Tudta-e?
A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.

136-137. szám - 2016. január, február

Fölöslegesnek látszó összetételek

Megfigyelhetjük, hogy bizonyos esetekben a beszélők olyan összetett szóval élnek, amelynek előtagja olyasmit emel ki, ami az utótag egyébként is jelent: versköltő, szőlőbor, papírcédula, fadeszka stb. Minek ez a szószaporítás! Nem lenne elég csak költőt, bort, cédulát, deszkát mondani?
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

8

Egy alkalommal arra figyeltem fel az egyik televízió-műsorban, hogy valaki azt mondta: "Csak egy fadeszka kell hozzá." Mintha egyébként a deszka nem fából készülne, hanem, mondjuk, vasból, alumíniumból vagy valami más anyagból, és az lenne a különleges, hogy fát használnak fel hozzá. Tudvalevő viszont, hogy a deszka jellegzetesen faipari termék, amelyet fatörzsből fűrészelnek a rostok irányában; illetve olyan használati tárgy vagy alkatrész, amelyet belőle készítenek. Ezért fölöslegesnek látszik a fadeszka szó.

A fadeszkához hasonlóan az üvegpalack szó is fölöslegesen tartalmaz anyagra utaló előtagot, hiszen a palack elsősorban olyan hosszú nyakú üvegre vonatkozik, a melyben folyadékot, italt szoktak tartani. Valamilyen oknál fogva az üvegpalack megnevezés mégis jobban el van terjedve, mint a fadeszka. Ennek az lehet a magyarázata, hogy régen a palack kulacsot, csutorát is jelentett, ahogyan az átadó szláv nyelvekben is volt efféle értelme, tehát nem feltétlenül üvegből készült (hanem agyagból). Az üvegpalack szóösszetétel a mai nyelvben fölöslegesnek látszik, de történeti összefüggésben van indokoltsága a használatának. Tehát afféle relikviának számít.

A fadeszkához és az üvegpalackhoz képest a virágváza szó úgyszólván mindennapos használatúnak bizonyul, pedig a váza szóban már benne van az, hogy a vele jelölt tárgy arra szolgál, hogy virágot tartsanak benne, és a lakást díszítsék vele. Akkor minek kellene virágvázát mondani? Tudnunk kell, hogy a váza nemzetközi szó. Végső forrása a latin vas (amely edényt jelent). A magyarba a franciából kerülhetett, feltehetően nemet közvetítéssel. A franciában és az olaszban nemcsak 'virágtartó edény' hanem 'edény, urna' jelentése is van. Elképzelhető, hogy ez a körülmény bizonyos mértékig befolyásolta a magyar szóhasználatot, a művelt magyarok olykor szükségesnek érezték, hogy hangsúlyozzák, nem akármilyen edényről van szó, hanem virágtartóról, ezért éltek a virágváza összetétellel. Ez aztán megmaradt a nyelvhasználatban.

Olykor versköltőről, papírcéduláról, sőt szőlőborról is hallhatunk, ezek a szavak azonban nem olyan általános használatúak, mint az üvegpalack vagy a virágváza. A költő rendszerint verseket, költeményeket ír, fölösleges tehát ezt még a vers szóval is külön hangsúlyoznunk, hacsak nincs valamilyen rendkívüli, különös okunk, hogy versköltőt mondjunk. A költőt tréfásan versfaragónak is szokták nevezni, talán ez volt hatással a versköltő összetétel létrejöttére. A cédula meghatározásában már benne van, hogy (kisebb) papírlap, szükségtelen szószaporítás tehát, ha helyette a papírcédula szót használjuk. Ez az összetétel olyan pleonazmus, mint a fadeszka. A bor elsősorban olyan szeszes italnak a neve, amelyet szőlő levéből erjesztenek. A szőlőbor szó használata esetleg akkor lehet indokolt, ha más gyümölcsnek a levéből erjesztett szeszes itallal hasonlítjuk össze. Például: Ebben az üvegben nem almabor van, hanem szőlőbor. Furcsán hangzana a köznyelvben az ülőszék szó. A szék köztudomásúan ülőbútor, arra szolgál, hogy az ember ráüljön, minek kell ezt még külön nyelvi elemmel kifejezésre juttatni! Igen ám, de a hivatalos műszaki szóhasználat él az ülőszék szóval, olyan nyitott, személyszállító alkalmatosságot jelöl vele, amely drótkötélpályán mozog. Az ülőszék tehát nem egyszerűen csak szék, hanem közlekedési eszköz; lehet együléses vagy kétüléses is.

Általában tehát szükségtelen üvegpalackot, virágvázát, versköltőt, szőlőbort, papírcédulát, fadeszkát stb. mondanunk, kivételesen azonban élhetünk velük, ha szemantikai vagy stilisztikai okunk van rá.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor