Tudta-e?
Az eszkimók által lakott hókunyhók sokkal hatékonyabb védelmet nyújtanak a modern hadseregek által használt barikádoknál. Sőt, majdnem teljesen láthatatlanok felülről nézve és infravörös kamerákkal sem vehetők észre a bent tartózkodók.

170. szám - 2018. november

Addig utalószavas közmondások

Szerkezetük szerint a közmondások sokfélék lehetnek, egyszerű mondatok és összetettek is vannak köztük. Az alárendelő összetett mondat szerkezetűeknek egyik jellegzetes csoportjába sorolhatók azok, amelyek főmondatában az addig utalószó szerepel
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

6

Az ilyen közmondások egyik jellegzetes példánya az Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ez a közmondás arra utal, hogy a veszélyes próbálkozásokra, a sorozatosan elkövetett csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember. A nyelvjárásokban úgy is mondják, hogy Addig jár a korsó a kútra, míg füle szakad, vagy míg nyaka szakad. Olyan változata is előfordul, mely szerint Addig megyen a korsó a vízen, míg egyszer elmerül.

Több közmondásunknak is ehhez hasonló a szerkezete: Addig hajlítsd a fát, míg fiatal!; Addig üsd a vasat, míg meleg!; Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!; Addig lépj a vízbe, míg kövét látod!; Addig játszik macska az egérrel, míg meg nem eszi.; Addig hamis az ember, míg eleven.; A rózsa is addig szép, míg fiatal.; Addig játszik az eb, míg kutyó a neve.; Addig gondoskodjál betegségedről, míg egészséges vagy!; Addig kapar a tyúk, míg szemre talál.; Addig jár lopni a tolvaj, míg fölakasztják.; Addig papé a fára, míg benne a pára.; Addig úszik a buggy a vízen, míg el nem pukkad,; Addig kell a madarat fogni, míg a nap a lépre nem süt.; Addig szolgád a szó, míg ki nem mondottad.; Addig úszik a tök a vízen, míg el nem merül; Addig jár az ember a varjúk közé, hogy végre megtanul károgni.

Mondattani szempontból ezeknek a közmondásoknak a zöme időhatározói alárendelő összetett mondat, de helyhatározói, illetve következményes mondat is akad köztük. Az Addig hajlítsd a fát, míg fiatal! közmondás arra tanít bennünket, hogy fiatal korában lehet nevelni, alakítani az embert. Addig üsd a vasat, míg meleg!, ill. Addig verd a vasat, amíg tüzes! – mondják a kedvező helyzet felismerésére, a kínálkozó alkalom kihasználására biztatva az embert. A Hevenyében kell a vasat verni tájnyelvi közmondás is ugyanazt sugallja. Az Addig nyújtózkodj (vagy nyújtózz), ameddig a takaród ér közmondás szerint számolni kell a lehetőségekkel, illetve az ember ne költekezzen anyagi erején felül.

Az említett közmondások közül több jobbára csak a régi nyelvben fordul elő, manapság már nem ismerik: Addig lépj a vízbe, míg kövét látod! Ez a bölcs mondás voltaképpen óvatosságra figyelmezteti az embert. Addig játszik macska az egérrel, míg meg nem eszi. Ez is az emberre vonatkozik, mondván, hogy addig kerülgetik a bajok, míg végül elérik. Addig hamis az ember, míg eleven. E szerint a közmondás szerint élete folyamán az ember sok bohóságot elkövet. A rózsa is addig szép, míg fiatal. Itt a rózsa a lányt jelképezi. Nyilván, hogy a fiatalság bizonyos szépséget is feltételez. Az ifjúság játékos kedvvel is együtt szokott járni. Ha oda az ifjúság, oda a játékos kedv is – tanítja a következő közmondás: Addig játszik az eb, míg kutyó a neve. Az Addig gondoskodjál betegségedről, míg egészséges vagy közmondásból megtudjuk, hogy a betegséget lehetőleg meg kell előzni. Addig kapar a tyúk, míg szemre talál. Ez a közmondás kitartásra buzdít: addig próbálkozik az ember, míg sikert nem ér el. Addig jár lopni a tolvaj, míg fölakasztják – vagyis előbb-utóbb minden bűnös elveszi a büntetését, Az Addig papé a fára ('egyházi javadalom'), míg benne a pára közmondás szerint a személyre szóló jog az ember halálával megszűnik. Addig úszik a buggy ('bugyborék') a vízen, míg el nem pukkad. Ennek értelme: a veszélyes próbálkozásokra előbb-utóbb ráfizet az ember.

Tájnyelvi használatú közmondások az alábbiak: Addig kell a madarat fogni, míg a nap a lépre nem süt – vagyis addig kell valamit szorgalmazni, intézni, amíg kedvez az alkalom; Addig szolgád a szó, míg ki nem mondottad (meg kell fontolnunk, hogy mit mondunk, mert kijelentéseinket nem másíthatjuk meg); Addig jár az ember a varjúk közé, hogy végre megtanul károgni (a rossz társaság előbb-utóbb mindenkit elront).

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor