Tudta-e?
4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek" illetve az angol "honeymoon" kifejezés. (moon - hold) - mivel a babilóniak holdhónapot használtak

194. szám - 2020. november

A felújított székváros

Újvidéket a hazai sajtó olykor tartományi székvárosként említi. Fővárosnak azért nem nevezik, mert Vajdaság nem önálló állam. Székhelyét azonban lehet székvárosnak nevezni, ennek a patinás szónak ma már nincsen kifejezetten ’főváros’ jelentése.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

5

Indokolt-e az alábbi esetekben a székváros főnév használata? „Megoldatlan nemzeti kisebbségi kérdések a tartományi székvárosban! Pénteken újabb tiltakozó megmozdulást szerveznek a tartományi székvárosban. A rendőrfőnöki poszt négy évig volt betöltetlen, ma azonban az eddigi megbízottat kinevezték a vajdasági székváros rendőrségének parancsnokává. Az pedig már nevetséges csűrés-csavarás, hogy Újvidék tartományi főváros vagy székváros lesz-e.”

A székváros voltaképpen történelmi megnevezés, régen az uralkodónak, főhatóságnak, hatóságnak, egyházfőnek székhelyéül szolgáló várost jelölték vele. Hogy újságíróink mégis felújították, annak nem is annyira hagyománytisztelet lehet az oka, mint az, hogy Újvidék székhelye ugyan egy nagyobb területnek, Vajdaság Autonóm Tartománynak, mégsem nevezhető fővárosnak, mivel a főváros egy országnak a közigazgatási központja. Éppen ezért illethető a székváros szóval, amely régen 'főváros' értelemben szerepelt ugyan, idővel viszont átadta helyét a főváros szónak, úgyhogy napjainkban felruházhatjuk a 'székhely, területi központ' jelentéssel.

A székváros főnév a szék származéka (amely átvitt értelemben hatóságok, bíróságok gyülekezetére, testületére vonatkozik) a székel igével, a székes melléknévvel, a székesegyház, a székesfőváros, a szentszék, a számvevőszék stb. főnévvel együtt. A székel hivatalos, választékos használatú szó, arra utal, hogy hatóság, hivatalos személy székhelyét valahol tartja. Budapestnek 1892 és 1945 között székesfőváros volt a hivatalos megnevezése (afféle átmenetként a székváros és a főváros között). A székes melléknév manapság nemigen használatos önállóan (régen olyan helyre vonatkoztatták, ahol valamely rangos személynek, méltóságnak, fejedelemnek állandó lakhelye van). A székesegyház nagyobb méretű püspöki vagy érseki templomot jelöl, a latin ecclesia cathedralis fogalmának megfelelően. A tizenkilencedik században inkább székestemplomnak nevezték. A szentszék magasabb egyházi hatóság tanácsára, bíróságára vonatkozik. A törvényszék régebben olyan bíróság megnevezése volt, amely nagyobb jelentőségű ügyekben első fokon, kisebbekben másodfokon ítélkezett. Hajdan az ítélőszék főnév is a szinonimája volt (mint ítélő hatalommal felruházott testületnek a neve). Annak idején volt városi, vármegyei, királyi táblai, kerületi, egyházi ítélőszék. A számvevőszék nem tévesztendő össze a számvevőséggel, szintén régies szó, az állami gazdálkodást ellenőrző legfelsőbb hatóságot jelölte (a számvevőség pedig nagyobb közület pénzügyeit intéző hivatal neve).

A szék főnév egyéb összetételek tagjaként is szerepel. Az esküdtszék (vagy esküdtbíróság) eredetileg Angliában és más demokratikus jogrendszerű országokban jelentkezett mint sajátos polgári törvényszék, amelybe választott esküdtek és hivatásos bírák közösen döntenek a peres ügyekben. Az esküdteket nagy tiszteletnek örvendő, bizalmat élvező polgárok közül választják. Az árvaszék régen annak az elsőfokú gyámhatóságnak a neve volt, amely árvák és gondnokság alá helyezett személyek ügyeit intézte. A joggyakorlattal kapcsolatban használták még régente a székújítás, a székülés, a széksértés, a széktörés, a székülő szót. A székújítás a vármegyei rendszernek a gyakorlata volt, melynek során a választásra jogosult személyek szavazás vagy felkiáltás útján időszakonként megyei tisztségviselőket választottak. Másképpen tisztújításnak is mondták. A székülés a törvényszék tagjainak hivatalos együttlétére és tanácskozására utalt. A széktörés átvitt értelemben nem egyéb, mint a törvényszék ellen elkövetett sértés. Hozzá hasonló értelmet fejez ki a széksértés főnév is ('a törvényszék, illetőleg a bírák ellen szóval vagy írásban elkövetett olyan sértés, mellyel valaki működésüket, ítélethozásukat gyalázza, bántalmazza'). A székülő olyan személy, aki tagként részt vesz törvényszék munkájában. Idővel felváltotta az ülnök szó. A régi megyei rendszerben a megyei székülők neve táblabíró volt. A székelyek körében annak idején nem székülőnek nevezték a törvényszék tagját, ítélő bírót, hanem székfiának.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor