- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy melyik a legrégibb magyar nyelvemlékünk ? A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS, 1200 körül keletkezett. Ez az elsõ olyan magyar nyelvű írás, mely komoly irodalmi érték is. A BESZÉD szabad, a KÖNYÖRGÉS szó szerinti fordítás latinból; összesen 274, az ismétlõdõ szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll.
195. szám - 2020. december
Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevekA magyar nyelvnek gyakran használt melléknévképzője az -ékony, -ékeny, számos közkeletű szó jött létre a segítségével. Zömük emberi tulajdonságot fejez ki (engedékeny, érzékeny, feledékeny, fogékony, hiszékeny, lobbanékony, találékony stb.). Némelyikük viszont szokatlannak tűnik. Ilyen például az esékeny.
|
3
|
A Magyar Televíziónak egyik magazinműsorában használta egy orvos az esékeny szót, 'betegségre érzékeny, aki könnyebben megbetegszik' értelemben élt vele. A mai nyelvben ritkán bukkan fel ez a szó, a tizenkilencedik században is csupán az esedékeny alakváltozataként szerepelt. Annak idején arra mondták, hogy esedékeny, ami esésre hajlandó, ami könnyen esik. Átvitt értelemben gyarló emberre vonatkoztatták. Voltaképpen mind az esékeny, mind az esedékeny szóra szükség lehet a mai nyelvhasználatban, gazdagíthatjuk velük nyelvi eszköztárunkat. A megbetegedésre hajlamos személyt mondhatjuk esékenynek, a gyarló embert pedig esedékenynek (nemcsak esendőnek). Egyébként más olyan eset is akad, amikor -andó, -endő, illetve -ós, -ős képzővel ellátott melléknévnek -ékony, -ékeny képzős változata is van. A romlandót romlékonynak is mondhatjuk, a nyúlóst nyúlékonynak, a hajlóst hajlékonynak, a fázóst fázékonynak stb. A múlandó és a múlékony között már jelentésmegoszlás következett be. Az első szükségszerűen elmúlóra, elpusztulóra utal, a második pedig hamar elmúlóra (mindkettőt a választékos stílus használja). A régi nyelvben még néhány egyéb különleges -ékony, -ékeny képzős melléknév is előfordult, mint a mondékony (azaz beszédes), a botlékony (aki botlásra hajlamos), a feladékony (vagyis magát könnyen feladó), a félékeny (ugyanazt jelentette, mint a félénk), a szunnyadékony (az ilyen könnyen elbóbiskolt), az omlékony (manapság inkább omlósnak mondjuk) stb. A nyelvjárási használatúak közül érdemes megemlíteni a fekiszékenyt vagy feküszékenyt (lustára, heverészőre mondják), az izzákonyt (voltaképpen izzadós), a huzákonyt (hosszas, lassú beszédű emberre vonatkozik) stb. Érdekes, hogy a két utóbbi szóban a toldalék megváltozott, teljesen mély hangrendűvé vált. A mai magyar nyelv számos -ékony, -ékeny képzős melléknevet ismer: békülékeny (békülésre hajló, hajlandó), engedékeny (engedni kész, engedményekre könnyen rávehető, a műszaki nyelvben pedig 'rugalmas, hajlékony'), érzékeny (számos jelentés kifejezhető vele: csekély külső ingereket is felfogó, külső hatásokat fokozottan megérző, finom érzésű, könnyen sértődő, valakit fájdalmasan érintő, kis fokú hatást is kimutató stb.), fáradékony (aki könnyen elfárad), feledékeny (arra utal, aki könnyen, hamar elfelejti a dolgait, teendőit), féltékeny (elsősorban olyan személyre mondják, aki attól fél, hogy szerelmese, házastársa hűtlen hozzá, megcsalja valakivel, de olyanra is utalhat, aki valamilyen érdekét, tulajdonát félti, vagy aki rossz szemmel néz valamire, valakire, nehogy háttérbe szoruljon miatta), fogékony (a választékos kifejezésmód eszköze: külső hatásokat érzékenyen felfogó, gyors felfogású, valamely betegségre nagyon hajlamos), gördülékeny (olyan beszédre, írásmódra, stílusra vonatkoztatható, amely könnyedén folyik, jól halad, szinte gördül), gyúlékony (könnyen gyulladó), hajlékony (könnyen hajlót vagy hajlíthatót; alkalmazkodót, rugalmast, a tartalomhoz könnyen idomulót jelöl), hatékony (vagyis a kívánt hatású), hiszékeny (bármit könnyen elhívő), jótékony (azaz valakire, valamire kedvezően ható; elavulóban van 'szegényeknek adományokat gyűjtő és juttató' értelme), kártékony (olyan növény vagy állat, amely a hasznos növényeket, állatokat pusztítja; kárt, bajt okozó esemény, ártalmas, káros dolog), képlékeny (a fizikában és a műszaki szóhasználatban 'könnyen gyúrható, alakítható' a jelentése), lobbanékony (olyan természetű emberre mondják a választékos szóhasználatban, aki könnyen heves indulatra gerjed), mozgékony (könnyen, fürgén mozgó; fürge, tevékeny), olvadékony (nem csupán könnyen olvadóra vonatkozhat, hanem könnyen elérzékenyülőre is a választékos beszédben), találékony (vagyis a megoldást gyorsan megtaláló, ötletes, leleményes), tanulékony (valamely készséget könnyen, gyorsan elsajátító, ember vagy állat is lehet), törékeny (nemcsak arra mondják, ami könnyen eltörik, hanem gyenge testalkatúra, illetve az ártalmakat nehezen viselőre is). |
Kapcsolódó cikkek
- Madárszereplős szólások
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata