- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.
180. szám - 2019. szeptember
A fortély kifejezőeszközeiBizonyos fogalmaknak a kifejezését nemcsak egyféleképpen oldja meg a nyelv, nyelvváltozatonként és stílusrétegenként különféle eszközök állnak a beszélők rendelkezésére. Például a fogás, a mesterfogás, a csínja-bínja, a know-how, a trükk nagyjából ugyanazt fejezi ki, mint a fortély.
|
4
|
A fortély a XVI. században jelentkezik először, 1552-ben. Eleinte 'csel, furfang' volt a jelentése, majd 'mesterkedés', később valaminek ötletes szerkezetére, nyitjára vonatkoztatták. Tájnyelvi értelme is kialakult az idők során, ez pedig 'csökönyösség'. Ma ravasz ötletre, leleményes megoldásra, módszerre utal. A fortély egyébként német eredetű szavunk, a közfelnémet vorteil jelentése 'előre kiadott vagy kikapott rész; előny, előjog'. Az átvétel valószínűleg a szepesi szász nyelvjárásból történt, mégpedig a kézművesek vagy a katonák ajkán. A szász fortël szó végén levő l a magyarban ly-re változott, arról tanúskodva, hogy az átvétel elég régen megtörtént. A szó annyira beilleszkedett a magyar szókészletbe, hogy hamarosan származékai is kialakultak: fortélyoz, fortélyoskodik, fortélyos. Közülük a fortélyoz ma már nem él. A fogás főnév a 'megragad, szorítva tart, zsákmányul ejt, visszatart, valamihez kezd' stb. értelmű fog ige származéka, és cselekvésben, eljárásban alkalmazott célszerű, ügyes, gyakran ravasz mód, módozatot jelöl. A Müncheni Kódexben 'foglyul ejtés' jelentésben szerepel, az 1519 körül keletkezett Debreceni Kódex pedig 'fortélyos, ügyes ötlet, cselekedet' értelemben használja. A csínja-bínja ikerszó (azaz valaminek a fortélya, eljárásbeli fogása), előtagja a régi 'fogás, fortély' jelentésű csín főnév, utótagja pedig ennek játszi módon továbbalakított változata. Hasonlóképpen jött létre a csigabiga, a cserebere, a csonkabonka stb. is. Viszonylag kései keletkezésű szó, először a XV. század második felében bukkant fel. Alapszava, a csín már néhány évszázaddal korábban megjelent, elsődleges jelentése 'rend' 'fortély', 'mód'. Valamelyik délszláv nyelvből került a magyarba. Belőle jött létre idővel a csíny főnév is, mégpedig hasadással. Régen erősen rosszalló értelme volt, nem ártatlan cselekedetre utalt. Főleg közgazdasági szakszövegekben fordul elő a know-how főnév, olykor viszont a köznyelvben is felbukkan: újságcikkekben, riportműsorokban stb.: A termék leírásával együtt a know-how-okat is sikerült megszerezni.; Tárgyalásokat folytattunk a know-how-okról.; Szerettem volna megtudni a gyártás know-how-jait stb. Ez az angol eredetű szó voltaképpen azt jelenti 'tudni hogyan'. Tágabb értelemben olyan műszaki, szervezési, vezetési, gazdasági, tudományos ismeretek gyűjtőfogalma, amelyek a gyakorlatban alkalmazhatók. Ezek nem részesülnek jogvédelemben (mint a találmányok és a licencek), a kívülállók számára gazdasági értékük van, gyakorlati hasznuk miatt mások is hozzájuk szeretnének jutni. Cseréjüket szerződések rögzítik. Szűkebb értelemben a know-how ipari jellegű, mint ilyen azt az ismerethalmazt öleli fel, amely valamilyen áru előállításához közvetve vagy közvetlenül szükséges. A maradandóan rögzített változatához ennek a fogalomnak műszaki, gyártási, termékellenőrzési leírások, részletezések, receptek tartoznak, a maradandóan nem rögzítetthez pedig az olyan ismeretek sorolhatók, amelyek személyhez szóló tapasztalathoz, véleménycseréhez, betanításhoz fűződnek. A közgazdasági szakirodalom már évtizedek óta eredeti angolos alakjában használja know-how, szót, hiszen kiejtés szerint átírva egészen szokatlan lenne. A sajtó olykor az angolos formánál marad, számos esetben pedig már meglevő magyar szóval helyettesíti: módszer, eljárás, műveletsor. Ezek a szavak és kifejezések azonban nem eléggé tükrözik az angol szó hangulatát, hiányzik belőlük a know-how sava-borsa. Szerencsére a magyar nyelv kifejezési lehetőségei ennél nagyobbak. A rokon jelentésű szavak közül a már említetteken kívül felhasználható a know-how helyettesítésére a mesterfogás (ügyes, ötletes eljárás, leleménye ötlet), és a bizalmas közlésben a trükk ('ügyes fogás, cselfogás' értelemben). Ezeknek a szavaknak abból a szempontból is előnyösebb a használatuk, mert alaktanilag is jól beilleszthetők a magyar mondatba, nem úgy, mint a know-how. |
Kapcsolódó cikkek
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata