- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
146. szám - 2016. november 1.
A szóláskeveredésA szerkezetvegyítésnek sajátos változata, amikor két szólásból egy harmadikat hoznak létre a beszélők. Tekintve, hogy állandó szókapcsolatokról van szó, nem változtathatjuk meg önkényesen alakjukat. Ezzel értelmi zavart okozunk, olykor pedig nevetségessé is válunk…
|
10
|
A nem enged a huszonegyből hibrid szólás a nem enged a negyvennyolcból és a kivágja a huszonegyet szólás vegyítéseként jött létre. Arra szokták mondani, hogy nem enged a negyvennyolcból, aki nagyon ragaszkodik az elveihez, nem tágít, makacsul ellenáll. Néhol pedig azt jelenti, hogy addig iszik, amíg csak be nem rúg. Ebben a szólásban a negyvennyolc a polgári forradalom és a magyar szabadságharc eszméivel van kapcsolatban, eredetileg hozzájuk ragaszkodtak makacsul az emberek. A kivágja, mint a huszonegyet rendszerint azt jelenti, hogy az illető durván kiutasít, kidob valakit (ritkábban pedig azt, hogy nagy lendülettel kivesz valamit, és előmutatja, vagy kiteszi). Itt a huszonegy arra a kártyajátékra emlékeztet bennünket, amelyet magyar kártyával játszanak, és a 21-es érték elérésére törekszenek. A vaj van a füle mögött kvázi-szólás a vaj van a fején és a van valami a füle mögött szólásra bontható. Az egyik arra utal, hogy az illető csínyt vagy kisebb bűnt követett el, ludas valamiben, a másik pedig arra, hogy nem valami megbízható ember, titkolni, rejtegetni valója van. Az otthagyja a foga fehérét voltaképpen otthagyja a fogát (odavész, harcban vagy vállalkozásban rajtaveszve meghal), illetve kimutatja a foga fehérét (elárulja gonosz szándékát, alattomos természetét). A lehúzza róla a keresztvizet mögött nyilván a ráhúzza a vizes lepedőt és a leszedi róla a keresztvizet szólás áll. Az elsőt akkor mondják, ha valaki a másikra rábizonyítja mulasztását, hibáját, ill. bűnét, és ezzel lehetővé teszi, hogy elbánjanak vele, ellássák a baját, a másodikat viszont akkor, ha az illető mindennek elmond, lehord valakit. A pálcát tör mellette alakulat is gyakran hallható pálcát tör felette, illetve lándzsát tör valami mellett helyett. Az szokott pálcát törni valaki felett, aki lesújtó ítéletet mond róla, súlyosan elítéli, ezzel szemben a lándzsát tör valaki vagy valami mellett azt jelenti, hogy a pártjára áll, a védelmére kel, síkra száll érte. További szóláskeveredések: szorul a csizma (vagyis: szorul a kapca és szorít a csizma), tücsköt-békát kiabál rá (tücsköt-bogarat összebeszél és kígyót-békát kiabál); kudarcot mond (kudarcot vall és csődöt vagy csütörtököt mond) stb. Vigyáznunk kell arra, hogy a kifejezéseket és a szólásokat abban az alakban használjuk, amelyben meghatározott jelentést hordoznak! A szerkezetvegyítés nemcsak állandó szókapcsolatokat érinthet, hanem alkalmi szókapcsolatokat is. Nem elszigetelt jelensége a nyelvhasználatnak. A beszélő figyelmetlensége folytán két hasonló gondolatnak a nyelvi formái keverednek össze a közlésben. Például: Kis híján múlott (a kis híja volt és a kevésen múlott elemeiből); ez rajta függ (a rajta áll és a tőle függ elemeiből); nélkülözi valaminek a hiányát (a nélkülöz valamit és a hiányát érzi valaminek elemeiből); valószínűleg, hogy tévedtek (a valószínűleg tévedtek és a valószínű, hogy tévedtek vegyüléke) stb. Néhány évvel ezelőtt a rossz turistaidény arra kényszeríttette a szállodák némelyikét, hogy csökkentsék áraikat. A forgalom növelése érdekében szinte fél áron kínálták szolgáltatásaikat. Erről a dologról „Olcsóbb árak” címmel számolt be a sajtó. Ami olcsóbb lehet, az az áru vagy a szolgáltatás, az ár kisebb szokott lenni, ha csökken, vagy nagyobb, ha növekszik. Itt is szerkezetvegyítésről van szó, az olcsóbb áruk és a kisebb árak szerkezet tagjaiból hibrid szerkezet jött létre: olcsóbb árak. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy kisebb ár helyett egyesek alacsonyabb árról (vagy nagyobb ár helyett magasabb árról) beszélnek, de helytelenül, mert ez idegenszerű. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata