Tudta-e?
hogy a Kaliforniai Műegyetemen olyan beültethető műanyag szemlencsét találtak fel, amely egy bizonyos rezgésszámú ibolyántúli fény hatására megváltoztatja domborulatát, tehát az illetőnek olvasáshoz sem kell szemüveget felvennie?

231. szám - 2023. december

Telefon: gyerekmunka, cianid, erdőirtás

Miből is áll egy mobiltelefon?
Németből fordította és kommentálta Rózsa Sándor, Zentáról elszármazott vegyészdoktor

2
15 percenként nézünk rá (Én nem, nincs okostelefonom, én az eszemet használom. RS). Ám fogalmunk sincs, miből áll és honnét jönnek a nyersanyagok. A „Deutsche Rohstoffagentur (DERA) der Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe”-től megtudtuk, egy smartphone 45%-a
fém, 32%-a üveg és műanyag és 6% társított, nem szétválasztható műanyag és fém.

Egy handy-ben 66 -féle elem található: Fe, Si, Mg, Cu, Ni, Cr, Sn, Zn, Sr...). Szükséges még kevés nemesfém is, arany van a SIM-kártyában és a nyomtatott áramkörökben, az akkuban Co, Li, Mn, Ni; a volfrám pedig a rezegtetést segíti. Az aranyforrások globálisan szétszórtan találhatók, nemcsak iparilag, hanem kisbányákban is kitermelik. Az utóbbi években csökkent az aranyigény, mert sok helyütt pl. rézzel kiváltható. Nagybani aranybányászatot Kína, Ausztrália, Oroszország,
USA, Kanada és Dél-Afrika folytat.

Az arany kioldása a kőzetekből cianiddal és higannyal történik. A bányászok gyakran nem kapnak megfelelő védőöltözetet. A kemikáliák az állatokat és a vizeket is mérgezik. A bányákban gyakran gyerekek is dolgoznak. Új bányák nyitásakor erdőket vágnak tarra. 1 kg arany kinyeréséhez 700 000 liter víz szükséges, ennyi 15 egyszemélyes háztartás éves fogyasztása. Az aranybányák savassá teszik a vízforrásokat. Erre kirívó példa a Witwatersrand (Dél-Afrika). Naponta annyi vizet terhelnek meg, amennyi Berlin vízfogyasztásának fele. A települések ivóvízbázisa veszélyben.

Az akku alapeleme a lítium (Li). Kinyeréséhez a kőzeteket koncentrálják (Ausztrália) vagy szólokat (sós forrásvíz) dolgoznak föl (Dél-Amerika). Bolívia Li-háromszögében gyerekeket dolgoztatnak és
szennyezik a környezetet. Chile Li-bányáiban a fizetés aránylag magas, ám a szennyezett talaj- és folyamvizek veszélyeztetik az ott élőket. A lítiumot óriási szól-medencékből nyerik ki. A magas vízigény miatt apad a talajvíz.

A tantál szintén nélkülözhetetlen egy handy áramköreiben és kondenzátoraiban. Segíti a szerkezet méreteit csökkenteni és növelni az élettartamát. Ez a fém, az Au, W és Sn mellett egy további
konfliktusanyag, a koltán-bányászat polgárháborúkat indíthat el. (Koltán: kolumbit és tantalit érceket tartalmaz.)

A ritka koltánt főleg Közép-Afrikában (Kongóban), Brazíliában és Ausztráliában bányásszák. A tantált gyakran prekárius körülményeknél, illegálisan termelik. A koltánnal pénzelik az újonta kirobbanó polgárháborúkat. A kisbányászok gyakran védőöltözet nélkül, omladozó alagutakban, éhbérért dolgoznak. A fém volfrám konfliktusanyag. Kína termeli a legtöbbet, nyomában az orosz, a kanadai, az USA-beli, a bolíviai és az osztrák produkció. Másik fontos fém a handy-ben az ón
(Sn). Ez kell az érintő-képernyőhöz és az alatta levők lefedéséhez. Összeköti az elektronikus részeket az alaplappal és továbbítja az elektromos energiát. Az ónbányászat károsítja az értékes kultúr- és természet-tereket. A DERA kritizálja a rossz munkakörülményeket és a hiányzó renaturálást. Indonéziában a kavicsszivattyúzással károsítják a talajt. Az off-shore-óntermelésnél a tenger talaját túrják földgyalukkal, ezzel korallpadokat és egész ökorendszereket tesznek
tönkre. Ma néhány recycling és fair-bányászatot kivéve, nem látható átfogó alternatíva. A gyártókat és a szállító láncokat át kell világítani és védeni a veszélyeztetteket.

A bányászok munkakörülményeit javítani és a környezetszennyezést megelőzni, elsősorban a vállalkozások és a politikusok feladata. A „Lieferkettengesetz” (szállítólánctörvény, a magyarok: Ezt eszik vagy isszák? RS) kiterjesztendő és a bányák ellenőrzése erősítendő. Az EU 2021-ben elrendelte a konfliktusércek (ón, tantál, volfram, arany ércei) importőrjeinek ellenőrzését. Fontos lépés, ám nem elegendő.

De mit tehetünk mi, mezei fogyasztók?

Őrizzük meg telefonunkat a lehető leghosszabb ideig! Fontoljuk meg új elektronikai cikkek vásárlását. Ez a kütyü tényleg annyira fontos nekünk? Kisebb hibáknál vigyük javításra – ne dobjuk ki rögvest. Vehetünk használt handy-t, tabletet, laptopot. A second-hand-készülékek nem járnak új források kihasználásával. Ha mégis újat akarunk, válasszunk tartósat. A holland fairphone és a
német shiftphone fairebb, mint a nagy konszerneké. (Lásd: Nachhaltiges Handy!). Ha egy kütyü végleg föladja, vigyük a recyclingudvarba. A benne lévő arany 100%-ban újra hasznosítható. Sajnos, mivel kevesen adják le a telefonjukat, az aranynak csak 40%-át nyerik vissza.

utopia.de, 21. 11. 2023

KOMMENT

Ezek után legjobb, ha főbe lőjük magunkat.

Igen ám, de a golyó gyártásában is előfordulnak a fenti kritikus anyagok!

RS

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor