- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha valaki lassú, könnyen mondják rá: lusta mint a lajhár. Német tudósok kiderítették, a lajhár kevésbé lusta mint gondoljuk. Naponta átlagosan 9,6 órát alszik, ami nem számít soknak az állatvilágban, például a piton 18 órát pihen. A lajhár azért lassú, mert nagyon energia szegény a tápláléka, leginkább fakérget és leveleket eszik.
145. szám - 2016. október 1.
Köszönést helyettesítő mondatokAz emberek közötti társas érintkezésnek egyik fontos eleme a köszönés, az udvariassági szabályok része.
|
8
|
A kapcsolat felvételére való készséget, embertársunk felismerését, a megszólított iránti tiszteletet stb. fejezhetjük ki vele. Egyes esetekben nem a bejáródott köszönő formulákat alkalmazzák a beszélők, hanem a beszédhelyzetnek megfelelő mondattal szólítják meg embertársaikat. A köszönés leginkább meghatározott nyelvi formát öltve jut kifejezésre: jó napot, jó estét, a viszontlátásra, Isten áldja, csókolom, szervusz, szia stb. Az emberek olykor nyelven kívüli eszközöket is felhasználnak köszönésre, általában a nyelvi üdvözléshez kapcsolva, néha pedig önmagukban: gesztusokat (kézemelés, integetés, karlendítés), arcjátékot (mosoly, kacsintás, hunyorítás), egyéb kifejező mozdulatokat (fejbólintás, meghajlás, kézcsók, kalapemelés, ölelés, vállveregetés) stb. Az üdvözlő mozdulatoknak régen gyakorlati jelentőségük volt. A kalapemelés szokása a rabszolgatartó korból származik, az ókori Rómában azért kellett az embernek levenni a fejfedőjét, hogy kiderüljön, szabad ember-e vagy pedig rabszolga (a rabszolgáknak ugyanis kopaszra nyírták a fejüket). A fegyvertelenül kinyújtott kéz már ősidők óta a békés közeledés jele. A szalutálás, a katonák tisztelgése középkori eredetű, arra a kézmozdulatra vezethető vissza, amellyel a páncélos vitéz sisakrostélyát emelte fel, hogy látható legyen az arca. A kézcsókkal régente az alárendelt személy kedveskedett urának, jelezte hozzá való hűségét. A bejáródott köszönésformákon kívül bizonyos helyzetekben alkalmibb, egyénibb fordulatot, mondatot is használnak az emberek üdvözlés, köszönés gyanánt. Faluhelyen például (ahol a ráérő emberek délutánonként kiülnek a ház elé beszélgetni) az arra menő imígyen is helyettesítheti a köszönést: Kiültek, Maris néném? – Erre a megszólított azt válaszolja: Beszélgetünk egy kicsit. Vagy: Pihengetünk. Esetleg: Már elvégeztünk a ház körül. Ha valamelyik ház előtt dolgoznak (például kapálnak a virágoskertben, hordják be a tüzelőt, söprögetnek, havat lapátolnak), az arra járó köszönés gyanánt odaszólhat: Van-e még? Vagy: Kell-e a segítség? Vagy: Jó munkát! Erre a háziak a helyzettől és hangulatuktól függőn felelnek valamit: Már csak ezt a kicsit; Estéig meggyőzzük!; Nem ártana egy kis segítség!; Ha ráérsz, kerítünk még egy lapátot!; Tartson velünk!, Legyen része benne!; Ezt is valakinek el kell végeznie. Stb. Van, akinek az a szokása, hogy Jó reggelt! helyett így üdvözli ismerőseit: Felébredtünk? Erre az ember azt feleli, hogy: Fel bizony! Vagy: Már egy órája! Ha a kérdezett rossz hangulatban van, ilyesféléket válaszol: Nagy nehezen! Vagy: Jobb lett volna még az ágyban maradni! Ha viszont jókedvében találja az illető, tréfás feleletet ad: Fel, de nem bal lábbal!; Nem, mert még le sem feküdtem! A hagyományos értelemben vett köszönés elmaradhat buszban, vonaton, étteremben, amikor helyet keresünk. Ilyenkor elegendő lehet a puszta kérdés: Szabad ez a hely?; Van itt egy szabad hely?; Szabad?, Leülhetek? A kérdezett igenlő válasz esetén azt mondja: Szabad.; Igen, van szabad hely.; Foglaljon helyet!; Tessék leülni! A nemleges válasz rendszerint csupán a következő: Foglalt. Udvariasan pedig: Sajnos, már foglalt! Arra is hivatkozhatunk, hogy kinek a helyéről van szó: Az öcsémnek a helye.; A barátnőmre várok.; Egy asszony ül itt. Természetesen egy-egy udvariassági fordulattal együtt mind a kérdés, mind a felelet még inkább köszönés-értékű lesz (Bocsánat, tessék mondani; sajnos, nagyon sajnálom). Az utazáskor, étkezéskor véletlenül összekerülő emberek távozáskor is szükségét érezhetik annak, hogy búcsúzóul mondjanak valamit egymásnak. Pl. További jó utat!, További jó étvágyat kívánok! Az efféle személyes jellegű jókívánságok is helyettesíthetik a köszönést, sőt még őszintébben hangzanak, mint az olykor illuzórikus A viszontlátásra! köszönés. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata