Tudta-e?
A nagyvárosi lakásokban a szobanövények a kintről beáradó szennyeződés 20-30%-át is képesek elnyelni.

217. szám - 2022. október

Róma püspöke Mária országában

Az előző részben részletesebben foglalkoztunk a három eddigi magyarországi pápalátogatással. Mária országa – a katolikus hagyomány szerint az első magyar király által a Boldogasszonynak felajánlott Szent István-i Magyarország, területileg a Kárpát-medence – ettől már sokkal többet láthatta vendégül a katolikus egyházfőt.
SÁFRÁNY Attila | a szerző cikkei

5

Szlovákiában – beleértve az 1990-es csehszlovákiai utat – háromszor járt II. János Pál, tavaly pedig Budapestről Ferenc pápa szintén Szlovákiába folytatta útját, ahova háromnapos apostoli látogatásra érkezett. Horvátországban háromszor járt II. János Pál és egyszer XVI. Benedek. Ausztriában – VI. Piusz fordított bécsi Canossa-járását nem számítva 1782-ben – szintén négyszer járt katolikus egyházfő, háromszor II. János Pál és egyszer XVI. Benedek. Az ortodox többségű Romániában egy alkalommal, Ferenc pápa 2019-ben érkezett háromnapos látogatásra az országba, ekkor lépett először Erdély földjére Róma püspöke. A szintén ortodox többségű Ukrajnában egyszer volt pápalátogatás, 2001-ben, de II. János Pál ekkor nem kereste fel Kárpátalját, Kijevbe és a történelmi Lengyelországhoz tartozó, galíciai Lembergbe (ukránul Lviv, magyarul Ilyvó) vezetett apostoli útja. Szerbiában – elsősorban a Szerb Pravoszláv Egyház elzárkózása miatt – még egyszer sem járhatott a katolikus egyházfő.

A felsorolásból kitűnik, hogy a Magyarország nem volt kiemelt közép-európai célpontja a katolikus egyházfőknek, még a „lengyel pápának”, II. János Pálnak sem, hiszen „csak” egy klasszikus több napos apostoli útról beszélhetünk eddig és két alkalmi látogatásról. Bár ha azt nézzük, hogy a katolikus egyház legnagyobb, az utóbbi időben négyévente tartott vallási eseményén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson ritkán jelenik meg személyesen a Szentatya, akkor Ferenc pápa tavalyi szeptember 12-i látogatását a kiemelt figyelem jeleként lehet csak értelmezni. (A tavalyi budapesti előtt ez legutóbb huszonegy éve történt meg, akkor is Rómában és kiemelten fontos évfordulón, a jubileumi szentévben, 2000-ben.)

A több mint ezer éves Kárpát-medencei magyar jelenlét miatt ezeknek a pápalátogatásoknak letagadhatatlan magyar vonatkozásai is voltak, és nemcsak abban az értelemben, hogy a magyarországi katolikusok is ellátogathattak a pápa által bemutatott szabadtéri szentmisékre a szomszédos országokba. 1988-ban a burgenlandi Darázsfalván, azaz Trausdorfban a szabadtéri misén például, melyet II. János Pál tartott, a százezer résztvevő fele magyarországi hívő volt. Más értelemben is magyar emlékeket idéztek föl ezek az események. A szlovákiai pápalátogatásokat kötelező színhelye, Pozsony, például Magyarország koronázó fővárosa volt a Habsburg időkben egészen Buda és Pest újbóli fölemelkedéséig. A szlovák nemzeti kegyhelyen, Sasváron, II. János Pál és Ferenc pápa is tartott szabadtéri misét. A messze földön híres zarándokhely gondozását évszázadokon át a magyar szerzetesrend tagjai, a pálosok végezték. Az általuk emelt pálos kegytemplomban őrzik a sasvári csodatévő Szűz Mária kegyképét.

Horvátországban 1994-ben járt először II. János Pál, a szerbekkel akkor még háborúzó horvátoknak megerősítés volt ez az esemény. Róma püspöke hivatalosan a zágrábi érsekség megalapításának a kilencszázadik évfordulójára érkezett, a zágrábi püspökséget pedig Szent László magyar király hozta létre 1094-ben. Az alapítás évében építeni kezdett hosszú nevű, Nagyboldogasszony, Szent István és Szent László-katedrálisban az ünnepi szentmisét az egyházfő celebrálta.

Ferenc pápa személyében 2019-ben először látogatott Romániába a katolikus egyház feje. Amint sokan emlékezhetnek rá, június 1-én a csíksomlyói hegynyeregben mutatott be szentmisét. Csíksomlyó a kilencvenes évektől – nem függetlenül a nemzeti irányultságú magyarok Székelyföld iránti nosztalgikus érzelmeitől – a leglátogatottabb magyar zarándokhellyé lett maga mögé utasítva Magyarország hivatalos nemzeti kegyhelyének, Mátraverebély-Szentkútnak a szerepét is. Ferenc pápa szentmiséje Csíksomlyón így egyfajta magyar vallási eseménnyé vált, annak ellenére, hogy nemcsak székelyek és csángók, valamint magyar katolikus voltak ott a Kárpát-medence minden részéről, hanem román görögkatolikusok is.

Az előző rész itt olvasható: http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&aid=1625376718


Ferenc pápa három ével ezelőtti miséje Csíksomlyón

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor