- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Az első technológiai cég, amely a kaliforniai Szilikon-völgyben telepedett le, a Hewlett-Packard volt, 1938-ban. A Stanford Egyetem két mérnöke, Bill Hewlett és Dave Packard egy garázsban indították cégüket, 1538 dollár tőkével. Az első termékük egy hanggenerátor volt, amit a Walt Disney Studios vett meg, a "Fantasia" című film effektusaihoz.
132. szám - 2015. szeptember
A beszédhangok időtartamának megkülönböztetéseA magyar nyelvnek egyik jellegzetessége, hogy egy-egy beszédhangnak megkülönbözteti a hosszú és a rövid változatát, attól függően, hogy több vagy kevesebb idő szükséges a kiejtésükhöz…
|
5
|
Az időtartambeli eltérés gyakran jelentéskülönbséggel jár együtt. Például a toll 'madár testén levő szaruképződmény' értelemben szerepel, a tol pedig azt fejezi ki, hogy 'valaki nyomással helyváltoztatásra késztet valamit vagy valakit'.… Azok a szavak, amelyek alakilag csupán valamelyik mássalhangzójuk vagy magánhangzójuk hosszúságában különböznek egymástól, lehetnek azonos szófajúak is és különböző szófajúak is. Egyaránt ige a fed és a fedd (a fed azt jelenti, hogy takar, a fedd pedig azt, hogy dorgál), a sarkal és a sarkall (a cipész sarkal, azaz javít, aki viszont ösztökéli, nógatja a másikat, az sarkall). A kasza is főnév meg a kassza is, azzal, hogy az egyik mezőgazdasági szerszám, a másik meg páncélszekrény, pénztárgép, a veszteség főnév anyagi kárra utal, a vesztesség főnév pedig valakinek a vesztes voltára, a kötödés főnév jelentése 'kötöttárut készítő műhely, üzem tulajdonosa', a kötődés ezzel szemben 'valamihez való kapcsolódásra, ingerkedésre, évődésre' utal stb. A különböző szófajúak közé tartozik a var és a varr (az első főnév, a második ige), a megy és a meggy (a rövid gy-s szó ige, a hosszú gy-s főnév), a falu (főnév) és a falú (melléknév), az ép (melléknév) és az épp (határozószó), az ujju (indulatszó) és az ujjú (melléknév), megemlíthető továbbá a csat főnév ('összekapcsolásra való eszköz neve') és a csatt indulatszó (amely ütődés hangját utánozza), az irat főnév feljegyzést, hivatalos írást jelöl, az írat ige viszont az 'írást készíttet' jelentést hordozza, a füzet főnév nem más, mint 'borítólapok közé fogott, papírlapokból összefűzött, írásra használható tömb', a fűzet ige pedig azt fejezi ki, amikor valaki mással erősíttet egymáshoz több egynemű tárgyat, hogy sorban legyenek stb. Némely szavak esetében különböző nyelvtani alakok állíthatók párba valamelyik hangzójuk időtartama szerint: ágyunk – ágyúnk, söprünk – söprűnk, nyulunk – nyúlunk, gyűrünk – gyűrűnk, emberé – emberré, nézetet – nézetett, aratok – arattok, futok – futtok. Az is előfordul, hogy szótári alak áll szemben valamely paradigmával: irt – írt, szint – színt, birtok – bírtok, cselekedet – cselekedett, nézet – nézett stb. A beszédhang időtartamára nemcsak akkor kell ügyelni, ha félreértés veszélye fenyeget, hanem egyébként is. Sok szó ugyanis azzal válik köznyelvivé, hogy a köznyelvi norma szerint mondjuk: a hálló népnyelvi, a háló köznyelvi, a husos nyelvjárási, a húsos köznyelvi stb. Ezért helytelenül járnak el azok a tévés újságírók és rádióriporterek, akik rövid ö-vel ejtik az előtt, előbb, felől, ettől, elől, ezelőtt, erőltet stb. szót. "Erröl jut eszembe, hogy…" – mondja az egyik, "Efelöl biztos lehet" – bizonygatja a másik, "Ettöl eltekintve" – magyarázza a harmadik. Egyéb fordulatokban is felbukkan a megrövidített ő: Ebböl következik., Neki is jutott belöle., Megállt elötte., Nem eröltette tovább a dolgot., Ott ment elöttem., Nem akart tágítani mellöle., Mettöl-meddig terjed?, Elöre megmondtam., Miböl telik neki? Persze, a riporterek szájából ritkábban lehet efféléket hallani, de ez nem menti a helyzetet, hiszen az újságíró, a riporter szakmájánál fogva köteles a köznyelvi normához tartani magát. A riportalanytól nem lehet elvárni, hogy választékosan beszéljen, sőt még azt sem, hogy egyáltalán köznyelven szólaljon meg. A hivatásos beszélő, akár újságíróról, akar riporterről, akár tanárról, akár bemondóról van szó, az említett szerkezetekben a köznyelvi normának megfelelően hosszú ő-t kell, hogy ejtsen: Ebből következik., Neki is jutott belőle., Megállt előtte., Nem erőltette tovább a dolgot., Ott ment előttem., Nem akart tágtani mellőle., Mettől-meddig terjed?, Előre megmondtam., Miből telik neki? Valakinek mégiscsak példát kell mutatnia! |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata