Tudta-e?
A Földön található sós víz mennyisége a 38-szorosa az édesvízének.

121. szám - 2014. október 01.

Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza

A II. Törvénykönyvben (11, 10-11) Mózes Isten szava által így írja le népének az ígéret földjét „Az a föld ugyanis, ahová mégy, hogy elfoglald, nem olyan, mint Egyiptom földje, amelyről kijöttél, hogy az elvetett magra öntözővizet vezetnek, miként a zöldségeskertekre, hanem hegyes-völgyes és az égből várja az esőt”.
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

7

A Mindenható tehát olyan földet ígért népének, ahol nem lesz szükség arra, hogy fáradtságos munkával csatornát ásson, mint ahogyan azt Egyiptomban tette, ahol raboskodott. Jeremiás próféta szavai is hasonlóan szólnak. Ezt mondja a térség időjárásáról az 5, 24-ben:  >>[…] esőt ad, korai és kései esőt a maga idejében; az aratásra rendelt heteket megtartja nekünk!<<

Izrael éghajlatának fő jellemzői a sok napsütés és a magas hőmérséklet. Az év egyik felében enyhe tél uralkodik és különösen az ország északi részében heves és bőséges eső jellemzi. A legcsapadékosabb város Safad (évente átlagosan 58 esős napot jellemzi, mialatt átlagosan 700 mm feletti csapadékmennyiséget mérnek), míg a legkisebb értékekkel a Vörös-tenger partján fekvő Eilat rendelkezik (évente 5 csapadékos nap/30 mm). Az év második felét száraz, meleg időszak jellemzi. A domborzat hatásának eredményeként az ország hegyes-dombos régiójában némileg hidegebbek a telek (pl. Jeruzsálem vidéke). A Golán-fennsík, Izrael egyetlen olyan területe, ahol rendszeres a hóesés, ami egész éven át megmarad, míg a Jordán-völgyében kellemesnek mondhatóak a telek.

Az Arava szavannavidék egy keskeny sáv a Holt-tenger délnyugati partjaitól kezdődik s az ország keleti határa mentén egészen a Vörös-tengerig húzódik. Ezen a vidéken az évi átlagos csapadékmennyiség 25 mm alatt van, a nyári hőmérséklet pedig 40º C körül mozog. Ez kedvez a konyhakerti vetemények kivitelre való termesztésének.

Izrael legszárazabb és legmelegebb térsége a Negev-sivatag, ami az ország déli felét borítja a szavanna vidéktől nyugatra. A téli hónapokban azonban a kiadós esőzések hatására megduzzadnak a patakok, s kilépve medrükből lerombolnak mindent, ami az útjukban áll. A sivatag belső része múltbéli vulkáni aktivitásról tanúskodik, déli területén pedig sziklába vájt mély szurdokvölgyek jelzik, hogy régen bőséges csapadékot kapott a térség.

Izrael növény és állatvilága fajokban gazdag. Ez annak köszönhető, hogy az ország három kontinens találkozásánál fekszik, de természetesen a domborzat hatása sem elhanyagolható. Ezeknek a tényezőknek köszönve e kis ország területén mintegy 2 600 fajta növény él, miknek különböző jellegzetességgel rendelkező élettérre van szükségük. A skála nagyon széles, a hegyvidékitől a sivatagi körülményeket elviselő egyedek képviseltetik magukat. Egyes növények elterjedésének északi határa Izrael területén húzódik (pl. papírusznád). A dombokat és az alacsonyabb hegységeket tölgyerdők borítják. A virágok nagy száma él itt: a mályvavirágúak rendjébe tartozó szuharfélék (Cistaceae), a ciklámen, a szellőrózsa, krókusz, csillagfürt, de sok Európában termesztett dísznövény is Izraelből származik. Ezek egyes liliomfajták, az irisz, a játszint, a tulipán. A száraz Negev-sivatag vízzel rendelkező területein pisztácia és datolyafa nő.

Az állatvilág úgyszintén gazdag. Csupán lepkéből 130-nál is több faj élőhelye az ország. Az 500 madárfaj közül szárcsával, a verébhez hasonlító bülbüllel, seregéllyel találkozhatunk leggyakrabban, de madárlesen láthatunk poszátát és királykát, valamint ragadozókat is; héját, ölyvöt, sólymot és sast valamint keselyűt. Nagyon sok a költöző madár is (pelikánok). A szárnyasokon kívül találkozhatunk hegyi gazellával, rókával, farkassal, hiénával, mocsári macskákkal (csausz), núbiai kőszáli kecskékkel stb. A csúszómászók közül honosak a kígyók, a kaméleonok, az agáma gyíkok s még mintegy 100 faj. Sok állat és növény is védelem alatt áll. A vadállatokat külön etetőkben táplálják, növelve ezzel túlélési esélyeiket. A védelmi program része az is, hogy a tengerparton összegyűjtik a teknőstojásokat s mesterséges körülmények között kikeltik, majd a kicsinyeket visszaeresztik a tengerbe. Izraelben minden olyan tevékenységet – még a legkisebbet is –, ami az élővilág rombolását jelenti, szigorúan büntetik. Az itt élők természet iránti elkötelezettsége jól látszik a következő számokból: 150-től is több rezervátumot és 60-tól több nemzeti parkot alakítottak ki e kis ország területén. Így nem egészen 1 000 km2 került védelem alá az ország 20 770 km2-nyi összterületéből.

Izrael vízrajza az éghajlat függvényében elemezhető. A sivatagi övezet határán fekve az ország nem bővelkedik vizekben. Ásatások támasztják alá, hogy a túléléshez régmúlt időktől fogva komoly víztározó és vízelvezető rendszereket kényszerültek építeni. Ma az évente megújuló vízkészlet több, mint 60%-át öntözésre, ipari célokra és a lakosság vízszükségletének kielégítésére használják. Az 1964-ben megépült vízszállító rendszer összeköti az ország északi részének vizeit a déli sivatagos területekkel. Izrael legjelentősebb édesvízkészletét a Jordán-folyó és a Genezáreti-tó képezi, de nem elhanyagolhatóak a források és a felszín alatti vízkészlet sem.

A keresztények szent folyója, a Jordán már témája volt a múlt évadban egyik cikkünknek (itt olvasható), ezúttal pedig a Holt-tengert szeretnénk részletesebben bemutatni. A Genezáreti-tó jellemzőit s az Újszövetségben elfoglalt helyét a következő írásunkban boncolgatjuk.


A Jordán-folyó

A Holt-tenger medre a tektonikus eredetű Jordán-árokban található, amely az Afrikai-kőzetlemez és az Arábiai-kőzetlemez egymástól történő távolodásával keletkezett. 417 m-es mélységével a világ legmélyebben fekvő területét képezi. Hossza 80 km-t, míg szélessége 20 km-t tesz ki s mélysége is ugyanilyen nagy különbségeket mutat. Az északi részben eléri a 430 m-t is, míg a déli rész mélysége 4 m körül mozog. Itt alakult ki a világ legnagyobb sóbarlangja is, ami tulajdonképpen egy olyan föld alatti járat, ami a felszíni csapadékvizet a tóba juttatja. Mivel a térségben a kipárolgó víz mennyisége nagyobb a beérkező mennyiségnél, a tó veszít vízkészletéből s évente 30 cm-rel sekélyebb lesz. A növekvő ásványi anyag-koncentráció egyre sűrűbb és sósabb vizet eredményez. Ma a só töménysége 340 gramm literenként, ami élővilága kipusztulását okozta. Innen ered a Holt-tenger elnevezés is. A Szentírás tanúsága szerint azonban a tavat előtte Siddímnek hívták (Teremtés könyve 14,3).


A Holt-tenger partjának egy részén szálodák épültek s strandot alakítottak ki a turisták részére


Holt-tengeri táj sólabdákkal


A térképen a Holt-tenger mentén (kánaániak földje) virágzó öt bűnös város helyzete látható 

Ez a vidék volt Szodoma és Gomorra történetének színhelye. Történt az Ószövetség könyvének elején, hogy két király másik hárommal együtt el akarta foglalni ezt a területet, de nem jártak sikerrel. Ekkor az ellenség elvitte mindenüket s magukkal vitték az igaz életű Lótot is. Testvére Ábrám (későbbi Ábrahám) azonban kimentette őt és a népet is, akik visszatértek Szodomába, s a környező településekre, ahonnan származtak. A történetből, hadizsákmányként való elhurcolásukból, amit saját bőrükön tapasztalhattak mit sem tanulva folytatták kicsapongó életmódjukat. Nem voltak képesek meglátni (vagy elhinni) azt, hogy Isten megmenti övéit, az igazakat. Mivel súlyos bűnben éltek, paráznaságuk s megátalkodottságuk haragra gerjesztette Istent s elküldte két angyalát, hogy pusztítsanak el mindent és mindenkit, semmisítsék meg az addig gazdaságilag virágzó térséget. Lót és családja azonban irgalmat nyert az Úrnál s az angyalok lelkükre kötötték, hogy siessenek új otthonuk felé, ne is nézzenek hátra. A feleség azonban nem tudott ellenállni s visszatekintve a pusztuló városra sóbálvánnyá lett. (Teremtés 19) 


A Szodomában látható sziklaformációk valóban épületekre hasonlítanak


Ahogyan William Douglas Rosa elképzelte Lót és lányai menekülését

Bár sokáig a kutatók nem tudták pontosan merre keressék a bűnös városokat, a nagy ókori történetíró Josephus Flavius nyomán elindulva mégis sikerrel jártak. Régészeti beszámolóik alapján több meggyőző bizonyítékot is találtak, ami alátámasztja a történet valódiságát. 

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor