- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a vér az artériákban másodpercenként 50 cm-t tesz meg, míg a hajszálerekben csupán néhány millimétert?
135. szám - 2015. december
Sőrészek és olajütők nyomábanA régi világban másképpen éltek az emberek, mint manapság. Mások voltak az igényeik és a lehetőségeik is. A technika vívmányai közül igen sokat még nem ismertek, nem élhettek velük. Hagyományos életformájuknak megfelelően olyan foglalkozásokat is űztek, amelyek napjainkban ismeretlenek, és a maiak közül is többet másként neveztek…
|
8
|
Ki hallott ma olyan személyről, akinek sőrész, kaskötő, olajütő, aranyász, csöbrös, gombkötő, csiszár, csapó, vágó, késcsináló, kerékgyártó, lakatjártó, olajos, nyerges, kolompár a foglalkozása? Némelyik foglalkozásnév ezek közül személynévben maradt fenn: Csiszár, Csapó, Vágó, Kerékgyártó, Olajos, Kolompár stb. Ugyan milyen tevékenységet takarhat a sőrész főnév? Így nevezték régen azt a személyt, aki hízott szarvasmarhával kereskedett, olykor pedig csupán a kurta szarvú ökrökkel kereskedőre vonatkoztatták. Ilyen ökröket hajtottak Bukovinából falkánként a szenci vásárra. A sőrész szó egyébként a tájnyelvi sőre származéka. Főnévként hizlalni való vagy hizlalt szarvasmarhát, különösen tinót, ökröt jelent, melléknévként pedig hizlalásra fogottat (ez általában szarvasmarha, ritkábban juh), A sőreökör főnév a Mátyusföldön kurta szarvú ökörre utal, megkülönböztetésül a hosszú szarvú magyarhoni ökörtől. A Dunántúlon csirának vagy csiraökörnek mondják a rövid szarvú ökröt. A kaskötő olyan kézművesnek a neve volt hajdan, aki szalmából, kákából, vesszőből kasokat kötött vagy font. Különféle rendeltetésű és alakú kasok készültek: méhkas, kocsikas, tapogatókas (halfogó eszköz), gabonakas stb. A gombkötőnek nevezett mesterember selyemből, szőrből gombot készített, zsinórt vert, sodort, övet, vitézkötést készített. A keféket készítő kisiparosnak manapság is kefekötő a neve. A mai fülnek szokatlanul hangzó olajütő szó olyan személyre vonatkozott, aki különféle magvakból olajt sajtolt. Sajtolóeszközét külünek, olajütőmalomnak, olajütőnek nevezték. Az olajütő főnév helyett olykor az olajverő szót használták. Az olajos mint foglalkozásnév olajárusra vonatkozott Az aranyász olyan személynek a neve volt, aki folyók fövenyében aranyport mos. Másképpen aranymosónak is hívták. A csallóközi szigeteken és zátonyokon működtek aranyászok, a víz fövenye vagy homokja közt szórványosan rejlő aranyport kiöblögették és leszűrögették. A csiszár a régi nyelvben főként fegyvercsiszolót jelölt (aki leginkább kardokat csiszolt és köszörült), kardcsinálónak is mondták. Átvitt értelemben való használatán alapul a régi borcsiszár és a népnyelvi lócsiszár. A borcsiszár olyan emberre vonatkozik, aki szereti lecsúsztatni a torkán a bort, a lócsiszár pedig olyan lókereskedőre, aki mesterségesen megszépíti, kicsiszolja a vásárra viendő lovakat. Néhol csiszér alakban fordult elő a csiszár szó. A csapó foglalkozásnévként olyan mesteremberre utalt, aki kallóban durva posztot, szűrt készít. Annak idején nevezetesek voltak a gyöngyösi, a pápai, a tatai stb. csapók. A gubaposztót fürtösre szőtték, a szűrposztót szőrből vagy úgynevezett kutyaszőr-gyapjúból készítették. Azt az iparost, aki csak szűrposztót gyártott, szűrcsapónak nevezték. Aki különféle ruhadarabokat (szűrdolmányt, szűrköntöst, szűrcsuhát, szűrkankót) készített az ilyen anyagból, az volt a szűrszabó. A csöbrös vagy csöbörhordó annak a szolgának, napszámosnak, munkásnak volt a neve, aki csöbörben vizet, bort, sört stb. hordott. A csöbör vödörhöz hasonló faedény, a csöbrös rúd segítségével hordozta, arra akasztották fel. Régen a mészárost vágónak is nevezték, a késesnek késcsináló volt a neve, a bognárnak kerékgyártó. A lakatjártó a lakatosnak, a nyerges a nyereggyártónak a szinonimájaként élt, a kolompár pedig a bádogos megfelelője volt. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata