- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mik a menhirek? Sorba rakott, óriási kõtömbökbõl készült õskori építmények, amelyek az égtájak és utak jelölésére szolgáltak. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Szardínián találhatók.
157. szám - 2017. október
A félnyelvűség jelenségeAz emberek különböző mértékben sajátítanak el egy-egy nyelvet. Előfordul, hogy valaki még az anyanyelvét sem ismeri kielégítően. Ebben az esetben félnyelvűnek számít. A félnyelvűség kétnyelvűekre is kiterjedhet, néha kettős félnyelvűséggel állunk szemben…
|
6
|
Az emberek különböző mértékben sajátítanak el egy-egy nyelvet. A nyelvelsajátítás mértéke néhány szótól a művészi szintű kifejezőkészségig terjed. Ez természetes is. Nem ismerhetünk minden nyelvet annyira, mint anyanyelvünket. Ott kezdődik a probléma, amikor valaki egy nyelvet sem ismer anyanyelvi szinten. Így jár némelyik vendégmunkás-gyermek, aki sem szüleinek nyelvén nem beszél kielégítő módon, sem a munkaadó ország nyelvén. Az a nemzetiségi (vagy kisebbségi) sem számít valódi kétnyelvűek, aki anyanyelvének csupán familiáris változatát beszéli, és tágabb környezetének a nyelvét is csak felületesen sajátította el, tehát meglehetősen korlátozott a nyelvismerete. Az egynyelvűek közt szintén akad problematikus helyzetű, aki például kiszakadt szülőfalujának tájnyelvi környezetéből, a köznyelvet viszont nem sajátította el olyan mértékben, hogy zökkenőmentesen kommunikálhasson rajta. Az imént említett személyek vonatkozásában a félnyelvűség meghatározást vagyunk kénytelenek alkalmazni. Ez a beszédlélektani és nyelvszociológiai jelenség voltaképpen elterjedtebb, mint gondolnánk, habár egzakt vizsgálatok még nemigen folynak irányában. Megfontolandó dolog, hogy az írástudatlanok a félnyelvűek közé sorolhatók-e, mindenesetre az analfabetizmus kommunikációs hátrányai nyilvánvalóak. Funkcionális szempontból nemcsak az számít írástudatlannak, aki egyáltalán nem ismeri a betűket, hanem az is, aki legfeljebb a nevét tudja leírni, de egy épkézláb mondatot már nem Az olyan félnyelvűekre, akik két nyelvet ismernek félig, a kettős félnyelvűség megnevezés illik jobban, habár helyzetük nem sokban különbözik azokétól, aki csupán egy nyelvet ismernek félig (a másikat pedig sehogy sem). Az első csoportba tartozók kétnyelvűség helyett félnyelvűek, a második csoportbeliek pedig egynyelvűség helyett. A kettős vagy kétoldali félnyelvűség terminus már 1962-ben megjelent Skandináviában, Hansegord szerint „amikor az egyén teljesen elhagyja anyanyelvét egy másik nyelv javára, mindig lesz egy kettős félnyelvűségi időszak, amikor a két nyelv egymás útjában áll”. Amerikában Bratt Paulston vezette be a félnyelvűség (angolul semilingualism) fogalmát 1974-ben, hangsúlyozva, hogy a kérdéses jelenségről már Bloomfield is beszámolt az American Speech c. folyóiratban nem egészen ötven évvel korábban (1927-ben). Hymes is megfigyelt olyan indiánokat, akik elhagyták a kecsua nyelvet mielőtt megtanultak volna spanyolul. A félnyelvűség meghatározását a legtöbben a nyelvelsajátítás fokára alapozzák, azonban olyan definíciók is vannak, amelyekben inkább a nyelvhasználat megosztottsága jut kifejezésre. Ebben az utóbbi értelemben a félnyelvűség diglossziára vonatkozik, amikor két nyelv szerepkörei kiegészítik egymást: a beszélő például az egyiken üzleti kérdésekről tud társalogni, a másikon pedig szórakozásról. Nils Erik Hansegord több mennyiségi és minőségi eltérésre hívja fel a figyelmet, amikor párhuzamba állítja a kétnyelvűeket és a félnyelvűeket. A mennyiségi mutatók közé sorolja az aktív és a passzív szókészlet nagyságát, a nyelvhelyességet (vagyis, hogy milyen mértékben érti meg és alkalmazza a beszélő az egyes nyelvi elemeket) és az automatizálás fokát (hogy mennyire spontán és zavartalan az egyén nyelvi tevékenysége). A minőségi szempontokhoz tartozik a kreativitásra és az új szavak alkotásara való hajlam, a nyelv megismerő és akarati szerepben való felhasználása, valamint az egyéni jelentések elkülönítésének képessége. A félnyelvűek rendszerint minden szempontból elmaradnak a kétnyelvűektől. A félnyelvűség jelenségének a leküzdése a nyelvoktatás szervezettségének és alaposságának a növelésével, valamint nyelvi ismeretterjesztéssel és felvilágosítással érhető el: anyanyelvoktatás a vendégmunkások gyerekei számára, anyanyelvápoló órák a nem anyanyelvi tagozatra járó tanulóknak, a köznyelvi rendszer tudatosítása, a beszéd- és íráskészség fejlesztése stb. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata