beszélt, nem derült ki, lehet, hogy semmi köze sem volt a hölgyhöz. Ám M.-et teljesen összezavarta. Szagolgatja testét, naponta többször ruhát cserél és mosakszik. Ha valaki ablakot nyit, azt célzásnak veszi: „Te bűzlesz!”. Ám ez nem igaz, mégis kínozza a gondolat, különösen stresszhelyzetekben. Depressziós lesz. Új emberekkel ismerkedni, beszélgetni teher és bátorságpróba számára. Vélt kigőzölése munkáját és szabadidejét is megkeseríti. Háziorvosa nyugtatószert ír föl – hiába.

M.-hez hasonló érintettek meg vannak győződve, hogy rossz száj- vagy testszaguk van, akkor is, ha orvosok, rokonaik, barátaik ezt tagadják. Minden apró gesztust, szokatlan pillantást rossz szaguk bizonyítékának tekintenek. Ez „ritualizált” mozdulatokhoz vezet, pl. erős mosakodáskényszerhez. Az állandó félelem, a szégyenérzés, találkozások kerülése sokakat depresszióba kerget, egyeseket öngyilkosságba. M. szenvedése tovább tartott, míg nem egyszer internetböngészés közben Anja Grocholewski-re akadt, aki csapatával az olfactorius referenciazavarokat (ORS) kutatja (Hochschul- und Ausbildungsambulanz der Technischen Universität Braunschweig). „Nem tudjuk, hányan lehetnek.” Mások az összes ember 0,5-2%-ára becsülik. A zavart nehéz besorolni. Kényszerelemei is vannak, szociális félelem és testdiszformikus zavar is föllelhető. Utóbbinál az érintett testét vagy valamilyen testrészét torznak vagy hibásnak érzi. Bár az ORS-t már a 90-es években észlelték, kialakulásáról még kevés ismert. Bizonyos személyiségjegyek, de öröklődés vagy rossz tapasztalat is szerepet játszik. Különösen az aggódó, önmagukkal szemben szigorú elvárásokat támasztó személyek hajlamosak az ORS-re. G.: „Fontos megnézni a gyerekkort, ekkor rögzülhettek bizonyos meggyőződések és gondolatsémák.” Ritkán csak egy ok a felelős. M. esete mutatja, hogy a korai szégyen- és undorérzet is szerepet játszhat. Apját kiszámíthatatlannak és útálatosnak írja le. Arra kényszerítette, hogy kisállatok párzását és viadalát nézze végig. Amikor ettől undorodott, apja kinevette. Nevetését is „piszkosnak” találja.

A szagérzet a legősibb evolúciós érzékelésnek számít. Az orr szagsejtjei szorosan az érzelmeinkért felelős limbikus rendszerrel vannak összekötve agyunkban. A szagok gyakran emlékekhez vagy érzelmekhez kötődnek. A fenyő vagy a mandarin illata karácsonyra emlékeztet. Ám traumákat is előhívhatnak, vagy undort válthatnak ki. A szag befolyásolja az emberek közti viszonyt is. Büdös lehelet vagy izzadság szociális kirekesztéskritérium – aki bűzlik, azt kerüljük. Legtöbbször nem hozzuk szóba, nem akarunk kényes helyzetet vagy akaratlan sértést – pedig finom célzás segítene. A kitaszítástól való félelem ősi: akit akkor elkergettek, azzal a vadon és az éhség végzett. Ez lehet a magyarázata, amiért M. ennyire szenved. Az ORS a szájszagra is vonatkozhat. A halotisis haliofóbiához vezethet. Minden 10., aki szájszag miatt fordul orvoshoz, csupán képzelődik.

Andreas Filippi a Basel-i klinika szájsebészetének vezetője. (Klinik für Oralchirurgie, des Zahnunfallzentrums und des Zentrums für Speicheldiagnostik, Mundtrockenheit und Mundgeruch am Universitären Zentrum für Zahnmedizin Basel.) Betegei beszámolói elrugaszkodnak a valóságtól. Már e-mail-eikben is oldalakat írnak vélt betegségükről, abszurd helyzeteket ecsetelnek. „A halitofobikusok kitartóan rossz szájszagukra keresnek nonverbális jeleket másoknál.” Ha valaki az étteremben a szomszédos asztalnál föláll vagy a beszélgető társ egy pillanatra másfelé néz, azt már a szájszagra fogják. Ilyen esetekben semmit sem használ a beteget győzködni, hogy csak beképzeli az egészet. A fogorvos nem tehet sokat, tovább küldheti egy pszichoterapeutához, de ezzel csak fölbosszantja.

Óvatos megközelítéssel azonban valami elérhető. G.: „Bizonyos standardkezeléseket végzünk, nyelvtisztító szettet és hasonlókat adunk. Jó, ha többször eljön a páciens, így bizalom alakul ki. Ezután magyarázatot adunk arra nézve, miért érzi a szagot a beteg, környezete pedig nem. A szagemlékek önállósodhatnak, mint a traumák egy lakástűz után. Átutaljuk egy specialistához, aki ezeket a szagélményeket ki tudja oltani.”

A haliofóbiát gyakran alábecsülik, spleen-nek minősítik, pedig segítség nélkül tragédiába torkollhat. A páciensek betegségtudata csekély, vélt szájszagukban annyira hisznek, hogy eszükbe sem jut pszichoterápiára jelentkezni. Sokan egyik szakorvostól vándorolnak a másikhoz. Rejtőzködnek, a szégyentől félve lakásukat sem hagyják el. A WHO az ICD-11 diagnóziskatalógussal az ORS-t önálló diagnózisként vezeti. A szakorvosok a beteget kognitív magatartásterápiával kezelik. Megtanítják, problémás meggyőződéseit és rituális viselkedésüket hogyan helyettesítsék segítő gondolatokkal és mozdulatokkal.

SPIEGEL, 21. 1. 2023

Mief im Kopf

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor