- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy a világ legkisebb műholdját 2000-ben bocsátották fel. A Picol-sat-1 és -2 ellenőrző műhold 250 grammos, kártyacsomag nagyságú szerkezet volt, és harminc méter hosszú huzal kötötte őket össze.
122. szám - 2014. november 01.
VallástudományAz emlékezés napjaiMindenszentek ünnepét november 1-jén ünnepli a katolikus egyház.
|
5
|
A minden ismert és ismeretlen nevű szentet dicsőítő nap latin neve Festum Omnium Sanctorum, azaz Mindenszentek ünnepe, ez tehát egy ünnep, de a Halottak napja (latin nevén a Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum, azaz az összes megholt hívőre való megemlékezés) is ünnepnap? Miként a latin elnevezések is megvilágítják, Mindenszentek napja a szentek ünnepe, Halottak napja viszont nem mondható sem főünnepnek, sem ünnepnek, rangját tekintve a katolikus egyházban mégis az Úr és a szentek főünnepeivel egy szinten áll. Ez a nap az egyház megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről, azokról tehát, akiknek világi bűneik miatt túlvilági szenvedést kell átélniük, de akikre Isten akarata szerint az üdvösség vár. A két jeles nap tartalmát tekintve, mint a szentekről és az üdvözülésre várókról való megemlékezés, tartalmilag szorosan összekapcsolódik. Az emberek többsége nincs is tisztában, hogy mi a kettő közötti tartalmi különbség, számukra ezek a napok a halottaikról való megemlékezés, a temetők meglátogatásának a kijelölt időpontjai, és ilyen formán, mivel általános emberi igény szólal meg ebben a késztetésben, nemcsak a hívők számára fontos ez a későőszi időpont, hanem a nem hívők számára is. Erről az ünnep- és megemlékezési napról is elmondható az, ami a karácsonyról vagy a húsvétról: eredetileg a legfontosabb keresztény ünnepek voltak, és jelentőségüket azután sem veszítették el, miután az elvilágiasodó társadalom eltávolodott a hittartalmaktól és a vallási életmódtól. Az elvilágiasodás eredményeként az ünnep megünneplésében is jelentős változás ment végbe, a mai szekularizált világban a többség számára karácsony vagy húsvét már nem vallási tartalmakkal és érzésekkel telített ünnepnek számít. Ez a helyzet Mindenszentekkel és a Halottak napjával is. Kialakulásuk története Mindenszentek gyökerét Keleten találjuk, a 4 században már minden vértanú közös ünnepeként tartják meg. Rómában a vértanú szentek címtemplomává az egykori a minden ismert és ismeretlen isten tiszteletére emelt pogány templom, a Pantheon vált, miután a bizánci császár Róma püspökének ajándékozta az építészeti remekműnek számító épületet. Kr.u. 608-ban IV. Bonifác pápa fölszentelte a Pantheont, amely ekkor a Vértanúk anyja titulust kapta. Eleinte a mártírok ünnepnapja május 1-én volt. A 8. században III. Gergely pápa a Szent Péter bazilikában kápolnát készíttetett nemcsak a mártírok, hanem valamennyi szent tiszteletére. Egy évszázad múltán IX. Gergely pápa november 1-jére tette az ünnepet gyakorlati okokból, egyrészt azért, mert az őszi betakarításnak és a szüretnek ekkor már vége volt, másrészt azért, mert a kelták polgári éve ezen a napon kezdődött. Így „keresztelhette meg” az egyház a kicsapongásairól hírhedt pogány ünnepet, a kelta Samhaint, az angolszász országokban elterjedt nevén a Halloween-t. A keresztény hittérítés jól bevált módszere volt ez, kijelölt időpontjaikkal nemcsak a keresztény ünnepek települtek rá ezen az úton a pogány ünnepekre, hanem a Krisztus-hit templomai is a pogány szenthelyek alapjaira. Globalizálódó, azaz amerikanizálódó világunkban új, a régi kelta ünneppel köszönőviszonyban sem lévő bulizós formájában most a Halloween telepszik rá a nem angolszász országokban is a Mindenszentek ünnepére. A szív rejtekében továbbélő pogányság fricskát mutató ördögi bosszúja ez a kereszténységnek elvett ünnepeiért és szenthelyeiért. A Halottak napjáról való megemlékezés hagyománya későbbi időpontra, a középkor idejébe nyúlik vissza. Első írásos nyomát a VII. században élt Sevilla-i Izidor püspöknél leljük meg, aki szerzeteseinek előírja, hogy a pünkösd utáni napon a megholtakért misézzenek. Az ünnep bevezetője a híres Cluny apát, Odiló (962-1048) volt, aki elrendelte a minden megholtról való ünnepélyes megemlékezést a bencés rend reformált kolostoraiban november 2-án. Ősi emberi igény A halottakról való megemlékezés és a róluk való gondoskodás hagyománya az emberrel egyidős. Ez kezdettől fogva az élőket szolgálta, az itt maradottaknak, és nem az eltávozottaknak volt fontos. Félelmeinktől szabadít meg, a fájdalommal eltöltő érzelmi kapcsok elszakításában nyújt segítséget, és nem utolsósorban a közösségi összetartó erő kovászának számít. A halállal szembesülve az embert két erős érzés kerítheti hatalmába: a félelem és az elveszítés miatti fájdalom. A szentmise és a temetőben megtartott szertartás azáltal, hogy rituális módon lezár, mintegy belső védelmet nyújt a ránk törő, saját halandóságunkra is figyelmeztető félelemmel szemben, azáltal pedig, hogy az elengedésben segít, a fájdalmat csillapítja. Ezt szolgálja a temetés és az azt követő szertartások, áldozatbemutatások sora a gyász első heteiben és az évfordulók alkalmával. Ezt szolgálja minden évben a Halottak napja is. |
Kapcsolódó cikkek
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Zűr az űrben
- A közvetítők nélküli vallások
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Jöjj és láss!
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- Hitünk!
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- a Szentség utáni vágy
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- Az Újszövetség hajnalán
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Kármel
- Az új tudomány
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A vallás és a vallástudomány
- Jézus városa
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Olvasóink ajánlata