Tudta-e?
A legnagyobb ismert csillag 2.9 milliárd kilométer átmérőjű, a Napnál 2000-szer nagyobb.

120. szám - 2014. szeptember 01.

Amit az Újszövetség egyszer sem említ

Kármel

A Kármel hegye egy 20 km vonulat, mi a szamariai hegyeknek a folytatásaként nyúlik a Földközi-tengerbe. Héber nevén gyümölcsöst jelent, míg az arabok „Illés hegyének” nevezik (Jebel Mar Elyas).
MUZSLAI Izabella | a szerző cikkei

9

A Kármel-hegy valószínűleg nagyon régtől fogva ismert volt az európaiak számára helyzetének köszönve.

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdonképpen mindkét elnevezés illik rá. A mediterrán éghajlat és a vastagabb, vulkáni ásványokban gazdag termőtalaj valóban kiváló feltételeket nyújt a meleget igénylő növények termesztésére, a tenger közelsége pedig nagy mennyiségű harmatot biztosít. Mindennek köszönve a hegy aprócska területén közel 700 fajta növény él. Elterjedt fajták a mirtusz, az olíva és a szentjánoskenyérfa. Az Ószövetség gyakran említi a Kármel szépségét, mit Libanonéhoz és Básánéhoz hasonlít. (Izajás 33,9)

A hegységet érinti az ókor egyik legfontosabb mediterrán kereskedő útvonala, a tenger mellett húzódó Via Maris, ami összekötötte Egyiptomot Szíriával majd kettéágazva nyugaton Anatóliáig (mai Törökország) keleten pedig Mezopotámiáig (mai Irak és Kuvait területe) futott. 


A képen a Kármel két barlangnyílása látható

A Kármel főként mészkőalapú és kövületekben, kvarcban gazdag, de a vulkanikus bazalt is megtalálható területén. Legnagyobb magassága csupán 550 m körül van. Területe kicsivel több, mint 300 km2 s határainak vonalai jól látszanak. Északon a Haifa-öböl, délen egy plató, s keleten a Jezréel-völgy szegélyezi. Lábánál folyik el a Kison patak, amit a Szentírás többször említ. Ma több kis település van a területén s csupán kevés apró parcellát művelnek. A hegy sok barlangot rejt magában, melyek a barlangrajzok bizonysága szerint ősidők óta szolgálnak menedékül az ember számára. 


Illés próféta szobra a Kármelen

Az arabok „Illés hegyének” nevezik, ami utalhat arra is, hogy a próféta a barlangok egyikének mélyében keresett menedéket üldözője, a pogány Jezabel királyné elől (I Királyok), de azzal is kapcsolatba hozható, hogy ezen a hegyen hívta Illés segítségül Istenét, hogy bebizonyítsa hitének igaz voltát. A próféta idejében ugyanis Baál papjai e pogány isteneket vallották uruknak s nekik mutattak be áldozatot. Ehhez a kultuszhoz nagyban hozzájárult a királynő is, aki rendkívül ügyesen elérte, hogy férje megtagadja saját őseinek Istenét s felvegye az ő vallását. Történt ezekben az időkben, hogy az Úristen megelégelte népének hűtlenségét, a királyi pár gonoszságát s úgy határozott, megmutatja dicsőségét. Hogy újra hitre vezesse választottjait, évekig tartó szárazságot bocsátott a vidékre. Mikor már kritikussá vált a helyzet, elküldte prófétáját, Illést, hogy segítségével csodát cselekedhessen bizonyságul minden népnek, hogy láthassák, nincs Rajta kívül más isten, aki előtt hódolhatnának. 

Ácháb király uralkodása alatt azonban az igaz próféták gyűlölt ellenségnek számítottak, üldözték őket és sokuk életével fizetett. Illés is elrejtőzött a Kármel hegyének egyik barlangjában. Az Úr azonban őt küldte. Találkozása a királlyal jól tükrözi a kor szellemét. Ezek voltak az uralkodó hozzá intézett szavai. >>Te vagy-e az, te, aki bajba döntötted Izraelt?<< A próféta azonban ezúttal sem azt mondta, amit a király hallani szeretett volna. Így felelt: >>Nem én döntöttem bajba Izraelt, hanem te s apád háza, akik elhagytátok az Úr parancsait s a Baálokat követtétek. Nos, küldj csak el, s gyűjtsd nekem egybe egész Izraelt a Kármel hegyére, valamint Baál négyszázötven prófétáját s a berkek négyszáz prófétáját, akik Jezabel asztaláról esznek.<< (I Királyok 18, 17-19) Mikor összegyűltek a hegyen, Illés egyezséget ajánlott. Kért két fiatal bikát áldozati állatnak s hagyta, hogy először Baál papjai válasszanak egyet közülük. Azok elkészítették az oltárt, feláldozták saját Isteneiknek a bikát, de Illés rendelése szerint tüzet nem gyújthattak alá. A próféta ugyanis miután megdorgálta a népet hűtlenségéért, azt mondta, az lesz a jel, hogy melyik az igaz isten, hogy nevét szólítva felgyújtja az oltárt s elemészti az áldozatot. Baál papjai egész délelőtt próbálkoztak, de eredménytelenül. Illés pedig kövekből újjáépítette a lerombolt oltárt, ami mindaddig ott állt s hirdette Istent, míg a Baál-kultusz el nem hatalmasodott. Mikor előkészítette az áldozatot, segítségül hívta az Úr nevét, hatalmas, erős tűz lobbant fel elégetve a bikát, vele együtt az oltárt is egészen a földig s még “felitta a vizet, ami az árokban volt”. Az Úr nem sokkal később ismét bebizonyította igaz prófétájához való hűségét s dicsőségét azzal, hogy áztató esőt küldött az ország kiaszott földjére. (I Kir 18, 20-46)


William Brassey Hole (1846–1917) - Illés áldozata a Kármel-hegyen című festménye

A keresztény hagyomány szerint az Illés által újjáépített oltár helye és magának az eseménynek a színhelye a Kármel délnyugati lejtőin játszódott le. Ma az itt épült Kármelhegyi Boldogasszony oltalmába ajánlott karmelita kolostor, a Stella Maris tanúskodik Urunk győzelméről Baál prófétái felett. 


A Kármel-hegyi Miasszonyunkról nevezett templom oltárképének ábrázolása egy szentképen. A keresztény hagyomány szerint ez az 1827-től 1836-ig épülő Stella Maris kolostor alatt lévő barlang volt Illés próféta rejtekhelye.

* Baál a gyűjtőneve azoknak a természeti istenségeknek, melyeket a palesztínokat körülvevő népek imádtak. Sajnos Isten népe is sokszor engedte magát tévútra csábítani s az igaz Isten helyett Baált választotta. Jeremiás próféta által maga az Úr dorgálja a népet: „Hogyan mondhatod:>>Nem vagyok tisztátalan, nem jártam a Baálok után?<<”. (Jeremiás 2,23) Ezékiel próféta által a haragos Isten szól, aki fenyegeti hűtlen népét (Ezékiel 6,4-7), Ózeás 13-ban pedig Efraim elpártolásáról panaszkodik az Úr s mondja „Pedig én, az Úr Istened vagyok neked Egyiptom földje óta; rajtam kívül Istent nem ismerhetsz, és Szabadító nincsen kívülem.” (Ózeás 13,4)

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor