- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy az emberi test megközelítőleg 60 milliárd sejtet tartalmaz, amelynek mindegyike tízezerszer annyi molekulát tartalmaz, mint a Tejút összes csillaga?
229. szám - 2023. október
Számítógépes igékA számítógépek korát éljük, informatikai forradalom szemtanúi vagyunk, amely felülmúlja a műszaki haladás robbanékonyságát. A számítástechnikának magától értetődően megvan a maga sajátos szóhasználata. Nemcsak különleges főnevekkel találkozhatunk, hanem igékkel is.
|
3
|
Az úgynevezett számítógépes igék voltaképpen olyanok, mint a többi ige, csak az a jellegzetességük, hogy a számítástechnikában, a számítógépekkel kapcsolatban használják őket. Némelyikük a köznyelvben is megtalálható, de nem abban a jelentésben, mint a számítógépes nyelvben. A számítógépes igék közé tartozik például a kódol. Egyrészt azt jelenti, hogy a számítógépen való egyszerű felhasználás céljára megfelelő formát ad az információknak (tehát úgy alakítja át őket, hogy gépi feldolgozásra alkalmasak legyenek), másrészt pedig azt a műveletet is jelölheti, amikor valaki jelentéstől elvonatkoztatott programutasításokat állít össze. A programozók ma már könnyen olvasható és megérthető forrásprogramot készítenek. A programoz ige úgyszintén számítástechnikai értelmű, azt a tevékenységet fejezi ki, hogy valaki egy adott probléma megoldására utasítások összefüggő együttesét állítja össze a számítógép számára, egyébként pedig a tudományos szóhasználatban azt jelenti, hogy valamely terv végrehajtásának részleteit, műveleteit idejük és sorrendjük szerint ütemezi. A tesztel ige számítástechnikai értelme a következő: felkutatja és eltávolítja a programban levő hibákat, általában pedig azt jelenti: kísérleti vizsgálatot végez. Különlegesebb számítógépes igék is vannak. Például ilyen a futtat. Ez a lóversenyekről ismert ige (jelentése 'lovat versenyen indít') a számítástechnikában arra vonatkozik, amikor egy olyan munkasorozat végzését kezdik meg, amely a kísérletek során megfelelőnek bizonyult. Vagy itt van a beugrik ige. A köznyelvben azt jelenti, hogy 'egy ugrással beveti magát valahova', illetve 'sietve bemegy, menekül', továbbá 'nagyon rövid látogatásra bemegy' vagy pedig 'mások biztatására megfontolás nélkül belefog valamibe', valamint 'hitelt ad, bedől valaminek, valakinek'. Nos, a számítástechnikában arra vonatkozik a beugrik ige, hogy valaki a gépnek adandó utasítássorozatba utólag bekapcsolódik, újabb utasítást iktat az összetett utasításba. Az összeépít számítógépes ige azt a folyamatot fejezi ki igen szemléletesen, amikor különböző személyek által irt programokat egységes programmá szerkesztenek össze. Más igéknek is sajátos jelentésük van a számítástechnikában. Például a hív igének. A program alkalmazásakor bizonyos eljárást, függvényt, illetve programrészt külön is fel lehet használni, erre szolgál a hívás művelete. A mindennapi szóhasználatban viszont a hív ige egyszerűbb tudattartalmakat fejez ki: felszólít valakit, hogy valamilyen céllal jelenjen meg valahol; kötelesség elvégzésére késztet, sürget valami; telefonösszeköttetést kezdeményez stb. Fontos mozzanat a számítógép munkájában, amikor leolvassa a feldolgozásra szánt adatokat. A leolvasás műveletét az olvasónak nevezett periféria végzi. Ez az adathordozón megadott adatokat egyúttal be is olvassa a számítógép központi tárába. Az eredményt a gép képernyőn kiírja, vagy nyomtatóval megjeleníti. Amint tapasztalhatjuk, a mindennapos szóhasználathoz viszonyítva kissé szokatlanok a számítógépes igék, de ez nem is csoda, hisz olyan jelentést fejeznek ki, amelyek kevésbé ismertek az átlagember számára, sőt talán egy kissé titokzatosak is. Ettől eltekintve nem vonható kétségbe a számítógépes igék létjogosultsága, hiszen nagyjából megfelelnek azoknak a szakmai céloknak, amelyekre eredetileg is szánták őket. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- A gyorsolvasás jelentősége
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Olvasóink ajánlata