Tudta-e?
...melyik a világ legrégibb városa? Jerikó. A Közel-Keleten, a Jordán völgyében épült, és már a Biblia is említi mint erős falakkal körülvett várost. I. e. 7800 táján keletkezett , többször lerombolták és újraépítették. Híres falai gyakran másfél méternyi szélességűre terebélyesedtek, még a felső peremüknél is. A Biblia szerint Józsué, aki Mózes halála után a zsidók kánaáni honfoglalásának vezére lett, és népét az Ígéret Földjére vezette, úgy foglalta el,hogy megparancsolta papjainak, fújjanak bele a kürtjeikbe.A kürtrivalgásra az öles városfalak összeomlottak.

132. szám - 2015. szeptember

A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése

A magyar nyelvnek egyik jellegzetessége, hogy egy-egy beszédhangnak megkülönbözteti a hosszú és a rövid változatát, attól függően, hogy több vagy kevesebb idő szükséges a kiejtésükhöz…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

5

Az időtartambeli eltérés gyakran jelentéskülönbséggel jár együtt. Például a toll 'madár testén levő szaruképződmény' értelemben szerepel, a tol pedig azt fejezi ki, hogy  'valaki nyomással helyváltoztatásra késztet valamit vagy valakit'.…

Azok a szavak, amelyek alakilag csupán valamelyik mássalhangzójuk vagy magánhangzójuk hosszúságában különböznek egymástól, lehetnek azonos szófajúak is és különböző szófajúak is. Egyaránt ige a fed és a fedd (a fed azt jelenti, hogy takar, a fedd pedig azt, hogy dorgál), a sarkal és a sarkall (a cipész sarkal, azaz javít, aki viszont ösztökéli, nógatja a másikat, az sarkall). A kasza is főnév meg a kassza is, azzal, hogy az egyik mezőgazdasági szerszám, a másik meg páncélszekrény, pénztárgép, a veszteség főnév anyagi kárra utal, a vesztesség főnév pedig valakinek a vesztes voltára, a kötödés főnév jelentése 'kötöttárut készítő műhely, üzem tulajdonosa', a kötődés ezzel szemben 'valamihez való kapcsolódásra, ingerkedésre, évődésre' utal stb. A különböző szófajúak közé tartozik a var és a varr (az első főnév, a második ige), a megy és a meggy (a rövid gy-s szó ige, a hosszú gy-s főnév), a falu (főnév) és a falú (melléknév), az ép (melléknév) és az épp (határozószó), az ujju (indulatszó) és az ujjú (melléknév), megemlíthető továbbá a csat főnév ('összekapcsolásra való eszköz neve') és a csatt indulatszó (amely ütődés hangját utánozza), az irat főnév feljegyzést, hivatalos írást jelöl, az írat ige viszont az 'írást készíttet' jelentést hordozza, a füzet főnév nem más, mint 'borítólapok közé fogott, papírlapokból összefűzött, írásra használható tömb', a fűzet ige pedig azt fejezi ki, amikor valaki mással erősíttet egymáshoz több egynemű tárgyat, hogy sorban legyenek stb.

Némely szavak esetében különböző nyelvtani alakok állíthatók párba valamelyik hangzójuk időtartama szerint: ágyunk – ágyúnk, söprünk – söprűnk, nyulunk – nyúlunk, gyűrünk – gyűrűnk, emberé – emberré, nézetet – nézetett, aratok – arattok, futok – futtok. Az is előfordul, hogy szótári alak áll szemben valamely paradigmával: irt – írt, szint – színt, birtok – bírtok, cselekedet – cselekedett, nézet – nézett stb.

A beszédhang időtartamára nemcsak akkor kell ügyelni, ha félreértés veszélye fenyeget, hanem egyébként is. Sok szó ugyanis azzal válik köznyelvivé, hogy a köznyelvi norma szerint mondjuk: a hálló népnyelvi, a háló köznyelvi, a husos nyelvjárási, a húsos köznyelvi stb. Ezért helytelenül járnak el azok a tévés újságírók és rádióriporterek, akik rövid ö-vel ejtik az előtt, előbb, felől, ettől, elől, ezelőtt, erőltet stb. szót. "Erröl jut eszembe, hogy…" – mondja az egyik, "Efelöl biztos lehet" – bizonygatja a másik, "Ettöl eltekintve" – magyarázza a harmadik.

Egyéb fordulatokban is felbukkan a megrövidített ő: Ebböl következik., Neki is jutott belöle., Megállt elötte., Nem eröltette tovább a dolgot., Ott ment elöttem., Nem akart tágítani mellöle., Mettöl-meddig terjed?, Elöre megmondtam., Miböl telik neki? Persze, a riporterek szájából ritkábban lehet efféléket hallani, de ez nem menti a helyzetet, hiszen az újságíró, a riporter szakmájánál fogva köteles a köznyelvi normához tartani magát. A riportalanytól nem lehet elvárni, hogy választékosan beszéljen, sőt még azt sem, hogy egyáltalán köznyelven szólaljon meg. A hivatásos beszélő, akár újságíróról, akar riporterről, akár tanárról, akár bemondóról van szó, az említett szerkezetekben a köznyelvi normának megfelelően hosszú ő-t kell, hogy ejtsen: Ebből következik., Neki is jutott belőle., Megállt előtte., Nem erőltette tovább a dolgot., Ott ment előttem., Nem akart tágtani mellőle., Mettől-meddig terjed?, Előre megmondtam., Miből telik neki?

Valakinek mégiscsak példát kell mutatnia!

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor