- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a szőlő rendkívül jótékony hatással van a bőrre, vesére, májra, anyagcserére?
144. szám - 2016. szeptember 1.
A nemzetközi szavakAz egyes nyelvek szókészlete nem zárt rendszer. Más nyelvekből is kerülnek bele elemek, ezek vagy meghonosodnak, és jövevényszóvá válnak, vagy mintául szolgálnak belső keletkezésű szó létrejöttéhez, és tükörszót indukálnak, vagy pedig megmaradnak idegen szónak, és idővel kiszorulnak a nyelvhasználatból. Némelyik szó igen sok nyelvbe eljut, és java részükben gyökeret is ereszt. A világszerte ismert szavakat szokás nemzetközinek nevezni.
|
7
|
A huszadik században vált világméretűvé a szavaknak a vándorlása, a közlekedés és a hírközlés felgyorsulása és bővülése következtében. Ez a trend századunkban is folytatódik. A nemzetközi szavak számos nyelvben megtalálhatók ugyan, de rendszerint nem mindegyikben. A világ népeinek kultúrája, az egyes nyelvek logikája között olykor igen nagy eltérések tapasztalhatók, ezért mindig akad olyan nyelv, amely valamilyen oknál fogva nem fogadja be az egyik vagy a másik nemzetközi szót. Főleg klasszikus műveltségszavak (latin és ógörög eredetűek) válnak nemzetközivé, mégpedig az úgynevezett világnyelvek (angol, francia, orosz, spanyol stb.) közvetítésével. A görög demokratia francia közvetítéssel terjedt el a világ nyelveiben, a latin veto szót az angol újította fel politikai és parlamenti műszóként, a latin statistica szó elsősorban a németből indult el, a latin faun elterjedéséhez a francia nyelv segített hozzá stb. Számos nemzetközi szó latin vagy görög elemekből valamely más nyelvben jött létre: a rádió az amerikai angolban, az autó a franciában, a telefon szintén a franciában, a benzin a németben stb. A világnyelvek segítségével egyéb nyelvek szavai is széleskörűen elterjedhetnek. Az azték chocolatl szót a spanyol közvetítette a világnak (belőle lett a csokoládé), a tabu szó polinéz eredetű, az európai nyelvekbe az angol közvetítette, és utóbb nemzetközivé lett. Egy-egy világnyelv saját belső keletkezést szavaival is gazdagította a nemzetközi szó-készletet. Ilyen például az angol sport, football, tennis, a francia toilette, jaquette stb. A nemzetközi szavak némelyike a magyarban nem honosodott meg. A bibliotékát kiszorította a könyvtár, a teátrumot a színház, a románt a regény. Az európai nyelvek szókészletében a humanizmus hatására honosodott meg a latin bibliotheca szó. A XVIII. században a magyarba is eljutott, de csak néhány évtizedig használták. A könyvtár fogalmát a régi magyar nyelvben jobbára szókapcsolattal fejezték ki: könyves ház, könyves kamra, könyvtartó hely stb. A teátrum szó a XVII. században színpadot jelölt, a XVIII. században színházat, a XIX. században pedig színjátszásra is kezdték vonatkoztatni. Magyarul a felvilágosodás korában nevezték meg előbb színnek, majd játékszínnek, a reformkorban aztán létrejött a napjainkban is élő színház összetétel. A román francia eredetű szó, a magyarba német közvetítéssel is bekerült az 1700-as évek derekán. A nyelvújítás idején a rege főnévből alkotott regény néhány év alatt kiszorította a használatból. Elsőként Jósika Miklós alkalmazta műveinek címlapján. Egyes szavak nemzetközivé válása meglehetősen kalandos módon történt. A vámpír szó például valószínűleg az egyházi szláv upir nyomán jött létre a szerbben egyrészt olyan halott emberre utalva, aki a régi néphiedelem szerint éjjel elhagyja sírját, fojtogatja az élőket, és vérüket szívja, másrészt pedig egy denevérfajtát jelölve. Az európai nyelvekben a német sajtó révén terjedt el a XVIII. században olyan esetekkel kapcsolatban, amikor állítólagos vámpírok több embert megkínoztak és megöltek. A trolibusz szó a franciában keletkezett az 'áramszedő, illetve ennek görgője' jelentésű angol trolley és az autobus szóból elvont bus összevonásával. Ez az esemény 1923-ban játszódott le. Az új szó felváltotta az addig használatos électrobus szót. A magyarba a németből kerülhetett át. Az ötvenes években magyar fejleményként rövidített változata is létrejött, a troli. |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata