- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A repülőhalak képesek akár 6 méter magasan 300 métert is repülni a víz felett.
242. szám - 2024. november
Vallási forradalmak (III.)Az első nagy vallási reformok
|
1
|
A vallási forradalmak korszakalkotó változások elindítói: nyomukban az eddigi történelmi ismereteink szerint mindig, kivétel nélkül új civilizációk jönnek létre. Ez két módon történhet. Az egyik módszer az, ami Indiában vagy Kínában ment végbe a Kr. e-i 6 századtól a Kr. u-i 6 századig, ahol a brahmanizmust felváltó hinduizmus alulról kiinduló, békés vallási forradalma vagy az ősi kínai vallási formákat felváltó konfucianizmus, taoizmus és a többi államelméleti iskola tanítása – e kultúrkörben az állam védnöksége alatt, s ezért erőszaktól sem mentesen – mintegy ezer-ezerkétszáz éven át zajló átalakulási folyamaton keresztül teljesen megújítja a két nagy keleti civilizációt. Mivel ez a civilizációs megújulás lassan ment végbe és mivel nem járt az előző vallási rendszer nyílt megtagadásával, csak annak a radikális újraértelmezésével, ezért a kívülálló szemlélő számára, de a benne élő számára is szinte észrevétlenül zajlott, s így csak kevesen voltak, akik képesek voltak tudatosítani, hogy egy civilizációs megújulás korszakában élik az életüket. A vallási forradalom másik következménye a civilizációváltás lehet. Erre a kereszténység és az iszlám megjelenését hozhatnánk fel példaként, amelyek a civilizációváltásnak is a két típusát jelenítik meg. Az iszlám vallási forradalom a gyors váltás metódusa, az Arábiában megjelenő prófétai hit robbanásszerű gyorsasággal terjedt a katonai hódítás módszerét ötvözve a térítés, az alulról induló átalakítás módszerével. Csak ezután kezdődött el a határaiban megszilárduló civilizáció területén belül a társadalom mélységében történő belső átalakításának a nagy munkája és a vallás szabályrendszerének a kiterjesztése a civilizáció egész lakosságára, amely a „könyv többi népeit”, a keresztényeket és a zsidókat megtérítés nélkül is képes volt betagolni ebbe az új közel-keleti kultúrkörbe. A kereszténység a civilizációváltás ellentétes útját járta be a Római Birodalom, a görög– latin civilizáció területén. Az Isten Királysága magból kisarjadó növekedésének a jézusi tanítása szerint itt eleinte a vallási forradalom tényleges és békés formája zajlott, a keresztények alulról építkezve, térítéssel, a civilizációt mind anyagilag, mind szellemileg behálózó belső terjedéssel hódítják meg lépésről-lépésre a birodalmat, ám a konstantini fordulattal, majd az államvallássá nyilvánítással, a harcos, erőszakos módszerek is döntő szerepet kapnak az eredeti jézusi szándékot beteljesítő békés térítés mellett, s ezzel a kereszténység is az erővel és hódítással terjedő iszlámhoz válik hasonlatossá még annak a megjelenése előtt. A vallási reform a vallási forradalommal szemben a civilizáción belüli kisebb változások előidézője, amelyek viszont csak abban az értelemben kisebbek, hogy nem idéznek elő civilizációváltást vagy teljes civilizációs megújulást. Történelmi szempontból nagyon is fontos események ezek, vallásháborúk, államok kialakulásának, különválásának az okozói lehetnek abban az esetben, ha a vallási reform kilép az általa felbolygatott vallási közösség kereteiből és a fegyveres konfliktus formáját ölti, időnként pedig védelme érdekében akár saját államot is alakíthat ki magának vagy fogadhat el patrónusának. A reformáció a 16 században közismerten véres vallásháborút indított el Európában, a síiták az iszlámon belül a szunnitáktól elváló és velük háborúzó külön államalakulatokat hoztak létre, ahogy a szikhek is a hindu és az iszlám vallás uralta Pandzsábban, a tibeti buddhizmus úgyszintén megalakította a maga sajátos teokratikus, istenkirályi államalakulatát, ha lehet ezt az istenközpontú vallástípusokból származó kifejezést használni a buddhizmusra. A következőkben a történelmi följegyzések alapján ismert első két nagy vallási reformról lesz szó, melyek mélyrehatóan átalakították a mezopotámiai és Nílus-völgyi őscivilizációkat, egyúttal előkészítették szellemi értelemben a terepet a kettejük között fekvő Izrael vallási forradalmához is, melynek a kezdetét a legnagyobbként tisztelt zsidó próféta, Mózes nevéhez köti a Biblia, és amely a keresztény értelmezés szerint ezer-ezerkétszáz évvel később, Jézussal ért el a beteljesüléséhez. Hammurápi, a törvényhozó papkirály Amikor a papkirályi és az istenkirályi intézménybe vetett hit törést szenved, akkor a társadalom vallási ösztöne a legkézenfekvőbb megoldáshoz folyamodik: átirányítja hitét a másik kapcsolattartási lehetőség területére. A sumérok földjén az akkád korszakkal veszi kezdetét a templom szerepének a visszaszorulása, ami párhuzamosan folyt a papkirály, az uralkodó hatalmának a fölértékelődésével, akit alattvalói mindinkább az istenkirályt megillető tisztelettel vesznek körül. A szentség aurája ezzel fokozatosan átvándorol az uralkodó személyébe, aminek nyomán megerődösödik a templom világias szerepe, az egész társadalmat maga köré gyűjtő, annak a világi és vallási életét egyaránt megszervező isten háza mindinkább papok irányította gazdasági, azaz világias intézménnyé válik. (A templomgazdaság nemcsak a mezőgazdasági tevékenység megszervezője és elraktározója, szétosztója volt, a kézművesek árui szintén itt kötöttek ki, és ez volt a kereskedés helye is.) A folyamat előrehaladásával már a templom isteni-közösségi tulajdont képező földjét is magántulajdonként kezdik kezelni a papok. A Folyamközben az istenkirályi szerep a papkirályi hatalomra épül rá, ezért sajátos vonásokat ölt fel, nem ugyanaz, mint az egyiptomi fáraó szerepe, aki emberi alakot öltött istennek számított. Erről írja Mircea Eliade: „Azt mondhatnánk, a király osztozott az isteni létmódban, ám anélkül, hogy istenné vált volna. Az istent képviselte, ami a kultúra ősi korszakaiban magában foglalta, hogy valamiképp az volt, amit megjelenített. Mindenesetre az emberi és isteni világ közötti közvetítőként a mezopotámiai király saját személyében rituális egyesülést valósított meg a kétféle, isteni és emberi létmód között. E kettős természetének volt köszönhető. hogy a királyt, legalábbis jelképesen, az élet és a termékenység alkotójának tekintették. Ámde nem volt isten, a pantheon új tagja (ahogyan az egyiptomi fáraó az volt). A hívek nem imádkoztak hozzá, ellenkezőleg, isteneikhez imádkoztak, hogy áldják meg királyukat”. A papkirály, aki az isteni akaratnak, az isteni szónak a közvetője volt eredetileg, most istenkirályi szerepben mindinkább az isteni rend megtestesítőjeként kezd el tündökölni. Az új szerep ráépül a régire, s ez teszi az uralkodót törvényalkotóvá és az erkölcsi igazság ismerőjévé. A párizsi Louvre-ban látható Hammurápi-törvényoszlop alapján itt rögtön a Kr. e-i 19. vagy 18. században élt nagy óbabiloni uralkodóra gondolhatunk. Jelenlegi történeti ismereteink szerint nem ő volt az egyetlen és nem is ő volt az első ismert törvényalkotó király, Ur-nammu, Ur királya is az volt már, aki a sumér reneszánsz idején, a 3. évezred végén uralkodott, több száz évvel Hammurápi előtt. De az óbabiloni nagykirály törvényszövege a diorit sztélé keménységének köszönhetően, amibe vésték, csaknem teljes egészében ránk maradt. Ezekkel a szavakkal vezeti föl Hammurápi a törvényeit: „Amikor Marduk a nép helyes vezetésére (és) hogy az országot a kormányzásra megtanítsam, elküldött engem, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem, és a nép húsát feljavítottam.” Őt tehát az isten tanítani küldte, a törvényt és az igazságot megismertetni, vagyis az Ország szájába helyezni, hogy úgy ismerje a nép és szájról-szájra úgy adja tovább, mint ahogy istentől kapott bölcsességében ő ismeri és most szavakba foglalja azt. Ez majd bőséget hoz a népnek. A Hammurápi-sztélé szövege nem mai értelemben vett törvényszabályzat, hanem mintaítéletek fölsorolása, ami irányadó volt a bírák számára, de nem kötelezte őket. A nagykirály tehát nem meghatározza, hogy ebben és ebben az esetben miként kell eljárni a bíráknak, hanem mintát ad, utat mutat erre nézve: istentől kapott bölcsességét kiárasztva a népre ítélkezni tanít. A papkirály, aki az isteni szót közvetíti, istenkirályi szerepben tehát az isteni rendet mint a törvény és az igazság szavát hozza le a világba. Ezzel előrejelzi azt, ami csaknem kétezer évvel később Jézusban mint új törvényhozóban és tanítóban megvalósult, aki Izraelt egybegyűjtő messiás-királyi szerepét Messiás-Főpapként tevékenykedve teljesítette be úgy mint népe tanítója és a hegyi beszéd megfogalmazójaként mint annak az új Mózese.
|
Kapcsolódó cikkek
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Az iparosodás kezdetének egészségügyi története
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- A karácsony csodája a fronton
- Hidat építeni Krisztussal
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Az Újszövetség hajnalán
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A vallás és a vallástudomány
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata