- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy a világ legkisebb műholdját 2000-ben bocsátották fel. A Picol-sat-1 és -2 ellenőrző műhold 250 grammos, kártyacsomag nagyságú szerkezet volt, és harminc méter hosszú huzal kötötte őket össze.
206. szám - 2021. november
Helységet túlélő nevekA helységek eltűnése, elnéptelenedése nem valami szokatlan jelenség a településtörténetben. Különösen a török hódoltság idején lett pusztulás a sorsa számos alföldi falunak. Egyesek közülük később újjáéledtek, mások nyomtalanul eltűntek. Akad viszont olyan helységnév is, amely túlélte viselőjét, más földrajzi objektumnak a jelölője lett. Az ilyenekből következtetni lehet egy-egy eltűnt helységre, legalábbis a helyére.
|
7
|
Az elnéptelenedett helységek különféle régiókban találhatók. A mi vidékünkön is számos régi falu neve maradt fenn a népi emlékezetben. Ada és Zenta közt egy határrésznek Peszér a neve. Ma szántóföldek vannak rajta, hajdan azonban falut jelölt. A Peszér nevű helységről már 1440-ből, illetve 1441-ből van adatunk. Ez a révjoggal és vámszedő joggal bíró falu Becse várához tartozott. Brankovics György (azaz Đurađ Branković) szerb despotától került Birinyi Pál birtokába. A XVI. és a XVII. században is többször említik a nevét. A XVIII. század derekáig elnéptelenedett. Határrészt jelöl Óbecse és Péterréve közt a Perlek név, Topolya és Kishegyes közt a Töviskés, Zentától délkeletre a Bátka, Szenttamástól északkeletre a Devecser, Péterrévétől nyugatra a Kutas, Tornyostól északra a Likas, Zentától délnyugatra a Kalocsa, Moholtól nyugatra a Csanalas, Tornyostól nyugatra a Gyantáros stb. A középkorban ezek mind helységnevek voltak. Az Óbecsétől északnyugatra, a régi Tisza-parton levő Perlek-puszta annak a középkori településnek a nevét őrzi, amely a XV. században állt fenn, és a Torontál megyei Becse várához tartozott. Ez a helység arról is nevezetes, hogy 1514-ben a Dózsa-féle parasztlázadás egyik vezére, Nagy Antal itt ütött tábort seregével. A katonák kedvező ígéretet kaptak a királyi táborból, ezért elpártoltak vezérüktől. Nagy Antal kétségbeesésében a perleki templom udvarába menekült, ott ejtették foglyul a király hívei. Egy XVII. századi török térképen Zentától délre egy templommal ellátott, Bátka nevű helység van feltüntetve a Tisza partján. Az ásatások során számos lelet került felszínre, többek között olyan bordatéglákat is találtak, amelyek a gótika stílusjegyeit viselik magukon. Ebből arra lehet következtetni, hogy a bátkai templom nem a XV. században épült (mint ahogyan a források Bátkát először említik), hanem jóval korábban. A Likas név a hajdani Likasegybáz helység emlékét őrzi. Likasegyház pusztát Mátyás király 1462-ben anyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozta. 1518-ban a Bácsban tartott országgyűlés úgy határozott, hogy Likasegyházat Bács megyéhez kell csatolni (addig ugyanis Csongrád vár megyéjéhez tartozott). Ezután a pusztán álló helység ismét benépesült, erről nemcsak korabeli dézsmajegyzék, hanem két török defter is tanúskodik. A település feltételezett helyén a szántóföldeken XI. századi edénycserepeket is lehet találni, tehát az Árpádok korában lakták Likasegyházát. Némelyik régi helységnek a neve módosult alakban élte túl a helységet. Az Óbecsétől délre fekvő Botra rész neve Bether falu nevével van összefüggésben, a Zentától északnyugatra levő Csésztó a középkorban még Csecstó volt, az Újvidék és Temerin közt elterülő Mertvályos viszont Martályos. Futak és Petrőc határában a Dragovo név őrzi a valamikori Drág falu nevét, a Nádalj közelében levő Borony pedig Boronét. Zentától délkeletre a Mákos gyümölcsöseinek a helyén Mágocs helység volt hajdanában található. A rég eltűnt helységekre egyéb földrajzi nevek is utalnak. Például Zentán a Karjadi út (délnyugat felé, a hajdani Karjad irányában halad), a Bátkai-lejáró, a Likasi-kút, a Kalocsai-völgy stb. |
Kapcsolódó cikkek
- A selypesség és a dadogás
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata