Tudta-e?
Nejlont először 1938-ban állítottak elő. Első felhasználási területe a fogkefék sörtéje volt.

A szerző összes cikkei :: Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1. A fonológiai tudatosság
(Nyelvtudomány, 1. szám - 2007. június 4.)

Az elmúlt tizenöt-húsz évben a diszlexiának, az olvasás zavarának egy új, összefüggő modellje alakult kiTovább »

2. A magyar nyelv török kapcsolatai
(Nyelvtudomány, 2. szám - 2007. június 11.)

Török nyelvű népekkel talán már az ugor korban kapcsolatba kerülhetett a magyarság.Tovább »

3. A lexikográfia vázlatos története
(Nyelvtudomány, 3. szám - 2007. június 18.)

Miért készítenek ez emberek szótárakat? A szavak jelentésének rögzítésére való igény már igen régen jelentkezett.Tovább »

4. Kérj látványtervet!
(Nyelvtudomány, 4. szám - 2007 június 25.)

„Akarja látni, hogy átalakítás után üzlete, áruháza, esetleg otthona milyen benyomást kelt? A tervek birtokában elkészítjük Önnek a hely látványtervét!”Tovább »

5. A füttynyelvek
(Nyelvtudomány, 5. szám - 2007 július 2.)

Az emberek közti kommunikációban nemcsak beszédhangoknak lehet szerepük, hanem más jeleknek is.Tovább »

6. A Müncheni emlék
(Nyelvtudomány, 6. - 7. szám - 2007 július 9.)

Az ember azt hinné, hogy ma már nincsenek lappangó nyelvemlékek. Ezt a tévhitet cáfolja többek között az, hogy nemrégiben új magyar nyelvemlék került elő a Bajor Nemzeti Könyvtárban, a Müncheni emlék.Tovább »

7. A testreszabás és a hozzá hasonló összetételek
(Nyelvtudomány, 6. - 7. szám - 2007 július 9.)

A számítógépes szóhasználat többek között a rendhagyó alakúnak számító testreszabás főnévvel is él. A számítógép által biztosított eszköztáraknak, parancsoknak, beállításoknak az egyéni igényekhez való igazítására utal vele.Tovább »

8. Helyesírás és számítógép
(Nyelvtudomány, 8. szám - 2007 július 23.)

Kiss Gábor egyik tanulmányában azt vizsgálja, hogy mennyire lehet számítógépen alkalmazni a helyesírási szabályokat...Tovább »

9. A kommunikáció elsajátításának jelentősége
(Nyelvtudomány, 9. szám - 2007 július 30.)

A társadalomban élő ember számára az egyik legfontosabb képesség, hogy közölheti másokkal a mondanivalójátTovább »

10. Reklámszatyor
(Nyelvtudomány, 10. szám - 2007. augusztus 6.)

A reklámszatyor csupán egyike a sokféle reklámtárgynak, amellyel árut, szellemi vagy más terméket, szolgáltatást, vállalatot népszerűsítenek, feltűnő módon hirdetnek.Tovább »

11. Örömtréning
(Nyelvtudomány, 12. szám - 2007. augusztus 20.)

A lelkigyakorlatoknak egyik formájaként jelent meg az utóbbi években az örömtréning.Tovább »

12. Iszapbirkózás
(Nyelvtudomány, 13. szám - 2007. augusztus 27.)

A bizalmas stílusnak és a sajtónyelvnek a szavaként vált közkedveltté az iszapbirkózás főnév. Látszólag sportágnak a megnevezéséről van szó, ahhoz hasonlóan, mint a vízilabda, a gyeplabda, a jégkorong, a talajtorna, az asztalitenisz, a teremfoci stb.Tovább »

13. A purizmus fajtái
(Nyelvtudomány, 23. szám - 2007. november 5.)

A purizmusról, a nyelvtisztaság eszméjéről általában rosszalló vélemények hangzanak el, pedig ez is, mint minden társadalmi jelenség, önmagában nem szélsőséges.Tovább »

14. Médiaszennyezett
(Nyelvtudomány, 14. szám - 2007. szeptember 3.)

Kossuth Rádióban figyeltem fel egy alkalommal a médiaszennyezett melléknévre. Olyan politikusokra vonatkoztatva említették ezt a szót, akiket lejáratott a sajtó, a rádió és a televízió, vagyis a média.Tovább »

15. Ultramaratonista
(Nyelvtudomány, 15. szám - 2007. szeptember 10.)

A maratoni futó sík terepen halad a cél felé, az ultramaratonista viszont felfelé szalad. A dolog szélsőséges voltát jelzi az összetétel ultra- előtagja.Tovább »

16. Olvasási zavarok
(Nyelvtudomány, 16. szám - 2007. szeptember 17.)

A diszlexia, vagyis az olvasási zavar nem vezethető vissza egy meghatározott agyi régió rendellenes működéséreTovább »

17. A nyelv és a kultúra elsajátítása
(Nyelvtudomány, 17. szám - 2007. szeptember 24.)

Más nyelvek elsajátítása során a nyelvnek és a kultúrának a viszonya attól függően változik, hogy második nyelvként vagy idegen nyelvként tanuljuk-e őket.Tovább »

18. Mire szolgál a gőzborotva?
(Nyelvtudomány, 18. szám - 2007. október 1.)

Amikor áradás után elvonul a folyó árhulláma, meg kell tisztítani a rakpartot az iszaptól és az uszadéktól. Erre a célra újabban úgynevezett gőzborotvát használnak.Tovább »

19. Sztárügyvéd és más csillagok
(Nyelvtudomány, 24. szám - 2007. november 12.)

...mi is az, hogy sztárügyvéd? Miben különbözik az ilyen ügyvéd a többitől?Tovább »

20. A magyar fiatalok zöme már nem mobilidegen
(Nyelvtudomány, 19. szám - 2007. október 8.)

"A magyar fiatalok zöme már nem mobilidegen." — hangzott el egy alkalommal az egyik magyarországi tévécsatorna műsorában.Tovább »

21. A szleng
(Nyelvtudomány, 20. szám - 2007. október 15.)

A szleng és a köznyelvi szókészlet közti választóvonal nemcsak a magyar lexikográfiában, hanem más nyelvekében is jelentős problémát okoz.Tovább »

22. Állja a füvet
(Nyelvtudomány, 25. szám - 2007. november 19.)

Megszokhattuk már, hogy a sportújságírók kiforgatják a szavakat, szokatlan módon alkalmazzák egyiküket, másikukat.Tovább »

23. Az írók és a nyelvművelés
(Nyelvtudomány, 21. szám - 2007. október 22.)

Nagy felelősségük van azoknak az íróknak, akik a tudomány magaslatairól letaszított, mégis fontosnak tartott nyelvműveléssel foglalkoznak.Tovább »

24. Okafogyottá válik
(Nyelvtudomány, 22. szám - 2007. október 29.)

Divatos kifejezés mostanában az okafogyottá válik. Gyakran találkozhatunk vele az újságok hasábjain és a rádióműsorokban.Tovább »

25. Az életminőség értékei
(Nyelvtudomány, 26. szám - 2007. november 26.)

Az életminőség főnevet leginkább tudatosan használják a rokon értelmű életkörülmény, életmód és életszínvonal helyett.Tovább »

26. Mire való a tesztpálya?
(Nyelvtudomány, 28. szám - 2007. december 10.)

A gépkocsikat sorozatgyártásuk megkezdése előtt alapos ellenőrzésnek vetik alá, ennek része úgynevezett tesztpályán vagy próbapályán zajlik.Tovább »

27. Akarsz nyerni morzsaporszívót?
(Nyelvtudomány, 29. szám - 2007. december 17.)

A kis méretű készüléket nyilván azért nevezik így, mert kiválóan alkalmas arra, hogy összeszedjék vele az asztalról a morzsát.Tovább »

28. Lassúdad malagenát táncol
(Nyelvtudomány, 30. szám - 2007. december 24.)

A lassúdad szót érdemesnek látszik felújítani, hiszen különleges stílusértékű, hangulati hatású,Tovább »

29. A bank kivár
(Nyelvtudomány, 31. szám - 2007. december 31.)

Úgy látszik, hogy a köznyelvben már nemcsak olyanokat lehet mondani, hogy kivárja a végét, kivárja a kedvező alkalmat, kivárja a sorát, hanem azt is, hogy kivár.Tovább »

30. Adja meg az elérhetőségeit!
(Nyelvtudomány, 32. szám - 2008. április 1.)

Manapság az ember nem a címét és a telefonszámát adja meg másoknak, hanem az elérhetőségét.Tovább »

31. Ausztráliai nyelvek
(Nyelvtudomány, 33. szám - 2008. április 7.)

Egy 1994. évi felmérés szerint Ausztráliában körülbelül 270 000 őslakos él, de csak 32 000 beszéli a 92 helyi nyelv valamelyikét, a többi már csak angolul kommunikál.Tovább »

32. Mivel foglalkozik az etnobiznisz?
(Nyelvtudomány, 34. szám - 2008. április 14.)

Az etnobiznisz szó a kilencvenes években keletkezett Erdélyben, és ott a kisebbségeknek szánt támogatásoknak az érintett közösség ellenőrzése nélküli felhasználását jelentette.Tovább »

33. Null és nulla
(Nyelvtudomány, 35. szám - 2008. április 21.)

A nulla fogalmát régen a cifra szóval jelölték, amelynek egyébként ’számjegy’ volt az elsődleges értelme.Tovább »

34. A grafoterápia és egyéb újfajta gyógymódok
(Nyelvtudomány, 36. szám - 2008. április 28.)

A grafoterápia megnevezés olyan újabb fajta gyógymódot takar, amely azon a tanításon alapul, hogy ha az ember megpróbál kézírásán változtatni, akkor ez a testi változás a lelkére is hatással lesz.Tovább »

35. Idegen észjárást követő igék
(Nyelvtudomány, 141. szám - 2016. június 1.)

Az utóbbi időben több furcsa ige bukkan fel a magyar szóhasználatban, különösen újságíróink élnek velük. Zömük igekötős ige, de vagy az igekötő jelentése tér el a szokásostól, vagy a használata bizonyul fölöslegesnek.Tovább »

36. A labirintus változatai
(Nyelvtudomány, 37. szám - 2008. május 5.)

A görög-latin eredetű labirintus az útvesztővel párhuzamosan él a mai szóhasználatban. Régen a csalkert, a tévkert és a tömkeleg szót is használták „labirintus” értelemben.Tovább »

37. Kultúr- előtagú összetételek
(Nyelvtudomány, 72. szám - 2009. október 1.)

Bizonyára sokan nem hallották még a kultúrsivatag szót. Ez az érdekes összetétel az ökológiának, vagyis a környezettannak a nyelvéből való.Tovább »

38. Mivel foglalkozik a romológia?
(Nyelvtudomány, 38. szám - 2008. május 12.)

Az utóbbi években bukkant fel a romológia szó. Mint a többi hasonló végződésű főnév, ez is tudományos diszciplínát jelöl, mégpedig arra a tudományra vonatkozik, amely a cigányok történelmét, néprajzát, képzőművészetét stb. tanulmányozza.Tovább »

39. Számnevet tartalmazó határozószók
(Nyelvtudomány, 39. szám - 2008. május 19.)

Nyelvünkben előfordulnak számnevet tartalmazó határozószók, melyeknek hagyományosan kialakult értelmük van. Néhány összetett melléknévnek és főnévnek is számnév az előtagja.Tovább »

40. A telemedicina lehetőségei
(Nyelvtudomány, 41. szám - 2008. június 2.)

A telemedicina különféle korszerű telekommunikációs eszközökkel való diagnosztizálást, tanácsadást és terápiát végez.Tovább »

41. Lelakott épületek
(Nyelvtudomány, 42. szám - 2008. június 9.)

Néhány éve bukkant fel a magyarországi sajtóban a különös hangzású lelakott melléknévi igenév jelzői szerepben.Tovább »

42. Mondjuk, maroktelefon?
(Nyelvtudomány, 43. szám - 2008. június 16.)

Hogy kinek az ötlete a maroktelefon szó a mobiltelefon vagy mobil magyarítására, azt nem tudom, de jónak látszik (olyan telefon, amely az ember markában is elfér).Tovább »

43. Kimenős nőtlenek
(Nyelvtudomány, 44. szám - 2008. június 23.)

A kimenős melléknév olykor kimenőn levőre utal, de főnévként beszélhetünk kimenő ruháról, kimenő transzformátorról, kimenő jelről, kimenő postáról is.Tovább »

44. Az elutasítás mint beszédaktus
(Nyelvtudomány, 45. szám - 2008. június 30.)

Az egyik jellegzetes kommunikációs tényező az elutasítás. Arról a beszédaktusról van szó, amellyel a beszélő a hallgatója által javasolt vagy kívánt cselekvés teljesítését tagadja meg.Tovább »

45. Épülő inkubátorházak
(Nyelvtudomány, 46. - 47. szám - 2008. július 7.)

A legtöbb inkubátorház azt a célt szolgálja, hogy megteremtse a vállalkozói tevékenység elindulásához szükséges feltételeket, elsősorban a jól felszerelt irodákat.Tovább »

46. Nem időszerű a kényszernyugdíjazás
(Nyelvtudomány, 48. szám - 2008. július 21.)

Nyelvünkben jó néhány olyan összetett főnév található, amelynek a ’fizikai vagy tudati eszközökkel alkalmazott erőszak’ jelentésű kényszer főnév az előtagja.Tovább »

47. A fizet rokonértelmű szavai
(Nyelvtudomány, 51. szám - 2008. augusztus 11.)

“Nem sokat teketóriázott, hanem leperkálta a kért összeget” – mondja egy riportalany a tévében. „A családok a segély napján leperkálják az adósságot, és kedden ismét hitelre kérik a pakli dohányt, a vekni kenyeret és a tejet.” – olvashatjuk egy riportban.Tovább »

48. Tart-e még a számháború?
(Nyelvtudomány, 49. - 50. szám - 2008. július 28.)

Eredetileg nem anyagi természetű viadalokra, egyezkedésekre, találgatásokra vonatkozik a számháború főnév, hanem játékra.Tovább »

49. A funkcionális anyanyelvoktatás
(Nyelvtudomány, 52. szám - 2008. augusztus 18.)

Az anyanyelvi oktatásra nyilvánvalóan alapvető hatással van a választott nyelvelméleti háttér – mondja Tolcsvai Nagy Gábor. Ahogyan a nyelvtudományban évtizedek óta több jellegzetes nyelvelméleti irány él egymással párhuzamosan, úgy az oktatásban is többféle irány érvényesülhet.Tovább »

50. A nagy- előtagú összetett melléknevek
(Nyelvtudomány, 53. szám - 2008. augusztus 25.)

Újabban főnévként használják a nagyérdemű melléknevet. Ez az egyébként régies, választékos stílusminősítésű szó különösen megszólításban fordult elő 'igen tisztelt' jelentéssel.Tovább »

51. Mire hajlamos a romladékony?
(Nyelvtudomány, 54. szám - 2008. szeptember 1.)

Annak ellenére, hogy a romladékony ma szokatlanul hangzik, egy-másfél évszázaddal ezelőtt még használatos volt, olyasmire vonatkozott, ami természeténél fogva romlásra hajlamos, könnyen romló, romlásnak indult.Tovább »

52. A logó és szinonimái
(Nyelvtudomány, 55. szám - 2008. szeptember 8.)

Az ezredfordulón új szinonimája jelentkezett nyelvünkben a jelképnek, az emblémának, a címernek, a cégérnek, mégpedig a logó.Tovább »

53. Mennyit ér a csapatsport?
(Nyelvtudomány, 56. szám - 2008. szeptember 15.)

A pekingi olimpia után ismét felvetődik a kérdés, hogy az egyes országok mekkora jutalmat helyeznek kilátásba érmes sportolóik számára.Tovább »

54. Mit termel a biogazda?
(Nyelvtudomány, 57. szám - 2008. szeptember 22.)

Az a fogalom, amelyet a biogazda szó hordoz, a XX. század vége felé jelent meg. Olyan személyről van szó, aki műtrágya, permetezőszer, gyomirtó és más vegyszer nélkül termeszt haszonnövényeket, illetőleg mesterséges tápanyagok, táplálék-kiegészítők nélkül tenyészt háziállatokat.Tovább »

55. Mondhatjuk, tökuncsi!
(Nyelvtudomány, 58. szám - 2008. szeptember 29.)

A tökuncsi szó az anyaországi fiatalok bizalmas szóhasználatában bukkant fel, jelentése: ’nagyon unalmas’.Tovább »

56. A konzulens és más latin melléknevek
(Nyelvtudomány, 59. szám - 2008. október 6.)

A konzulens melléknév a ’tanácsadó, szakértő’ jelentésű konzultáns ritkább változata.Tovább »

57. Tízszemközt
(Nyelvtudomány, 60. szám - 2008. október 13.)

Szokatlanul hangzik ugyan, de ötletes. Mintája nyilván a négyszemközt, amely azt jelenti, ’bizalmas kettesben’.Tovább »

58. Eszik vagy isszák a jogonézt?
(Nyelvtudomány, 61. szám - 2008. október 20.)

Tudatos szóalakvegyítés eredményeként jött létre néhány évvel ezelőtt a jogonéz főnév, mégpedig a joghurt és a majonéz szó elemeiből.Tovább »

59. A röszti receptje
(Nyelvtudomány, 62. szám - 2008. október 27.)

Az egyik magyarországi hetilap receptjei között szerepelt nemrégiben a Burgonyaröszti remuládmártással. Háziasszonyaink még csak hallottak a remuládról: olyan mártást jelöl ez a francia eredetű szó, amely tejföllel, tojással, olajjal, mustárral, citrommal és különféle zöldségekkel készül. De micsoda a röszti?Tovább »

60. Felületkezel és más furcsa igék
(Nyelvtudomány, 63. szám - 2008. november 3.)

Az utóbbi évek szóhasználatában bukkant fel a felületkezel ige. Arra utal, hogy megmunkálják valaminek a felületét.Tovább »

61. Igazándiból nem támogatom
(Nyelvtudomány, 64. szám - 2008. november 10.)

Felvetődik a kérdés, vajon miért is használják egyes magyarországi kiválóságok, neves személyiségek az igazándiból határozószót, amikor komolyan nyilatkoznak valamiről, fejtegetnek valamit, véleménycserét folytatnak.Tovább »

62. Kegy- előtagú összetételek
(Nyelvtudomány, 65. szám - 2008. november 17.)

A kegyszobor főnév régebben nem volt használatos, minden bizonnyal a kegykép mintájára alkották meg. A kegykép szót tudvalevően ’csodatevőként tisztelt szentkép’ jelentésben alkalmazzák vallási szövegekben.Tovább »

63. A korlátozott és a kidolgozott kommunikációs kód
(Nyelvtudomány, 66. szám - 2008. november 24.)

A korlátozott kód fogalma az angol Basil Bernsteintől származik. A Londoni Egyetemnek ez a professzora külvárosi gyermekek nyelvhasználatát vizsgálta abból a célból, hogy elősegítse nyelvi fejlődésüket, illetve az iskolában való előrehaladásukat.Tovább »

64. A tolvajnyelv és más titkos nyelvek
(Nyelvtudomány, 67. szám - 2008. december 1.)

Egyes csoportok elferdítik a köznyelvi szavakat, más jelentéssel ruházzák fel őket, bizonyos fogalmakat sajátos szavakkal neveznek meg. Mindezt annak érdekében teszik, hogy a rajtuk kívül állók ne értsék meg beszédüket.Tovább »

65. Szenvedő szemlélet a magyarban
(Nyelvtudomány, 68. szám - 2008. december 8.)

Az európai nyelvek nagy részében a cselekvőn kívül szenvedő igeragozás is használatban van. A magyar nyelvi köztudatban a passzívum nem létező formának, esetleg elavult és idegenszerű jelenségnek számít.Tovább »

66. Szükség van-e az alapszabályzatra?
(Nyelvtudomány, 69. szám - 2008. december 15.)

Nemrégiben a szóvegyülésnek egy újabb megnyilvánulására figyeltem fel.Tovább »

67. Járulékos információk a beszédfelfogásban
(Nyelvtudomány, 70. szám - 2008. december 22.)

Egy-egy közlés számos járulékos információt is tudatosíthat abban a személyben, akinek szánták, anélkül, hogy ezek az információk verbális alakot öntenének.Tovább »

68. A felekezeti szóhasználat jellegzetességei
(Nyelvtudomány, 71. szám - 2008. december 29.)

Újságban, rádióban, televízióban gyakran találkozhatunk olyan szavakkal és kifejezésekkel, amelyek az egyházi élettel kapcsolatosak.Tovább »

69. Beletrafál és más idegen alapszavú igék
(Nyelvtudomány, 73. szám - 2009. november 1.)

A bizalmas közlés szavaként jelentkezett néhány évvel ezelőtt a beletrafál ige, arra utalva, hogy valaki mintegy véletlenül eltalál valamit, beletalál valamibe, valahogyan sikerül célba találnia.Tovább »

70. A gyorsírás nyelvészeti vonatkozásai
(Nyelvtudomány, 74. szám - 2009. december 1.)

Elsősorban a beszédgyorsírók esetében beszélhetünk arról, hogy nem is kell teljes szóképeket írnia, hiszen a teljes azonosításnak tulajdonképpen csak az áttételkor kell megvalósulnia.Tovább »

71. Anyagi helyzetre utaló helynevek
(Nyelvtudomány, 75. szám - 2010. január 1.)

Az emberek olyan szegények voltak, hogy csutkán kívül más tüzelőre nem volt pénzük, valószínűleg ezért lett Csutkafalu a telep neve…Tovább »

72. Hogy került Földvár Ukrajnába?
(Nyelvtudomány, 77. szám - 2010. március 1.)

Ukrajnában ismerősen hangzó helységnevekre bukkanhatunk, melyek eredeti megfelelőjük zömében ma is megvan a Pannon-alföldön…Tovább »

73. Az -ány végződésű helységnevek eredete
(Nyelvtudomány, 78. szám - 2010. április 1.)

A Csákány helységnév valószínűleg török eredetű ugyanúgy, mint a csákány főnév…Tovább »

74. Magyar eredetű igék a bunyevácok nyelvében
(Nyelvtudomány, 79. szám - 2010. május 1.)

Igét viszonylag ritkán vesz át egy nyelv a másiktól.Tovább »

75. Melléknévi igenévből lett foglalkozásnevek
(Nyelvtudomány, 81. szám - 2011. február 01.)

Foglalkozásneveink közt sok idegen eredetű akad, de még több belső keletkezésű. Tekintélyes számú magyar foglalkozásnév folyamatos cselekvésű (vagyis -ó, -ő képzős) melléknévi igenévből alakult ki.Tovább »

76. A tisztelettudó megszólítás napjainkban
(Nyelvtudomány, 82. szám - 2011. március 01.)

Hogyan szólítsunk tisztelettudóan egy olyan férfit vagy nőt, akit nem ismerünk? Ma már nincs divatban az elvtárs és az elvtársnő megszólítás, van viszont az uram és a hölgyem.Tovább »

77. Személynevet tartalmazó szólások és közmondások
(Nyelvtudomány, 83. szám - 2011. április 01.)

Szólásainkban, közmondásainkban olykor személynevek is előfordulnak. Ezeknek jó része keresztnév, illetve utónév.Tovább »

78. Angol szavak a magyar és a szerb nyelvben
(Nyelvtudomány, 84. szám - 2011. május 01.)

Viszonylag későn került érintkezésbe a magyar nyelv angol szavakkal, főként a huszadik században.Tovább »

79. Inercia a nyelvben
(Nyelvtudomány, 85. szám - 2011. június 01.)

A nyelv társadalmi jelenség, életét, működését más törvényszerűségek befolyásolják, mint a természeti tárgyakét és jelenségekét. Azonban a nyelvnek és a nyelvhasználatnak olyan vonatkozásai is vannak, amelyekre látszólag természeti törvények érvényesek.Tovább »

80. Miért éppen vasárnap?
(Nyelvtudomány, 86. szám - 2011. július 01.)

A hét napjainak a megnevezése nyelvenként különböző. Mi például vasárnapot mondunk, a szerbek nedelját, a németek Sonntagot, az arabok jevmul-ehadit stb.Tovább »

81. Szükséges-e a személyes jelenlét a munkavégzéshez?
(Nyelvtudomány, 87. szám - 2011. augusztus 01.)

A foglalkoztatottak hagyományosan eljárnak dolgozni. Manapság a munkahelyen való személyes jelenlét már nem magától értetődő dolog...Tovább »

82. Rendőrt helyettesítő eszközök
(Nyelvtudomány, 88. szám - 2011. szeptember 01.)

A forgalomirányítást hagyományosan rendőrök végzik. Erre a célra azonban különféle eszközöket is használnak. A köznapi beszédben ezeket is rendőrnek hívják: villanyrendőr, fekvőrendőr stb.Tovább »

83. Mivel foglalkozik az arculatformáló?
(Nyelvtudomány, 89. szám - 2011. október 01.)

A piármenedzser főnév magyar megfelelője az arculatformáló képében született meg.Tovább »

84. Mit tesz, aki testápolóz?
(Nyelvtudomány, 90. szám - 2011. november 01.)

Azt nyilatkozta az egyik tévéreklám szereplője, hogy azelőtt gyakran kellett testápolóznia magát, de amióta a reklámozott kozmetikai terméket használja, a bőre puha és selymes.Tovább »

85. Mi a szleng?
(Nyelvtudomány, 91. szám - 2011. december 01.)

Gyakran van alkalmunk hallani a szleng minősítést, de nem mindig vagyunk biztosak benne, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Vajon a szleng egyfajta csoportnyelv, vagy pedig a köznyelvnek közvetlen, bizalmas változata?Tovább »

86. Mikor került nyelvünkbe a kesza?
(Nyelvtudomány, 91. szám - 2011. december 01.)

Biztosan sokan ismerik azt a szót, hogy kesza. A vajdasági magyarok körében fordul elő, a kevésbé választékos beszédben zacskót, különösen pedig füles műanyag zacskót jelöl.Tovább »

87. Szavak hasadása a régi és a mai nyelvben
(Nyelvtudomány, 92. szám - 2012. március 01.)

Azt, hogy mást jelent a csekély és mást a sekély, hogy a dobozt nem kell összetéveszteni a tobozzal, hogy a vacok nem ugyanaz, mint a vacak, mindenki tudja.Tovább »

88. Az érdekeltség és a szókészlet összefüggései
(Nyelvtudomány, 93. szám - 2012. április 01.)

Sapir amerikai nyelvész szerint az, hogy egy nyelvben milyen elnevezések vannak egyes fogalmakra, a környezet iránt való érdeklődéstől és a beszélők érdekeltségétől függ.Tovább »

89. Mi a szerepe a mediátornak?
(Nyelvtudomány, 94. szám - 2012. május 01.)

A mediátor szó olyan személyre vonatkozik, aki a peres feleket megegyezésre beszéli rá. Így az ügyek jóval rövidebben elintéződnek, mint a bíróságonTovább »

90. A rovás szó származékai és más rokonai
(Nyelvtudomány, 95. szám - 2012. június 01.)

Rovás főnevünk egyike azoknak a szavaknak, amelyekkel a magyar nyelv a szomszédos népek szókészletét gazdagította.Tovább »

91. A sajtóval kapcsolatos összetételek
(Nyelvtudomány, 96. szám - 2012. július 01.)

A sajtóval kapcsolatos fogalmak jelentős része összetett szó alakjában ölt testet. Ilyen többek között a sajtóértekezlet, a sajtókonferencia, a sajtófogadás, a sajtótájékoztató, a sajtóbemutató, a háttérbeszélgetés stb.Tovább »

92. A legelterjedtebb bantu nyelv
(Nyelvtudomány, 97. szám - 2012. augusztus 01.)

Általában nem sokat tudunk az afrikai nyelvekről. Sok van belőlük, de csak kevésnek van írásbelisége. Közülük kiemelkedő szerepet tölt be a szuahéli (vagy kiszuahéli), amelyet mintegy 50 millió ember használ Kelet-Afrikában.Tovább »

93. Képzőelvonással való szóalkotás
(Nyelvtudomány, 98. szám - 2012. szeptember 01.)

Amikor valamilyen veszély fenyegeti a hajót, vagy ha a kapitánynak valami fontos közölnivalója van a legénység számára, azt az utasítást adja, hogy: Mindenki a fedélzetre!Tovább »

94. A ró ige származékai
(Nyelvtudomány, 99. szám - 2012. október 01.)

Az adósság számontartásának hagyományos módja a fapálcákba való metszés, vagyis a rovás. Ez a főnév egyike azoknak a szavaknak, amelyekkel a magyar nyelv a szomszédos népek szókészletét gazdagította…Tovább »

95. Publicisztikai szavak
(Nyelvtudomány, 100. szám - 2012. november 01.)

A publicisztika, vagyis az újságírás olykor jellegzetes szavakat használ. Ezeknek egy része magára a sajtóra és az újságírásra vonatkozik. Ilyen többek között a sajtókonferencia, a sajtótájékoztató, a háttérbeszélgetés, a sajtóhadjárat, a sajtóvisszhang stb.Tovább »

96. A duális vagy kettes szám
(Nyelvtudomány, 101. szám - 2013.)

Egyes nyelvek a főnevek ragozásában és az igeragozásban nemcsak egyes és többes számú alakokat használnak, hanem páros dolgokra vonatkozó, ún. kettes számú paradigmákat is.Tovább »

97. Állatnévi előtagú metaforikus szóösszetételek
(Nyelvtudomány, 102. szám - 2013. március 01.)

Közismert szava nyelvünknek a birkatürelem. Az olyan személyre szokták gúnyosan mondani, hogy birkatürelme van, aki szinte az ostobaságig jámbor és nagyfokú türelmet tanúsít, akit nemigen lehet kihozni a sodrából.Tovább »

98. Angolosságok magyar szövegekben
(Nyelvtudomány, 103. szám - 2013. április 01.)

A magyar nyelvet ért angol hatás megnyilvánulása többek között az, amikor a műszaki nyelv és a hírügynökségi jelentések révén kerülnek angol szavak a magyarba, terjednek el angolos kifejezések…Tovább »

99. A nagy főnév mint szóösszetételi utótag
(Nyelvtudomány, 104. szám - 2013. május 01.)

Igen sokoldalú szavunk a nagy. Elsősorban melléknévként használjuk, de határozószói és főnévi jelentésben is előfordul. Főnévi mivolta leginkább szókapcsolatokban és összetételekben mutatkozik meg.Tovább »

100. A való igenév szerepváltozása
(Nyelvtudomány, 105. szám - 2013. június 01.)

A tizenötödik-tizenhatodik században a való melléknévi igenévnek szerteágazóbb volt a használata, mint manapság, nemcsak a mondatszerkesztésben éltek vele, hanem a szóalkotásban is…Tovább »

101. Kripto- előtagú összetételek
(Nyelvtudomány, 106. szám - 2013. július 01.)

Aki először hallja a kriptokatolikus szót, azt gondolhatná, hogy új szektáról van szó. Azonban nem új szekta tagjai a kriptokatolikusok, hanem azok a görögkeleti (vagy ha úgy tetszik, pravoszláv) papok, akik titokban a katolikus tanok felé hajlanak.Tovább »

102. Az ikesedés és az iktelenedés
(Nyelvtudomány, 107. szám - 2013. augusztus 01.)

A magyar nyelvben levő ikes igék némelyike korábban iktelen volt, de az is előfordul, hogy valamely ikes ige elveszti ikességét, és iktelenné válik…Tovább »

103. A kicsinyítés a magyar nyelvjárásokban
(Nyelvtudomány, 108. szám - 2013. szeptember 01.)

A kicsinyítő képzőknek elsősorban az a szerepük, hogy az alapszóhoz viszonyítva kisebbet, a szokásosnál kedvesebbet fejezzenek ki…Tovább »

104. A nyelvművelés és a nyelvtudomány
(Nyelvtudomány, 109. szám - 2013. október 01.)

A nyelvészek közül sokan nem foglalkoznak nyelvműveléssel, némelyek még csak nem is érdeklődnek iránta...Tovább »

105. Pontosság az ismeretterjesztésben
(Nyelvtudomány, 110. szám - 2013. november 01.)

Az ismeretterjesztés, a népszerűsítés által a bonyolult, nehezebben érthető ismeretek egyszerű, könnyen felfogható formában kerülnek az olvasó elé…Tovább »

106. Mit képez, ha van?
(Nyelvtudomány, 111. szám - 2013. december 01.)

A képez igét hajlamosak vagyunk 'létezik, valamilyen minőségben szerepel, van' jelentésben használni, pedig erre nem igazán alkalmas…Tovább »

107. A határon túli magyar nyelv nehézségei
(Nyelvtudomány, 116. szám - 2014. május 01.)

Egy magyar nyelv van ugyan, de a Magyarországra érkező határon túli és más külföldi magyarnak mégis gyakran vannak nyelvi nehézségei…Tovább »

108. A gyorsolvasás jelentősége
(Nyelvtudomány, 114. szám - 2014. március 01.)

A gyorsolvasásnak csak egyik célja az olvasás sebességének a növelése, sokkal fontosabb a hatékonyság fokozása.…Tovább »

109. Személynevek változatai
(Nyelvtudomány, 115. szám - 2014. április 01.)

Attila és Atilla, Ottília és Otília, Diána és Dianna, Héla és Hella, Adrienn és Adrien stb. Melyik a helyes?Tovább »

110. Eredetinek látszó német jövevényszavak
(Nyelvtudomány, 117. szám - 2014. június 01.)

A magyar nyelv német jövevényszavainak száma az ezret is meghaladja. Némelyikről nem is gondolná az ember, hogy nem eredeti magyar szó, annyira idomult szókészletünkhöz…Tovább »

111. A tegezés és a magázás
(Nyelvtudomány, 118. szám - 2014. július 01.)

A szóbeli vagy írásbeli kommunikációban hol közvetlenül szólunk másokhoz, hol közvetve. Az első esetben tegezésről van szó, a másodikban magázásról. A tegezés bizalmasabb forma a magázásnál. A beszélőnek ügyelnie kell arra, hogy mikor alkalmazza az egyiket és mikor a másikat…Tovább »

112. Szavak felcserélése
(Nyelvtudomány, 119. szám - 2014. augusztus 01.)

A beszélők nem mindig ügyelnek arra, hogy a megfelelő szóval fejezzék ki magukat, néha felcserélik más, hasonló értelmű szóval. Ez a csere olykor más nyelv hatására következik be, leginkább olyankor, ha az illető nyelvben más szóhasználati szabályok érvényesülnek…Tovább »

113. A nyelvhelyesség szociológiája
(Nyelvtudomány, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

A nyelvszociológiai vizsgálatok általában a nyelvhasználatnak társadalmi összefüggéseit igyekeznek feltárni. Voltaképpen a nyelvhelyességnek is vannak társadalmi vonatkozásai, úgyhogy joggal beszélhetünk a nyelvhelyességnek a szociológiájáról is. Mit tanulmányozzon ez a diszciplína?Tovább »

114. A magyar bútornevek eredete
(Nyelvtudomány, 121. szám - 2014. október 01.)

Feltűnően kevés bútort nevezünk meg eredeti szóval, többnyire más nyelvekből vettünk át bútorneveket…Tovább »

115. Helyesírás a számítógépek korában
(Nyelvtudomány, 122. szám - 2014. november 01.)

A helyesírási szabályzat főképpen a kézírásra vonatkozó utasításokat tartalmaz, a géppel való írást nem veszi figyelembe. Számítógépes helyesírásunk még nincs, pedig szükség lenne rá…Tovább »

116. Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
(Nyelvtudomány, 123. szám - 2014. december 01.)

A szerkezetileg kötött jelentésű szavak rendszerint csak más szavakkal együtt használatosak, akkor van jelentésük, ha meghatározott szerkezetben fordulnak elő. Az effélék leginkább melléknevek, de ragos vagy ragtalan főnév is akad köztük.…Tovább »

117. A francia nyelv nemzetközi szerepe
(Nyelvtudomány, 128. szám - 2015. május)

Azt az űrt, amely a latin nyelvnek a nemzetközi színtéren való háttérbe szorulásával állt be a XVII. században, fokozatosan a francia kezdte betölteni. A francia nyelv térhódítását elsősorban a francia királyság megerősödése tette lehetővé…Tovább »

118. A királyok imádása
(Nyelvtudomány, 129. szám - 2015. június)

Franz Anton Maulbertschnak egyik alkotása A királyok imádása címet viseli. Aki nem ismeri ezt az alkotást, a címéből ítélve arra is gondolhat, hogy királyokat dicsőítenek rajta az alattvalók. De nem erről van szó….Tovább »

119. Régi gyártók, mai gyárak
(Nyelvtudomány, 130. szám - 2015. július)

A gyár főnév a reformkorban keletkezett, 1830-ból van rá az első adat, előtte fabrikának, manufaktúrának mondták az ipari üzemet. A gyár szót a gyárt igéből vonták el, amely igen régi eleme nyelvünknek…Tovább »

120. Összevonással létrejött szavak
(Nyelvtudomány, 131. szám - 2015. augusztus)

Az összevonás a ritkább szóalkotásmódok közé tartozik, különféle stílusrétegekben alkalmazzák az egyszerűsítésnek ezt a formáját. A bizalmas társalgás, a köznyelvi kommunikáció, sőt a hivatali szóhasználat is él vele…Tovább »

121. A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
(Nyelvtudomány, 132. szám - 2015. szeptember)

A magyar nyelvnek egyik jellegzetessége, hogy egy-egy beszédhangnak megkülönbözteti a hosszú és a rövid változatát, attól függően, hogy több vagy kevesebb idő szükséges a kiejtésükhöz…Tovább »

122. A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
(Nyelvtudomány, 133. szám - 2015. október)

A valakin vagy valamin múlik arra utal, hogy valamely dolog az illető mulasztása miatt vagy bizonyos akadály miatt meghiúsul. Némelyek helytelenül annak a kifejezésére is használják az említett kifejezést, hogy 'tőle függ, rajta áll, rajta fordul meg'…Tovább »

123. Idegen szavak magyar megfelelői
(Nyelvtudomány, 134. szám - 2015. november)

Számos fogalom idegen nevével együtt kerül a magyar nyelvbe. Ez általában megmarad, előfordul azonban, hogy magyar megfelelője is létrejön, és vele váltakozva használják. A privatizáció esetében is így történt, magánosításnak is kezdték mondani…Tovább »

124. Sőrészek és olajütők nyomában
(Nyelvtudomány, 135. szám - 2015. december)

A régi világban másképpen éltek az emberek, mint manapság. Mások voltak az igényeik és a lehetőségeik is. A technika vívmányai közül igen sokat még nem ismertek, nem élhettek velük. Hagyományos életformájuknak megfelelően olyan foglalkozásokat is űztek, amelyek napjainkban ismeretlenek, és a maiak közül is többet másként neveztek…Tovább »

125. Fölöslegesnek látszó összetételek
(Nyelvtudomány, 136-137. szám - 2016. január, február)

Megfigyelhetjük, hogy bizonyos esetekben a beszélők olyan összetett szóval élnek, amelynek előtagja olyasmit emel ki, ami az utótag egyébként is jelent: versköltő, szőlőbor, papírcédula, fadeszka stb. Minek ez a szószaporítás! Nem lenne elég csak költőt, bort, cédulát, deszkát mondani?Tovább »

126. Hogyan és miért avulnak el a szavak?
(Nyelvtudomány, 138. szám - 2016. március)

Egy-egy nyelv szókészlete folyton változik: Új szavakkal gyarapodik, elavultakkal pedig fogy. A fogyás általában nem olyan mérvű, mint a gyarapodás, ezért a szóállomány inkább növekszik, mint csökken. Az új szavak megjelenése és elterjedése egyébként is szembetűnőbb, mint a régiek elavulása, eltűnése, úgyhogy még akkor is a szókészlet gyarapodását véljük látni, ha ténylegesen nem is került rá sor…Tovább »

127. A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
(Nyelvtudomány, 139. szám - 2016. április)

Ugyancsak meglepődhet az, aki arról szerez tudomást, hogy a szerb nyelvnek van egy hasonló hangzású szava, mint a magyar ragasztó, mégpedig a ragastov, de ez ajtófélfát, ajtótokot, ablaktokot, ablakkeretet, sőt olykor gyalupadot is jelöl.Tovább »

128. A méterrendszer előtti hosszmértékek
(Nyelvtudomány, 140. szám - 2016. május 1.)

Ha valami csoda folytán Petőfi megjelenne közöttünk, hiába mondanánk neki olyasmiket, hogy „negyven kilométerre innen”, „egy méter hetvenöt centiméter magas”, „alig két milliméter vastagságú” stb., nem értené, miről van szó.Tovább »

129. A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
(Nyelvtudomány, 142. szám - 2016. július 1.)

A sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…Tovább »

130. Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
(Nyelvtudomány, 143. szám - 2016. augusztus 1.)

Számos esetben tömörebben fejezünk ki bizonyos fogalmakat, mint más nyelvek, egy szóba sűrítjük azt, amit más nyelv beszélői szókapcsolattal fejeznek ki. Többek között magyar–szerb viszonylatban is előfordul ilyesmi: képernyő – mali ekran, takarmány – stočna hrana, telek – građevinsko zemljište, térkép – geografska karta, lepedő – krevetski čaršavTovább »

131. A nemzetközi szavak
(Nyelvtudomány, 144. szám - 2016. szeptember 1.)

Az egyes nyelvek szókészlete nem zárt rendszer. Más nyelvekből is kerülnek bele elemek, ezek vagy meghonosodnak, és jövevényszóvá válnak, vagy mintául szolgálnak belső keletkezésű szó létrejöttéhez, és tükörszót indukálnak, vagy pedig megmaradnak idegen szónak, és idővel kiszorulnak a nyelvhasználatból. Némelyik szó igen sok nyelvbe eljut, és java részükben gyökeret is ereszt. A világszerte ismert szavakat szokás nemzetközinek nevezni.Tovább »

132. Köszönést helyettesítő mondatok
(Nyelvtudomány, 145. szám - 2016. október 1.)

Az emberek közötti társas érintkezésnek egyik fontos eleme a köszönés, az udvariassági szabályok része.Tovább »

133. A szóláskeveredés
(Nyelvtudomány, 146. szám - 2016. november 1.)

A szerkezetvegyítésnek sajátos változata, amikor két szólásból egy harmadikat hoznak létre a beszélők. Tekintve, hogy állandó szókapcsolatokról van szó, nem változtathatjuk meg önkényesen alakjukat. Ezzel értelmi zavart okozunk, olykor pedig nevetségessé is válunk…Tovább »

134. Téves alakban állandósult szavak
(Nyelvtudomány, 147. szám - 2016. december 1.)

Nyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…Tovább »

135. Mellékmondatban való tagadás
(Nyelvtudomány, 148-149. szám - 2017. január-február)

A mellékmondatban való tagadás régi sajátsága a magyar nyelvnek. Akkor jut kifejezésre, ha a főmondatban folyamatos cselekvést fejez ki az állítmány, a mellékmondatban pedig mozzanatost, tehát ha tartós cselekvés áll szemben pillanatnyival.Tovább »

136. Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
(Nyelvtudomány, 150. szám - 2017. március)

Az -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.Tovább »

137. Szavak indokolatlan felcserélése
(Nyelvtudomány, 150. szám - 2017. március)

A vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.Tovább »

138. A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
(Nyelvtudomány, 151. szám - 2017. április)

A megengedő "is" hagyományosan a teljes állítmány után áll, a hozzátoldó "is" pedig a kapcsolt fogalom jelölője után helyezkedik el. A mai beszélők azonban nemigen tesznek különbséget a kétféle "is" szórendje között, a megengedő "is" szót gyakran analógiásan úgy használják, mint a hozzátoldót…Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor