Tudta-e?
az Atlantai Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyetlen ujj megmozdítása 0,1, a lélegzés 1, egy lépés pedig 67 watt teljesítményt jelent!

178. szám - 2019. július

Köznévvé vált földrajzi nevek

A magyar nyelvszokás szerint a földrajzi nevekből általában melléknevesült formában jönnek létre köznevek: Gyula – gyulai, Békéscsaba – csabai, Debrecen – debreceni, Párizs – párizsi stb. Olykor a melléknévképző nélküli szóalak is tölt be köznévi szerepet: Marathón – maraton.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

2

Leginkább helységnév szokott köznévvé válni, fogalomjelölő szerepet kapni. A melléknévképzővel ellátott helységnév előbb jelzős szerkezet bővítményi tagja lesz, majd pedig tapadással felveszi az egész szerkezet jelentését, és így főnév lesz belőle. Például annak a kolbászféleségnek, amelyet eredetileg Gyulán készítettek marhahúsból és sertéshúsból, előbb gyulai kolbász lett a neve, majd pedig egyszerűen csak gyulai. Ugyanígy a csabai és a debreceni főnév is kolbászfélére vonatkozik. A csabait először Békéscsabán gyártották, sertéshúsból készül, erősen paprikázzák és megfüstölik. A debreceni páros kolbásznak a neve, főzni való rövid kolbászt jelöl. Van debreceni mézes is, ez persze nem hentesáru, hanem édesség, egy díszes alakú, vékony, lapos mézeskalácsot neveznek így. A párizsi felvágottfajta, rossz magyarsággal parízernek is mondják, fiatal marhának péppé zúzott húsából készült, vastag bélbe töltött húsipari termék. A párizsi szelet viszont konyhában készül, palacsintatésztába forgatva hirtelen kisütött sertésszeletre vagy borjúszeletre vonatkozik.

A liptói vagy liptai főnév a volt Liptó megye nevéből keletkezett, egy kissé csípős túrót jelöl, amely juhtejből készül. A badacsonyi borféle neve, a tokaji úgyszintén (leginkább aszúra vagy szamorodnira mondják). A nápolyi a nápolyi szelet szókapcsolatból jött létre, köztudomásúan krémmel töltött keskeny ostyalapokból álló csemegére vonatkozik. A bernáthegyi kutyanév, egy nagy testű, erős, hosszú szőrű kutyafajtára utal, amely svájci eredetű.

Görögországban, Athéntól északkeletre fekszik Marathón. Ez a helység arról nevezetes, hogy időszámításunk előtt 490-ben határában zajlott le a görög–perzsa háború egyik ütközete. A perzsa túlerővel szemben a görögök Miltiadész vezetésével hősiesen küzdöttek és megfutamították a perzsa harcosokat. A győzelem hírét egy görög katona futva vitte Athénba. A hír közlése után a hírvivő összerogyott és meghalt. Emlékére iktatták be az újkori olimpiai játékok versenyszámai közé a maratoni futást. (A táv pontosan 42 kilométer és 195 méter.)

A magyar köznyelvben a maratoni melléknév kizárólag sportszóként használatos. Elsősorban az említett atlétikai versenyszámra és a vele kapcsolatos dolgokra vonatkozik (maratoni futás, maratoni bajnokság stb.). A bizalmas szóhasználatban igen sokáig elhúzódó játszmára, versengésre is utalnak vele. Főnévként is előfordul, a maratoni voltaképpen maratoni futást jelent.

A vajdasági magyar nyelvhasználatban a maratoni szónak -i melléknévképző nélküli alakja (maraton) is él. Kanizsán minden nyáron úszómaratont szerveznek a Tiszán, Újvidéken filmmaraton részesei lehetnek a mozinézők, egy zenei rendezvény a dzsesszmaraton nevet kapta stb. Honnan ez a képgazdagság?

Mivel a szóban forgó görög helységnévből a magyarban nem jött létre ilyen főnév, más nyelv hatásával kell számolnunk. És valóban, a szerb nemcsak a maratonska trka szókapcsolatot használja az olimpiai versenyszám megjelölésére, hanem a maraton főnevet is. Sőt, a maraton átvitt értelemben is használatos, minden olyanra vonatkozhat, ami hosszú ideig tart: filmski maraton, džezmaraton, plivački maraton stb. Lám, előkerülnek az említett magyar összetételek mintái! Egyértelműen nem ítélhetjük el az úszómaraton, a filmmaraton, a dzsesszmaraton szót, mindenesetre magyarosabb, ha maratoni úszóversenyről, nonstop vetítésről, szünet nélküli dzsesszkoncertről beszélünk.

Némelyik szókapcsolatból nem önállósul a melléknévképzős helységnév. Ilyen a berlini kék (vastartalmú sötétkék festék), a pozsonyi kifli (dióval, mákkal töltött sütemény), a damaszkuszi kard (igen éles pengéjű kézifegyver), a pekingi kacsa (Kína nemzeti eledele), a lyoni selyem (hagyományos kínai és perzsa díszítőmintákkal készült kelme), a brüsszeli csipke (a legfinomabb brabanti lenfonálból készített textília) stb.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor