Tudta-e?
...nincs tudományos alapja annak a feltételezésnek, hogy a haj és a köröm tovább növekszik a halál után. Valójában a bőr szárad ki és húzódik össze a halál beállta után, ezért válik jobban láthatóvá a belőle kiemelkedő szőr és köröm.

140. szám - 2016. május 1.

A méterrendszer előtti hosszmértékek

Ha valami csoda folytán Petőfi megjelenne közöttünk, hiába mondanánk neki olyasmiket, hogy „negyven kilométerre innen”, „egy méter hetvenöt centiméter magas”, „alig két milliméter vastagságú” stb., nem értené, miről van szó.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

8

Petőfi Sándor ugyanúgy meglepődne, mint ahogyan Mikszáth Kálmán Új Zrínyiász című regényében ámul-bámul Zrínyi Miklós, aki az író szerint belecsöppen a XIX. század végi társadalomba. Petőfi korában még mérföld, láb, hüvelyk és más hagyományos mértékegység segítségével fejeztek ki hosszúságot.

A méterrendszert Magyarországon (az 1874. évi VIII. törvénycikk rendelkezései alapján) csak 1876. január l-től kezdték alkalmazni. Ausztriában néhány évvel korábban (1871-ben) vezették be. Voltaképpen nehezen szánták rá magukat az egyes országok, hogy regionális és lokális mértékeiket egységesekkel cseréljék fel. Azt többnyire felismerték, hogy szükség van közös mértékrendszerre, de a régiről egy újra való átállást nem igyekeztek minél előbb végrehajtani. Az emberek hozzászoktak a meglevő mértékekhez, idő kellett ahhoz, hogy meggyőződjenek az egységes mértékrendszer előnyeiről, és meghonosítsák közösségükben.

A méterrendszer francia találmány. Franciaországban a polgári forradalom vihara a feudális rendszernek számos intézményét megsemmisítette, többek között a régi mértékeket is eltörölte. Helyettük a matematikusok által megállapított mértékegységeket kezdték alkalmazni, a métert, a decimétert, a centimétert, a millimétert, továbbá a dekamétert, a kilométert és a miriamétert (ez 10.000 méternek felel meg). Már 1792-ben törvényt hoztak a méterrendszer alkalmazásáról. A nép azonban nemigen lelkesedett ezért a tudományosan megalapozott újításért, úgyhogy még 1840-ben is törvénnyel kellett tiltani a régi mértékek használatát.

Melyek voltak azok a magyar hosszmértékek, amelyeket a méterrendszer bevezetése előtt használtak? A legrégibb minden bizonnyal a sing. A Müncheni Kódexben seng alakban jelenik meg, valószínűleg könyökmérték neveként. A régi magyar rőfnek számító sing „a közdivatban levő bécsi rőfnél valamivel rövidebb" volt. A csapók és a szűrszabók használták, Erdélyben is el volt terjedve. A sing két lábat, illetőleg huszonnégy hüvelyket tett ki. A szabók rőfje általában hosszabb volt a singnél, harminc-harminckét hüvelyknyi. A kelmék mérésére használt hosszmérték körülbelül 78 centiméternek felelt meg. A méteráru mérésére való négyszögletes rudat is rőfnek nevezték. Az öl szintén elterjedt hosszmértéknek számított hajdanában, földterületet, épületeket, fát stb. mértek vele. Az öl eredetileg a kinyújtott karok egész hosszúságának vagy összehajtott körvonalának a neve. Hat lábra oszlik, egy méter kilencven centimétert tesz ki. Az ún. erdei öl abban különbözik a bécsi öltől, hogy egy vagy két lábbal magasabb (tudniillik farakásnak a mérésére szolgált). Az öl nevű mértéknek megfelelően fából vagy vasból rúd készült, lábakra és hüvelykekre való beosztással.

A láb körülbelül 30 cm (olykor nyomnak is mondták) tizenkét hüvelykre oszlik. A hüvelyk tehát hozzávetőlegesen 2,5 cm (azaz egy férfi hüvelykujjának a vastagsága). Az arasz népi mértékegység, a kinyújtott hüvelykujj hegyétől a kisujj hegyéig terjedő hosszúság; mintegy negyed rőfnek felel meg (vagyis 19-20 centiméternek). A bakaraszt a hüvelykujj hegyétől a mutatóujj hegyéig számították. Régente négy hüvelyk egy markot, három marok pedig egy lábat tett ki. A marok a méterrendszerben 105 milliméterrel egyértékű. A lovak magasságát mérték vele. Egy marok búza, árpa, nád, káka annyinak számított, amennyit az arató vagy a nádvágó egy nyalábban a földre fektetett. A hüvelyknek a tizenketted részét vonalnak nevezték. A könyök is a testrészről elnevezett mértékek közé tartozott (44,36 cm-nek felelt meg). A mérföld 24000 láb, 12000 lépés, illetve 4000 öl hosszúságú táv. A magyar mérföld mind az ausztriainál, mind a földrajzinál nagyobb, nyolc egész egyharmad kilométert tesz ki.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor