- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy mitõl van a földrengés ? A szilárd földkéreg alatt a Föld képlékeny anyaga állandó, lassú áramlásban van. Ha ezek az áramlások találkoznak egymással, vagy szilárd kéregnek ütköznek, megrendül a Föld. Az óriási Földnek ez csupán apró mozgás, mégis a felszínén házak omlanak össze.
138. szám - 2016. március
Hogyan és miért avulnak el a szavak?Egy-egy nyelv szókészlete folyton változik: Új szavakkal gyarapodik, elavultakkal pedig fogy. A fogyás általában nem olyan mérvű, mint a gyarapodás, ezért a szóállomány inkább növekszik, mint csökken. Az új szavak megjelenése és elterjedése egyébként is szembetűnőbb, mint a régiek elavulása, eltűnése, úgyhogy még akkor is a szókészlet gyarapodását véljük látni, ha ténylegesen nem is került rá sor…
|
8
|
A szavak elavulása leginkább fokozatosan történik, a mai nyelvhasználatban szükségtelenné váló szavak előbb szokványos voltukat, mindennapiságukat veszítik el, választékos stílusminősítést kapnak, különleges esetekben használjuk őket. A következő stádiumban régies stílusúnak minősül a szó, némi patinát vélünk rajta felfedezni, ódon hangulatot lehet vele felidézni. Amikor már ezt az állapotot is meghaladja a szó, akkor válik elavulttá, merül feledésbe. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ennek a folyamatnak a végbemenése nem szükségszerű, tehát a választékos szóból nem mindig lesz régies, és a régies szónak sem kell feltétlenül elavulnia idővel. Egy-egy szó tartósan is megmaradhat valamelyik stádiumban, ha a beszélőknek stiláris vagy más szempontból szükségük van rá. Némely esetben csupán viszonylagos az elavulás, a szó kihull a köznyelvből, némelyik nyelvjárásban viszont megmarad. Így járt például a tojást jelentő mony szavunk is, a szitakötőre vonatkozó acsa, az állatok hímjére utaló zele, a 'sógor' értelmű rér stb. A mony szót használják Göcsejben, Keszthely vidékén, Somogy megyében stb. Ennek a szónak a származékai is el vannak terjedve. A 'tojós' értelemben használt monyas szót ismerik a Dunántúlon, Brassó környékén, a 'tojóz' jelentésű megmonyaz ige Veszprém megyében és a Dunántúl más részein is használatos, Vas és Baranya megyében viszont monyász változatban fordul elő. Csíkban, a Székelyföldön és a Brassó melletti Hétfaluban él a monyasodik ige, amely azt jelenti, hogy tojni kezd a tyúk, tojóssá válik. A szitakötőnek acsa neve fennmaradt Nagyszalontán és Hajdúszoboszlón, Nagykőrösön pedig acsátnak mondják a szóban forgó rovart. A zele főnevet Szlavóniában, Kórógyon és környékén használják, gácsérra, azaz a kacsa hímjére utalnak ve1e. A rér szintén szlavóniai tájszó. A gyerekek a századfordulón rérömnek hívták nénjük férjét, valamint anyjuk testvérének a férjét. Sok szónak a teljes elavulás a sorsa. Ilyen a venerék, a bagazia, az alit, a jonh stb. A veneréket ma az ital szó helyettesíti, a bagazia fényezett vászon neve volt annak idején, az alít ige jelentése 'vél, gondol, sejt' volt, a jonh belső részekre, belekre, szívre vonatkozott, amíg használták. Annak, hogy egy szó elavulttá váljon, többféle oka is lehet. Objektív jellegű oknak számit a szó által jelült fogalom megszűnése vagy módosulása. Manapság például nem használunk nyíltartót, tehát a puzdra szó is fölöslegessé vált; már régóta nincsen forgalomban a peták és a dutka nevű pénz, nem csoda, hogy nem ismerjük ezeket a szavakat; a hadseregben szakképzett orvosok gondoskodnak a katonák egészségéről, nem pedig sebészi teendőket is ellátó tábori borbélyok, ezért a felcser szó használata fölöslegessé vált. A szubjektív okok közül fontos szerepe van a divatnak a szavak megmaradásában vagy elavulásában. Egyes szavak kedveltebbek a beszélők körében, mint mások. Az utóbbiak közül van, amelyik elavul. Ezért szorul ki a köznyelvből az ángy (helyette sógornőt vagy nagynénit mondunk), az édeleg (amelynek 'enyeleg, bájolog' a jelentése), a 'titkár' értelmű titoknok, az állam szót megelőző álladalom, a nyugtát jelentő nyugtatvány, és így tovább. |
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata