- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.
140. szám - 2016. május 1.
A méterrendszer előtti hosszmértékekHa valami csoda folytán Petőfi megjelenne közöttünk, hiába mondanánk neki olyasmiket, hogy „negyven kilométerre innen”, „egy méter hetvenöt centiméter magas”, „alig két milliméter vastagságú” stb., nem értené, miről van szó.
|
13
|
Petőfi Sándor ugyanúgy meglepődne, mint ahogyan Mikszáth Kálmán Új Zrínyiász című regényében ámul-bámul Zrínyi Miklós, aki az író szerint belecsöppen a XIX. század végi társadalomba. Petőfi korában még mérföld, láb, hüvelyk és más hagyományos mértékegység segítségével fejeztek ki hosszúságot. A méterrendszert Magyarországon (az 1874. évi VIII. törvénycikk rendelkezései alapján) csak 1876. január l-től kezdték alkalmazni. Ausztriában néhány évvel korábban (1871-ben) vezették be. Voltaképpen nehezen szánták rá magukat az egyes országok, hogy regionális és lokális mértékeiket egységesekkel cseréljék fel. Azt többnyire felismerték, hogy szükség van közös mértékrendszerre, de a régiről egy újra való átállást nem igyekeztek minél előbb végrehajtani. Az emberek hozzászoktak a meglevő mértékekhez, idő kellett ahhoz, hogy meggyőződjenek az egységes mértékrendszer előnyeiről, és meghonosítsák közösségükben. A méterrendszer francia találmány. Franciaországban a polgári forradalom vihara a feudális rendszernek számos intézményét megsemmisítette, többek között a régi mértékeket is eltörölte. Helyettük a matematikusok által megállapított mértékegységeket kezdték alkalmazni, a métert, a decimétert, a centimétert, a millimétert, továbbá a dekamétert, a kilométert és a miriamétert (ez 10.000 méternek felel meg). Már 1792-ben törvényt hoztak a méterrendszer alkalmazásáról. A nép azonban nemigen lelkesedett ezért a tudományosan megalapozott újításért, úgyhogy még 1840-ben is törvénnyel kellett tiltani a régi mértékek használatát. Melyek voltak azok a magyar hosszmértékek, amelyeket a méterrendszer bevezetése előtt használtak? A legrégibb minden bizonnyal a sing. A Müncheni Kódexben seng alakban jelenik meg, valószínűleg könyökmérték neveként. A régi magyar rőfnek számító sing „a közdivatban levő bécsi rőfnél valamivel rövidebb" volt. A csapók és a szűrszabók használták, Erdélyben is el volt terjedve. A sing két lábat, illetőleg huszonnégy hüvelyket tett ki. A szabók rőfje általában hosszabb volt a singnél, harminc-harminckét hüvelyknyi. A kelmék mérésére használt hosszmérték körülbelül 78 centiméternek felelt meg. A méteráru mérésére való négyszögletes rudat is rőfnek nevezték. Az öl szintén elterjedt hosszmértéknek számított hajdanában, földterületet, épületeket, fát stb. mértek vele. Az öl eredetileg a kinyújtott karok egész hosszúságának vagy összehajtott körvonalának a neve. Hat lábra oszlik, egy méter kilencven centimétert tesz ki. Az ún. erdei öl abban különbözik a bécsi öltől, hogy egy vagy két lábbal magasabb (tudniillik farakásnak a mérésére szolgált). Az öl nevű mértéknek megfelelően fából vagy vasból rúd készült, lábakra és hüvelykekre való beosztással. A láb körülbelül 30 cm (olykor nyomnak is mondták) tizenkét hüvelykre oszlik. A hüvelyk tehát hozzávetőlegesen 2,5 cm (azaz egy férfi hüvelykujjának a vastagsága). Az arasz népi mértékegység, a kinyújtott hüvelykujj hegyétől a kisujj hegyéig terjedő hosszúság; mintegy negyed rőfnek felel meg (vagyis 19-20 centiméternek). A bakaraszt a hüvelykujj hegyétől a mutatóujj hegyéig számították. Régente négy hüvelyk egy markot, három marok pedig egy lábat tett ki. A marok a méterrendszerben 105 milliméterrel egyértékű. A lovak magasságát mérték vele. Egy marok búza, árpa, nád, káka annyinak számított, amennyit az arató vagy a nádvágó egy nyalábban a földre fektetett. A hüvelyknek a tizenketted részét vonalnak nevezték. A könyök is a testrészről elnevezett mértékek közé tartozott (44,36 cm-nek felelt meg). A mérföld 24000 láb, 12000 lépés, illetve 4000 öl hosszúságú táv. A magyar mérföld mind az ausztriainál, mind a földrajzinál nagyobb, nyolc egész egyharmad kilométert tesz ki. |
Kapcsolódó cikkek
- A lustaság fél egészség!
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata