Tudta-e?
A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.

11. szám - 2007. augusztus 13.

Vajdasági történelmi emlékhelyek

A kamenicai Marczibányi-Karátsonyi birtok rövid története

Az idei Apáczai Nyári Akadémia elnevezésű újvidéki pedagógustalálkozó és tanári továbbképzés részvevői július 13-án Pecze Rózsa vezetésével meglátogatták a kastélyt. Erre az alkalomra készült a birtokot bemutató ismertető.
PECZE Rózsa

A Marczibányi család 1758-ban vásárolja meg a birtokot. A kastély fokozatosan épül 1793-tól 1836-ig. Ekkor készül el a borpince, és helyezik el bejárata mellett azt a rózsaszín márványból készült táblát, amelyen a birtok rövid történelmét olvashatjuk (1836-ig).
A birtok 1858-ban kerül házassági hozományként a Karátsonyi család tulajdonába: Karátsonyi Guidó gróf feleségül veszi a férfiágon utolsó Marczibányi Livius gróf lányát, Máriát.
A birtokhoz tartozó Szentkereszt templom kriptájában nyugszik a Karátsonyi család három tagja. A templom, mai formájában, a Marczibányi grófok idejében épült egy régebbi imaház helyén. A templom bejárata fölött a Marczibányi-címer látható (kardot tartó medve).
A Marczibányiak iskolát és kórházat is építettek.
Széchenyi István gróf 1830-as utazása során meglátogatja Marczibányi Márton mintagazdaságát, és elismerően ír róla naplójában.
A kastélyhoz huszonvalahány hektárnyi angolpark is tartozott különleges fafajtákkal, csónakázótóval, szobrokkal.
A kastély 1918-ig marad a Karátsonyi család tulajdonában.

Az egykori kastély épületében ma magánegyetem és a vízgazdálkodási intézet működik.
A parkból a szobrok egy része eltűnt, a maradék megcsonkítva, elcsúfítva őrzi a régi idők emlékeit. A csónakázótó elmocsarasodott, a eredeti fák közül mindössze csak néhány maradt meg.

A magyar kultúrtörténet szempontjából Kamenica (a középkori Kamanc) az 1430-as években Pécsi Tamás és Újlaki Bálint által magyarra fordított HUSZITA BIBLIA miatt is jelentős.
Burány Nándor vajdasági író Kamanci Balázs című könyvében örökíti meg ezt a korszakot.


A rózsaszín márványtáblán a birtok története olvasható



A Szentkereszt templom ma



A Karátsonyi család három tagjának nyughelyét jelző márványtábla



A templom orgonája



A Marczibányiak címere a templom falán: Kardot tartó medve
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor