Tudta-e?
hogy az emberi szervezet víztartalma a kor előrehaladtával csökken? Az újszülött szervezete 72, a felnőtté átlagosan 60, míg az idős emberé 50%-ban tartalmaz vizet.

222-223. szám - 2023. március-április

A fák menthetik meg az emberiséget

Az olasz biológus, Stefano Mancuso könyvében (A fák titkos nyelve) föltárja, miként függnek a fák a világtörténelemmel össze és mi módon menthetik meg az emberiséget az untergangtól.
Németből fordította és kommentálta Rózsa Sándor, Zentáról elszármazott vegyészdoktor

2

Joan Goble tanárnő, Cannelton (Indiana) városában egy hold-fát vett észre. Az égből pottyant? A NASA adta meg a választ: a holdutazók 1971-ben 500 fa-magot vittek útjukra, hogy megtudják, kibírják-e az utat? Kibírták: szerte az USA-ban kicsíráztak, egy kőris ma is áll a Fehér Ház kertjében. Ám a hold-fák gyorsan feledésbe merültek. Kivéve Stefano Mancuso-t, aki emlékszik és többre becsüli a növényeket: „Mi, állatok, a biomasszához csupán 0,3%-ban járulunk hozzá, míg a növények 85%-ban.” Minden történelem kötődik a növényekhez. Példa erre a Lindbergh-tragédia. 1927-ben L. átrepülte az Atlanti óceánt, ám hírneve balsorsot hozott rá: 20 hónapos fiát elrabolták. Hiába fizette meg a kiváltság-díjat, a gyermeket holtan találták meg egy erdőben. A
rendőrség a bankjegy-sorozatszámok alapján elfogta a tettest, ám a számok nem voltak elegendőek az ítélethez. Döntő volt viszont a hátrahagyott létra: az évgyűrűk bizonyították, hogy a tettes lakásából származnak. A gyilkos villamosszékben végezte.

Ez volt a törvényszéki botanika megalapozása. A botanika csak most, 100 év után lép be a kriminalisztikába. M.: „Növénymaradványok mindenütt föllelhetők. Virágporok és spórák ragadnak rá ruháinkra.” A firenzei tanárt bosszantja, hogy a növényeket alábecsülik. Pedig illékony anyagok százait érzékelik a levegőben, informálnak a talajról, reagálnak a különböző fényhullámhosszokra. Környezetükkel sokkal jobban összefonódnak, mint az állatok. Az evolúciót a növények
is sarkallják. Új-Zélandon egy ősrégi kaurafára bukkantak, belsejében élő sejtekkel. Gyökerei útján éltették a környező fák.

Kiderült, a fák nem független lények. Gyökereik révén közösségben élnek. Megdöbbentő, miért gondoskodnak egészséges fák elhalt társaikról? Ez nem mond ellent az evolúciónak? M.: „A látszólag önzetlen segítség az egészséges fáknak is használ. Megakadályozzák, hogy a holt fa fertőzés forrása legyen. Ezen felül, a közös gyökérzet mindegyik ellenállóságát is erősíti. Bár egyre több a bizonyíték arra, hogy az együttműködés erőt jelent, jelentőségét még mindig alábecsülik.” A növények sokat segíthetnek a klímavédelemben. Sok milliárd fa ültetése a legjobb mód a CO2 lekötésére.

M. meglepően a metropoliszokba ültetne sok fát; a tetőkre, homlokzatokra fölfutó növényeket. „Be kell az egész várost zölddel teríteni.” Kultúrtörténetileg ez forradalmi lenne. A természetet
ősidőktől fogva kiszorították a városokból. Az ideális városba még a reneszánsz várostervezők sem ültettek volna fákat. Pedig a fák a rettentő iramban növekvő városokban az emberiség sorsát dönthetnék el. Míg 1950-ben 2/3 élt vidéken, mára a többség városi lett.

A tékozló városi életmód túlélésünket teszi kockára. Az összenergia 70%-át, a természetes források 75%-át élik föl a városiak – közben a CO2 75%-át termelik. A városi fák fölszívják a szén-dioxidot,
árnyékolással és párologtatással hűtik a környezetet. M.: „A növények emelik testi és lelki kondíciónkat, társasági életre ösztönöznek és még a bűnözést is csökkentik.” (Sötét erdőben? RS).

Ám a zöld városoktól még messze vagyunk. A »Treepedia« keretén belül megvizsgálták, mennyire zöldek a városok. A világrekorder Vancouver, 26% zölddel; a többi messze 20% alatt van. A városi fáknak nehéz a sorsa. Gyakran estek politikai csetepaték áldozatául. 1790-ben, Norbert Pressac, Saint-Gaudent falu plébánosa kihúzott egy nagy tölgyet az erdőben és a falu főterére ültette. „Ez a fa emlékeztessen benneteket, hogy franciák vagytok!” Hamarosan elszaporodtak a szabadságfák a településeken – és rendre ki is száradtak. A restauráció megadta a kegyelemdöfést: a maradékot is kitépdesték. Mára csak néhány kis faluban maradt ilyen fa – a zsarnokság elleni harc emlékeként.

SPIEGEL, 20. 3. 2023

Zombie aus dem Auwald

KOMMENT

RS: Az első fákat 1960 táján ültettük az iskolával. Köln környékére sok cserjét telepítettünk. Budai kertünkbe sok csemetét ástam be, ám alig nőnek. Mikorhiza gombát tegyek a gyökerek közé, javasolták. Vagy ne nézegessem olyan gyakran? Cseresznyefám 6 éves, már terem. Jó érzés
saját fámról cseresznyézni!

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor