Tudta-e?
Théophile Laennec francia háziorvos 1816-ban összetekert újságot használt, hogy meghallgassa egyik betege szívét. Ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját.

128. szám - 2015. május

A francia nyelv nemzetközi szerepe

Azt az űrt, amely a latin nyelvnek a nemzetközi színtéren való háttérbe szorulásával állt be a XVII. században, fokozatosan a francia kezdte betölteni. A francia nyelv térhódítását elsősorban a francia királyság megerősödése tette lehetővé…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

7

A francia nyelv a XVI. században formálisan is államnyelvvé vált, nemcsak a latint szorította ki a hivatalos használatból, hanem a szépirodalomban jelentős provanszált és a pikárd nyelvjárást. XIV. Lajosnak, a napkirálynak abszolutista uralma idején Franciaország arra törekedett, hogy hegemóniát érjen el Európa felett. Richelieu bíboros a francia diplomácia vezetőjeként igen sokat tett ennek érdekében. A francia lett a diplomácia nyelve. Vele együtt a francia kultúra is elterjedt az európai országokban. Számos európai királyi udvarban a franciát alkalmazták társalgási nyelvként.

A francia nyelv virágkora a XVIII. századra esik. Ekkorra már szinte minden művelt európai beszél franciául. II. Frigyes porosz király francia költeményeket ír, Nagy Katalin cárnő haladó francia gondolkodókkal keres kapcsolatot, a szentpétervári Császári Tudományos Akadémia francia nyelven teszi közzé kiadványait, Romániában és Bulgáriában diplomáciai és oktatási nyelv lesz a francia, a magas porta Konstantinápolyban ezt a nyelvet használja az európai országokkal való érintkezésben, Mária Terézia bécsi udvarában franciául tanulnak a testőrök stb.

A francia nyelv tekintélye még a XIX. században is igen nagy volt, habár a tudományban a német kezdett felülkerekedni rajta. Politikai és művelődési szerepe továbbra is megmaradt. Jellemző például, hogy I. Sándor cár a finn nagyhercegség parlamentjének megnyitása alkalmából nem oroszul tartotta beszédét (noha a nagyhercegség Oroszország része volt), nem is svédül (ezt használták a helyi közigazgatásban), sőt nem is finnül (mint az ottani nép nyelvén), hanem franciául. Jelentős sikere volt a francia nyelvnek a nemzetközi érintkezés területén l878-ban a posta-világszervezet megalakítása és a posta-világszerződés megkötése. A francia nyelv elsőségét az I. világháború végéig tartotta meg, utána átadta helyét az angolnak, amely addig főleg kereskedelmi és gazdasági nyelvként bizonyult jelentősnek.

A francia nyelv használatának elterjedésében elsősorban nyelven kívüli okok játszottak szerepet: a francia királyság hatalma és tekintélye, az európai kontinensen való kulcshelyzete, a francia forradalom gondolkodóinak hatása, a francia irodalom hírneve, a francia arisztokrácia kifinomult életmódjának vonzóereje az európai országok uralkodó rétegeinek körében. Természetesen maga a nyelv is hozzájárult a népszerűséghez szerkezeti sajátságaival, hogy a gondolatok világos közlésének, finom árnyalásának jól elsajátítható eszköze, amely szükség esetén arra is alkalmas, hogy eltitkolják vele a tényleges közölnivalót.

Voltaképpen nehéz franciául megtanulni, mert ez a nyelv olyan hangokat is használ, amelyek más európai nyelvekből hiányoznak, a helyesírás igen eltér a kiejtéstől, továbbá sok sajátos kifejezés bonyolítja a gondolatközlést.

Napjainkban a franciának viszonylag korlátozott nemzetközi szerep jut, de még így is igen sok személynek anyanyelve vagy második nyelve. Franciaországon kívül hivatalos státusa van a következő államokban: Belgium, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Dzsibuti, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea, Haiti, Kamerun, Kanada, Kongó, Közép-afrikai Köztársaság, Luxemburg, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Monaco, Niger, Ruanda, Seychelle-szigetek, Svájc, Szenegál, Togo, Vanuatu, Zaire. Akárhogy is vesszük, azért a francia még mindig világnyelv.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor