- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Miért szúrósak a kaktuszok? Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezõbb a száraz területeken élõ növények számára. Így kisebb felületrõl kevesebb nedvességet kell elpárologtatniuk, ez pedig a sivatagban, ahol forrón tűz a nap, és ritkán esik az esõ fontos számukra.
124-125 szám - 2015. január-február
Egyház és médiaMédia és egyház ügyben, a ránk gyakorolt hatások s azok elfogadása, vagy elviselése kérdésében a mi kezünkben van a döntés. Média-táplálékon élve nem leszünk jó egyháztagokká. De az egyház lelki táplálékaival élve lehetünk, sőt csak így lehetünk jó média-fogyasztókká: tudatos (fel)használókká…
|
9
|
Két - egymással ellentétesnek tűnő - és nagyon tág fogalom áll előttünk, amikor az egyházról és a médiáról beszélünk. Az egyházat egy nyugodt, lassú és zárt közösségnek tartja a közfelfogás, mondván, hogy Isten malmai, ugye, lassan őrölnek; míg a média a pörgés, a gyorsaság és a szenzáció világát asszociálja az emberben. Két külön értékrend, két külön világ. Pedig az egyház és a média nem áll antagonisztikus ellentétben egymással! Sőt: a keresztyén egyház - küldetése teljesítése során - a tömegtájékoztatás eszközrendszerét és módszerét alapozta meg. Ha a tartalommegjelenítési felületek történetére gondolunk - persze ez még a hajdani analóg világ volt - akkor azt látjuk, hogy a tömegtájékoztatás elválaszthatatlan az egyháztól. Gondoljunk csak az írásbeliség művelésére, vagy a könyvnyomtatás eredményezte paradigmaváltásra, s arra, hogy pl. a humanizmus és a reformáció eszméinek terjedésében mekkora szerepet is játszott az egyházi motívum. A folytatás és az eredeti írás itt olvasható. |
Kapcsolódó cikkek
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- A haza emberei
- Hidat építeni Krisztussal
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Jöjj és láss!
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- Hitünk!
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- Az Újszövetség hajnalán
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Kármel
- Az új tudomány
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A vallás és a vallástudomány
- Jézus városa
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Olvasóink ajánlata