Tudta-e?
A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.

204. szám - 2021. szeptember

Egy latin eredetű szócsalád a magyarban

A magyar nyelvjárási cirkula szóval etimológiailag összefüggésben van a cirka, a cirkál, a cirkalom, a cirkulál, sőt még a cirkusz is. Mindegyik latin szóra vezethető vissza.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

6

Írott formában leginkább apróhirdetések tartalmazzák a cirkula szót. Aki nem ismeri, annak elmondom, hogy körfűrészre vonatkozik. Az ilyen fajta szerszám tárcsa alakú, tengelyre van rögzítve, és motor forgatja. Vajon miért nevezik egyesek cirkulának a körfűrészt? Túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgot, ha megállapítanánk, hogy ezt szerb hatásra teszik. A szerb nyelv a korfűrészt nemcsak kružna pilának vagy kružna testerának nevezi, hanem cirkularnak is. Vannak ugyan, akik ezt utánozzák, de ezek inkább cirkulárt mondanak (sőt írnak is). A cirkula ezzel szemben nyelvjárási szó, főleg Magyarkanizsán és Szeged környékén él. Már a századforduló táján felbukkant, a vajdasági magyarok szóhasználatába elsősorban ilyenként került.

Mind a magyar cirkula, mind a szerb cirkular a latin circularis melléknév származéka. Elképzelhető, hogy a magyar szót a nyelvjárásban beszélők nem közvetlenül latin mintára alkották meg, hanem más nyelv közvetítésével, mondjuk szerb vagy német mintára. Jellemző, hogy a nyelvjárásnak nem volt szüksége a cirkular szó másik jelentésére (mégpedig arra, hogy 'körlevél, körözvény'), ezt nem vette át.

A cirka a latinban 'körül, környékén; (egy időpont) táján; körülbelül, mintegy' értelmet fejez ki. Ez viszont a szintén latin circum határozószónak a származéka (jelentése 'körül; köröskörül; környékén'), de a körre vonatkozó circus főnévvel is összefügg. A cirka irodalmi úton jutott a magyarba, fokozatosan háttérbe szorította a 'körülbelül' értelem kifejezésére használt circiter szót. A cirkál ige eredetije a latin circare (amely 'körbejár valamit, vizsgál, őrködve körüljár' jelentést fejez ki), még a középkorban a magyarba került. Kezdetben 'őrködve körüljár' jelentésben éltek vele, majd vizsgál, kutat' értelmet fejeztek ki vele. Ezzel mintegy párhuzamosan kifejlődött egy sajátosan magyar jelentése is, mégpedig az, hogy 'kémkedik'. A tizennyolcadik században a kószál szinonimájaként is használják. A tizenkilencedik században leginkább abban a jelentésben élt, hogy 'valamit körüljárva, kerülgetve vizsgál, szemlére vesz'. Akkor még tárgyasan is használták (nem úgy, mint ma): az erdőket cirkálja, kicirkálja az ellenség fekvését. Ma katonai szó: 'ellenőrzés, megfigyelés végett valamely útvonalat ismételten végigjár', illetve '(hadihajó) ellenőrzésül ide-oda jár'. A bizalmas közlésben olykor 'ólálkodik' értelmet fejeznek ki vele. A cirkálból keletkezett a cirkáló melléknév, a középkorban őrre utaltak vele. Ez a jelentése sokáig fennmaradt a Balaton mellékén, a tizenkilencedik században így hívták a csőszöket, a rétpásztorokat (akik ősszel ún. cirkáló vendégséget szoktak adni). Napjainkban a cirkáló a csatahajónál kisebb, gyors hadihajót jelöl a katonai nyelvben. Melléknévi igenévként is él, olyan személyre vonatkozik, aki valamit körüljárva kémlel. Hajdan másik igét is képeztek a cirkálból, ez a cirkálódik volt ('körüljárva kémlelődik' jelentést fejeztek ki vele).

A cirkalom szóban a 'kör, karika, társaság stb.' jelentésű latin circulus főnév tárgyesete ismerhető fel: circulum. Ma legfeljebb cikornyára utalnak vele, régen viszont abroncsra, körzőre mondták. A tizenkilencedik században körzőt cirkalomnak nevezték, azt az eszközt, amellyel mérnökök, rajzolók, bodnárok, ácsok és más mesteremberek kisebb-nagyobb köröket képeztek, vonalak, pontok távolságát meghatározták. Ezzel a kétszárú eszközzel cirkalmaztak, azaz kikerítettek valamit, például hordónak feneket. A ma is élő kicirkalmaz ige kissé rosszalló értelemben írásnak, rajznak díszítményekkel való kicifrázására, beszédnek, írásműnek díszítőelemekkel való teletűzdelésére vonatkozik, olykor pedig 'aprólékos gonddal kitervel, vagy megformál' értelemben bukkan fel a bizalmas közlésben.

A cirkulál jelentése 'körforgásszerű mozgást végez' a választékos szóhasználatban, 'forgalomban van, forog' a kereskedelmi nyelvben, régen pedig arra mondták, ami szájról szájra jár.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2021 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor