Tudta-e?
A világon Skóciában születik a legtöbb vöröshajú ember. A skót lakosság 11%-a vörös hajú.

154. szám - 2017. július

Vonzatok közötti jelentésmegoszlás

Fontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

5

Számos vonzatpár (és vonzatsor) tagjai között jelentésmegoszlás figyelhető meg. Például a kínál valakit valamivel megvendégelésre utal, a kínál valakinek valamit pedig arra, hogy megvételre ajánl, a szán valakit valamiért voltaképpen sajnálatot fejez ki, a szán valamit valakinek ezzel szemben azt, hogy neki akarja adni; a valaminek szán valakit vagy valamit arra vonatkozik, hogy az illető eltervezi, mi lesz a másikból, valamilyen célra kijelöli; a valamire vagy valahova szán értelme: valamilyen célra fel akarja használni; a valamire szánja magát pedig azt jelenti, hogy eltökéli magát valamire, vállal valamit. A kér valamit valakitől vonatkozhat használati tárgyra, szálláshelyre, segítségre stb., a kér valakit valamire pedig szívességre, cselekedetre. A nyúz valamit valamiről rendszerint azt jelenti, hogy állatról a bőrt fokozatosan lefejti, a nyúz valakit valamiért viszont átvitt értelemben használatos a bizalmas közlésben (hajszol, zsarol, bosszant, gyötör). Az sem mindegy, hogy valamiről biztosítunk valakit, vagy valakinek biztosítunk valamit. Az első esetben igyekszünk meggyőzni róla, illetve megnyugtatni a dolog felől, a másodikban pedig megadjuk, nyújtjuk, lehetővé tesszük neki.

Olykor csupán árnyalatnyi a jelentéskülönbség a párban levő vonzatok között. A bámul valakit vagy valamit azt fejezi ki, hogy ráérősen, csodálkozva nézi, a bámul valakire vagy valamire pedig azt, hogy meglepődve, értetlenül, hosszasan nézi. A valamiből valamit következtet inkább határozott dologgal van összefüggésben, a valamiből valamire következtet pedig határozatlanabbal. Bizonyos esetekben nem annyira jelentésbeli, mint stiláris eltérés figyelhető meg a vonzatok között: valakivel csatázik vagy valaki ellen csatázik (az utóbbi keményebb fellépést sejtet); csavar valamit vagy csavar valamin (az első közönségesebb, mindennapibb, a második különlegesebb, választékosabb); valakihez vagy valamihez hasonlít, illetve valakire vagy valamire hasonlít (a -hoz, -hez, -höz ragos vonzat megszokottabb, mint a -ra, -re ragos vonzat); vár valakit vagy valamit, illetve vár valakire vagy valamire (a tárgyragos vonzat inkább magára a személyre, az eseményre, a járműre stb. összpontosítja a figyelmet, a határozóragos vonzat pedig a megérkezésre, az eseménynek a bekövetkezésére). Mindezek a példák azt mutatják, hogy a szavak (főként pedig az igék használati értékét) vonzataik is befolyásolják: megváltoztathatják értelmüket, esetleg módosítanak rajta, vagy pedig érzelmi-hangulati többletet adnak nekik.

Egyes vonzatpárok tagjai között kiegyenlítődés következik be. Manapság például a megismertet valakit valamivel és a megismertet valamit valakivel rokon értelműnek számít, háttérbe szorul a köztük levő jelentéskülönbség. Erről tanúskodik az a mondat, amellyel egy gyűlésen az elnök rátér a következő napirendi pontra: „Most pedig megismertetném a jelenlevőket a tervezettel!" A tagság figyelmesen hallgatja az elnök szavait, az emberek nem is gondolnak arra, hogy most (legalábbis nyelvileg) rászedték őket, nekik kell a tervezetet megismerniük, nem pedig a tervezetnek őket. Mit számít azonban ez a kis logikátlanság, ha már elfogadta a nyelvszokás, és a kézikönyvek is szentesítették, legfeljebb azok igyekeznek a megismertet valamit valakivel vonzatot használni helyette, akik tudatosan választékosságra törekszenek. A szóban forgó vonzatpárhoz hasonlóan problematikus az oktat valakit valamire, illetve oktat valamit valakinek pár is. Az oktat tárgyas ige eredeti jelentése 'valakit valamire tanít'. A 'valamit valakinek tanít’ jelentést csak újabban vette fel, miután a tanít igével szemben az oktat hivatalos használatú lett (és a beszélők kiegyenlítették a jelentésüket), a népoktatás, felnőttoktatás stb. főnéven kívül többek között a nyelvoktatás (idegen nyelv tanítása), a zeneoktatás stb. főnév is létrejött. 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor