- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a Föld felé áradó napsugárzásnak csaknem a negyedét a felhők verik vissza a világűrbe!
147. szám - 2016. december 1.
Téves alakban állandósult szavakNyelvünkben sok szónak nem olyan az írásképe, mint amilyen eredete alapján várható lenne. A kérdéses jelenségnek többféle oka is lehet. Az egyik az, hogy a beszélők nem tartják érthetőnek a szó elsődleges alakját, és változtatnak rajta. Az íráskép megváltozását az is előidézheti, hogy feledésbe merül a szó eredete…
|
8
|
A szó elsődleges alakjának szándékosan való megváltoztatása leginkább idegen szavakkal történik meg, és népetimológiaként jut kifejezésre. Így keletkezett például a kárókatona madárnév. Eredetileg ez is idegen szó volt, ugyanúgy, mint az azonos jelentésű kormorán. A kárókatonának nem sok köze van a hadseregben szolgálatot teljesítő személyekhez, ugyanis a török qara qatna szókapcsolat származéka. Ez 'fekete madár' jelentést fejez ki. Van, aki a qara qotan szókapcsolatból eredezteti, ennek 'fekete gödény' az értelme. A nyílpuska régi magyar neve, a számszeríj szintén idegen szónak népetimológiás változata. A szláv samostrel (azaz magától lövő) szót a magyarok addig-addig alakítgatták, míg teljesen "magyar" szó lett belőle, tehát csak látszólag a szám, a szer és az íj főnév összetétele. Eleinte szamosztrel íjként emlegethették a különleges vadászó eszközt, később a magyarok által nehezen kimondható sztrelt felcserélték a szerrel (szamoszer íj), végül pedig létrejött a számszeríj összetétel (amely ma már csupán történelmi fogalom neveként használatos). A golyóbis szó is ide tartozik, ugyanis nincs összefüggésben a golyó főnévvel. Voltaképpen a 'gömb' jelentésű latin globus átformálásával keletkezett még a tizenötödik században. Ma már régies szónak számít a tizenkilencedik század első felében jelentkező vetélytársa, a golyó szorította háttérbe. A magyar glóbusz is a latin globusnak a származéka, 'földgömb' jelentésben szerepel, ez azonban több mint háromszáz évvel később bukkant fel. A mérföld nincs kapcsolatban a méréssel, nem mért földre vonatkozik. Régen még mély föld alakban használták, de ez sem az eredeti alakja volt. A mély földet megelőzte a milly föld, ez az 'ezer lépés' jelentésű ófelnémet milla és a fold szó kapcsolata. Az ófelnémet milla és a mai német Meile a latin milia származéka. Az, hogy feledésbe merül a szó eredete, rendszerint magyar szavakkal fordul elő. Leginkább valamelyik mássalhangzó időtartamának a jelölése válik így fölöslegessé, vagy pedig valamely mássalhangzónak zöngés, illetve zöngétlen párja állandósul a szóban. Például a hanyatlik igének a hanyatt határozószó az alapszava, de a beszélők tudatában már elhomályosult ez a kapcsolat, ezért a kiejtés elvét követve nem kettőzzük benne a t-t. A vajon szót azelőtt két jével írták, mivel eredetileg a létigének felszólító módú alakja (valjon, azaz kiejtve vajjon), utóbb azonban általánossá vált rövid jével való ejtése, úgyhogy szükségtelen lett kettőzni benne a jét. Az orr főnévből keletkezett ormány szóban is hasonló rövidülés játszódott le, ma a kiejtésnek megfelelően egy r-rel írjuk. A fullánk szó viszont hosszabbodásról tanúskodik, senki sem érzi benne a fúr igének régibb fúl alakját (tehát fúlánk lenne a szabályos írásképe). Z helyett sz-t mondunk és írunk a kesztyű, a keszkenő és a motoszkál szóban, noha az első kettő a kéz főnév származéka, a harmadik pedig a motoz igéé. A keszkenőt ma egyszerű szónak véljük, pedig összetétel. A kéz szónak kez alakjából és a régen 'töröl' értelemben szereplő ken ige folyamatos cselekvésű melléknévi igenevéből jött létre. A keszkenő eleinte kéztörlőre vonatkozott, később viszont elszigetelődött a kéztől, mivel inkább vállra, fejre téve használták. K helyett g-vel írjuk a lélegzik, a lagzi, az aggat és a menyegző szót, habár alapszavuk k-val szerepel: lélek, lakik, akad, menyekezik. A lélegzik igét és a lagzi főnevet a huszadik század harmincas éveiben még k-val írták, az aggat és a menyegző pedig a tizenkilencedik században akgat, illetve menyekző alakban élt. A szitkozódik igében d-t helyettesít a t, ugyanis a szid származéka (nem pedig a szitok főnévé). |
Kapcsolódó cikkek
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata