A hulladékcégek kötelesek 50%-ot visszaforgatni. A zsákokban 1/3 a téves anyag („tote Katze” döglött macska). MB: „A legabszurdabb, amit találtunk, egy tehénfej volt”. A tűzoltók hetente többször is kiszállnak ide, legveszélyesebbek az akkuk és az elemek. Az alu megy Itáliába, a fémdobozokat megveszi a fémipar. Még a műanyagok is fölhasználásra kerülnek, ha pontosan ki vannak válogatva. A göngyölegágazat igazi körkörös gazdaságot működtet. Ám az integrálás nehézkes, a plasztik kifárad, veszít minőségéből. A folyamat körülményes és drága. A műanyagok nagyon sokfélék, egyesek kemények és stabilak, mások puhák és mozgékonyak (Elmásznak? RS) – céljuknak megfelelően. A legproblémásabbak a rétegelt göngyölegek, gyakran nehezen újrahasznosítható anyagokat tartalmaznak. Egy joghurtos pohár műanyagból, alumíniumból és papírból áll. Ha így kerül a szortírozóba, az a műanyagfrakcióba továbbítja. Így csak a plasztik hasznosul, a többi elvész.
Egy új projekt van készülőben: a Holy Grail 2.0. 160 cég a csomagolást digitális vízjeggyel tervezi megjelölni. Kamerák dekódolják a QR-t, így infokat továbbítanak az összetételről, tulajdonságokról, újrahasznosíthatóságról. Ha sikerül elválasztani a „food”-okat a „non food”-októl, az evőeszközök higiénéja könnyebben lesz megoldható. Akkor a kolbászokat is újrahasznosítottba lehetne beletölteni.
A szemét több állomáson fut keresztül, miközben elemei tulajdonság szerint frakciókba kerülnek. A berendezés ráz, kopog, fütyül – működnek a zsákföltépők, a széltölcsérek, a rázósziták. A szenzorok nem mindent ismernek föl, az utolsó szalagon munkatársak hosszú vaskapával halásszák ki a nem-odatartozókat. MB: „Nyáron fürdőző állatkákat, ősszel faleveleket, télen karácsonyfa-hálókat találunk. A szemét is szezonális.”
A végén 13-féle plasztik gyűlik össze, ezeket bálákba préselik és elküldik az újrahasznosítókhoz. Ami semmire sem jó, azt elégetik saját szemétégetőjükben, vagy erő- és cementművekbe kerülnek. A reciklátumokból szennyvízcsövek, padok, téglák készülnek. A tisztítószerek, mosóporok, kozmetikumok csomagolásai egyre nagyobb mértékben kerülnek újrahasznosításra. 2019-ben az új termékeknek csupán 5%-a készült régi anyagokból. Az EU csomagolástörvénye 2030-ig 25%-ot ír elő. Ezt elérendő, a reciklátum olcsó és jobb minőségű kell, hogy legyen. A Holy Grail 2.0-át 7 francia cég teszteli. A fogyasztók sokat segíthetnek, ha pontosan válogatják szét a hulladékot (poharak tetejét külön szedni!). A fönntartható körkörös gazdaságban a recycling központi szerepű. Sajnos, sokan a sárga kukába nem odavalókat dobnak bele.
wochentaz
6. – 12. januar 2024
KOMMENT
Az első hulladéktervet 1983-ban raktuk össze Köln városának. Óriási volt a harc a tervezett szemétégető ellen. Végül bedaráltak, még a zöldek is elárultak bennünket. (Akkor szálltuk meg az irodájukat). Sokan kifáradtak, én is megértettem, hogy a szemét jólétünk ára, a kapitalizmus végterméke, valahová el kell tüntetni. Vélhetőleg a nyersanyagok drágulása hozza a fordulatot, majd még a szeméttelepeket is föl fogják túrni. Az SSK-nál (120 tagú közösség, Sozialistische Selbsthilfe Köln) a barna biokukával is próbálkoztunk, de higiénés problémákkal járt. Gummersbach-ban megépítettük a télen is működő tartályos komposztálót. Nem volt büdös, inkább narancsszagú volt a sok narancshéjtól. Több olyan vidéki lakos is volt, akik arról váltak híressé, hogy semmi szemetet nem csináltak. Cekkerrel vásároltak, nyilván sok csomagolást el is égettek, ami problémás lehetett, hisz a PVC pl. egyenest HCl-t ad le. Gyerekkoromban Zentán nekünk sem volt szemetünk, igaz, plasztik sem volt, a konyhahulladékot a trágyadombra dobtuk. A Szelíd Energia Füzetek 7-ben (Ökolabor hulladékból) műanyagmeghatározó található! RS
.jpg)
