Tudta-e?
Hogy mik a menhirek? Sorba rakott, óriási kõtömbökbõl készült õskori építmények, amelyek az égtájak és utak jelölésére szolgáltak. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Szardínián találhatók.

142. szám - 2016. július 1.

A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben

A sajtónyelv gyakran nem úgy használja a köznyelvi szavakat, ahogyan ez várható lenne jelentésük ismeretében. Olyan jelentésekkel ruházza fel őket, amelyek inkább más szavakra jellemzők. Ezzel és ismételgetésükkel egyhangúvá teszi a publicisztikai szövegeket…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

6

Többek között a lényeg főnév és származékai is a fölöslegesen használt sajtónyelvi szavak közé tartoznak. A következő mondatok vidéki hetilapjainkban jelentek meg: "Lényegesen több az anyagi kár is a tavalyi időarányosnál"; "… a tavalyihoz képest lényegesen kevesebb árut értékesítettek a külföldi piacon."; "A hernyó a növény jelenlegi fejlődési szakaszában már nem tud lényegesebb károkat okozni... "

Ezek csupán kiragadott példák. Lényegesen több helyett inkább azt kellett volna mondani, hogy jóval nagyobb (a kár ugyanis nem sok vagy kevés szokott lenni, hanem nagy vagy kicsi), a lényegesen kevesebb szókapcsolatot ajánlatos a jóval kevesebb szókapcsolattal helyettesíteni, a harmadik mondatban pedig nem annyira lényegesebb károkat kellene említeni, mint nagyobbakat, tetemesebbeket. Tehát: Az anyagi kár is jóval nagyobb a tavalyi időarányosnál.; A tavalyihoz képest jóval kevesebb árut értékesítettek a külföldi piacon.; A hernyó a növény jelenlegi fejlődési szakaszában már nem képes nagyobb (vagy tetemesebb) károkat okozni. A lényeges, a lényegesen, a lényegében, a lényegtelen, a lényegbevágó stb. voltaképpen nem hibás szó, noha rendszerint találhatnánk náluk választékosabbat is. Főleg akkor válik problematikussá a használatuk, ha túlságosan gyakran élünk velük. A lényeg főnév származékai leginkább a sajtónyelvben fordulnak elő, mégpedig alapszavuktól többé-kevésbé eltávolodott jelentésben.

Maga a lényeg főnév elsősorban filozófiai fogalmat jelöl, a valóság tárgyainak alapvető, meghatározott tartalmára utal, arra, amely nélkül nem létezhetnek. Jelenti továbbá a beszédben, írásműben található legfontosabb tartalmi elemek összegét. Ennek megfelelően a lényeges melléknév is főleg olyan dologra vonatkozik, ami valaminek a lényegéhez tartozik, illetve ami alapvetően fontos. A sajtónyelvben további jelentésekkel is felruházzák, jelentősre, számottevőre, sőt nagyra is utalnak vele. A lényegtelen melléknévnek már eleve nem az az értelme, hogy 'lényeg nélküli', hanem az, hogy 'nem fontos, nem jelentős', de elenyészőre, apróra is vonatkozhat. A lényegesen, mint tapasztalhattuk, jelentheti azt, hogy jóval, vagy pedig számottevően, jelenősen stb. A lényegében kifejezheti, hogy alapjában véve, tulajdonképpen, valójában, voltaképpen. A lényegbevágó összetétel már egyenesen sajtónyelvi használatra jött létre, arra mondják az újságírók, hogy lényegbevágó, ami fontos.

A lényeg főnév származékai és egyes ragos alakjai a sajtónyelv divatszavaivá lettek, minden bizonnyal jóhangzásúnak, kifejezőnek, választékosnak érzik az újságírók, és ezért használják őket nyakra-főre. Az említett szavaknak túlságosan gyakori használata egyhangúvá teszi a stílust, ahelyett, hogy élénkítené. A változatosság kedvéért olykor érdemes más szavakkal helyettesíteni őket. A lényeges például lehet jelentős, számottevő, alapvető, fontos; a lényegében váltogatható a voltaképpen, a tulajdonképpen, a valójában szóval vagy az alapjában véve szókapcsolattal; a lényegtelen helyett mondhatjuk azt is, hogy mellékes, jelentéktelen, elenyésző stb.; a lényegbevágó néha más melléknevekkel is kifejezhető, mint például a fontossal, a jelentőssel vagy az alapvetővel.

A lényeg főnév különböző származékai, illetve alakváltozatai éppen azzal vesztik el értéküket, kifejező erejüket, hogy divatszóvá válnak, hogy unos-untalan felhasználják őket az újságírók, ahelyett, hogy esetleg más megfelelő vagy kifejezőbb szót keresnének helyettük.

Ne mindig lényeges kérdésről kelljen olvasnunk (ha fontos is lehet), vagy lényeges előrelépésről (ez inkább jelentős), netán lényeges eredményekről (ha számottevőnek is nevezhetjük őket). Hatásosabb az olvasók tájékoztatása, ha az újságcikk változatosabb (egyúttal pedig gondosabb) szóhasználatú, nem pedig egyhangú.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor