- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy mobiltelefon 7-szer szennyezettebb felület, mint egy utcai korlát, de csak 2-szer több baktérium van rajta, mint egy billentyűzeten.
156. szám - 2017. szeptember
Magyar közmondások szerb megfelelőiA közmondások mondat értékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek, stíluseszközként a legkülönfélébb stílusrétegekben alkalmazhatók. Egy-egy igazságnak, bölcsességnek képszerű, színes kifejezését teszik lehetővé, valamint igen alkalmasak valamely sajátos élethelyzetnek, jellemvonásnak rövid, tömör kifejezésére.
|
24
|
Nem könnyű más nyelvre lefordítani a közmondásokat. A magyar közmondásoknak nincs mindig szó szerinti szerb megfelelőjük, olykor csak egy-két szó az eltérés a kettő közt, vagy a megfogalmazásuk más, gyakran viszont jelentősebb különbség mutatkozik meg közöttük. Ha szó szerint át is ültetjük más nyelvre a közmondást, nem biztos, hogy a kérdéses szerkezetnek azon a nyelven is van sajátos jelentése. De azért előfordul, hogy a magyar közmondásnak tartalmilag és formailag pontos mása található a szerb nyelvben. Például: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. = Ko drugome jamu kopa, sam u nju pada., Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. = Svak je svoje sreće kovač., Nincsen rózsa tövis nélkül. = Nema ruže bez trna., Legjobb szakács az éhség. = Glad je najbolji kuvar., Mindenütt jó, de legjobb otthon. = Svud je dobro, ali kod kuće najbolje. Olykor az egymásnak megfelelő közmondások egy-két szóban eltérnek egymástól. Például: Ki korán kel, aranyat lel. = Ko rano rani, dve sreće grabi., Senkinek sem repül a sült galamb a szájába. = Sa neba ne padaju pečene prepelice., Gazda szeme hizlalja a jószágot. = Gospodareve oči konje goje., Ne borulj lábához, ha fejével szólhatsz! = Pitaj ti glavu, a ostavi repove!, A lónak négy lába van, mégis megbotlik. = I konj od sto dukata posrne., Hol fel a kerék, hol le. = Ide kolo naokolo., Isten malmai lassan őrölnek. = Bog ne plaća svake subote., Jó bornak nem kell cégér. = Dobra roba i bez vašara prođe., Jobb a jó hír a gazdagságnál. = Bolji je dobar glas, nego zlatan pas., Egy fecske nem csinál nyarat. = Jedan cvet ne čini leta., Eső után napfény. = Posle kiše lepo vreme., Megtalálta zsák a foltját. = Našao lonac poklopac. Az is megtörténik, hogy két nyelv közmondásai tartalmilag azonosak, csupán a formájuk különböző: Ki mint vet, úgy arat. = Kako posejes, tako ćeš i žnjeti., Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal! = Drvo se savija, dok je mlado. A következő közmondás esetében a forma is módosul, és a szavak némelyike is kicserélődik: Égre követ ne vess, mert fejedre esik! = Kad pljuneš u vis, na tebe pada. Viszonylag gyakori jelenség, hogy azonos vagy hasonló tartalmat, elvet az egyik nyelvben egészen más módon és más szavakkal fejeznek ki, mint a másikban. Például: Madarat tolláról, embert barátjáról. = S kim si, takav si., Nincsen rózsa tövis nélkül., Gde je sreće, tu je i nesreće., Kutyából nem lesz szalonna. = Vuk dlaku menja, a ćud nikada., Aki nem dolgozik, ne is egyék! = Ko ne seje, taj i ne žanje., Jön még a kutyára dér! = Doći će i njemu crni petak!, Ki mástól vár, szomorúan jár. = Tuđa ruka svrab ne čese., Sok kicsi sokra megy. = Zrno po zrno pogača, kamen po kamen palača., Vér nem válik vízzé. = Ne može se pobeći iz svoje kože., Ahány ház, annyi szokás. = Koliko ljudi, toliko ćudi., Aki á-t mond, mondjon b-t is! = Ko se uhvatio u kolo, mora i da igra., Minden szentnek maga felé hajlik a keze. = I bog je prvo sebi bradu stvorio., Többet ésszel, mint erővel! = Um caruje, snaga klade valja., Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. = Nema dima bez vatre., Türelem rózsát terem. = Ko čeka taj i dočeka., Megtalálja zsák a foltját. = Poznaje rđa svoje gvožđe., Sok lúd disznót győz. = Dva loša izbiše Miloša., Ne igyál előre a medve bőrére! = Prvo patku uhiti, a pak ju ispeci! Bizonyos esetekben úgyszólván lefordíthatatlannak bizonyul a közmondás: Ha pénzed nincs, vargatorba mehetsz (’pénz nélkül nem lehet vásárolni’), Megsózzák a macskának a tejfölt. (’távol akarják tartani valakitől vagy valamitől az embert, elveszik tőle a kedvét’), Vasárnap font fonál péntekig meg nem áll. (’nincs köszönet az olyan munkában, amelyet fáradtan, a szükséges pihenés idején végeznek’), Hívatlan kutyának coki a neve. (’aki betolakodott valahova, ne lepődjék meg, hogy kiadják az útját’), Szénvonó nem nevetheti a lapátot. (’nincs jogunk azt a hibát másoknak felróni, amely bennünk is megvan.’) |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata