Tudta-e?
...a University of California kutatói szerint azok, akik napi 9-10 órát alszanak, nehezebben alszanak el, és nem képesek tartósan aludni, ezen kívül más alvászavaraik is lehetnek!

A szerző összes cikkei :: SÁFRÁNY Attila

1. A költői nép
(Történelem, 72. szám - 2009. október 1.)

Van egy hatalmas nép, amely a jelképekben fejezi ki magát, ha közönséges nyelven szólal meg; amely ábrákat vet a papírra, ha ír, s amely beszélve csak az „énekkel”, a zenei hangsúly alkalmazásával képes megértetni magát.Tovább »

2. A haiku szellemisége
(Kultúra, 72. szám - 2009. október 1.)

Létrejöhet-e haiku Japánon kívül? Meghonosítható-e Európában ez a versforma, úgy, hogy azzal egy japán kultúrán nevelkedett ember is közösséget érezhessen?Tovább »

3. Az önkifejezéstől az egyénig
(Kultúra, 73. szám - 2009. november 1.)

...Nagy tévedés volna az elmondottak csupán egyikére szorítkozva meghatározni a művészet mibenlétét, a maga módján, mint sajátságos cselekvés, hatás vagy érzékelés, mindegyikük hozzá tartozik...Tovább »

4. Új világ született
(Kultúra, 74. szám - 2009. december 1.)

Egy lezáratlan, a múlt és a jövő felé egyaránt nyitott folyamat a gondolkodás története.Tovább »

5. A parasztélet rendje
(Kultúra, 76. szám - 2010. február 1.)

A varázslás nem a befolyásolás módszere volt a valamikori parasztvilágnak, hanem a visszaigazolás vallási bizonyítéka: annak a megtapasztalása, hogy az egész létezést uraló varázsban a közösség akarata a természet megszentelt akarataként mutatkozik.Tovább »

6. A természetbe ágyazódott paraszti életmód
(Kultúra, 76. szám - 2010. február 1.)

Bálint Sándor: A parasztélet rendje. Budapest, 1943.Tovább »

7. Jézus elítélése
(Történelem, 78. szám - 2010. április 1.)

A zsidóságot Jézus korában vallásilag és nemzetileg is számos törésvonal osztotta meg. Több vallási iskola, értelmezői hagyomány vitázott egymással a törvény helyes követéséről. (Szadduceusok, farizeusok, esszénusok, zelóták)Tovább »

8. A kereszténység és Európa megszületése
(Történelem, 78. szám - 2010. április 1.)

Európa vallási és kulturális szempontból egyaránt kereszteződés terméke.Tovább »

9. Giesswein Sándor emlékezete száz év távlatában
(Kultúra, 79. szám - 2010. május 1.)

Egy rendkívül mozgalmas korszak, a 19-20-ik század fordulójának a minta-személyisége volt Giesswein Sándor, a magyar keresztényszocialista mozgalom atyja.Tovább »

10. A szofisták és Szókratész
(Kultúra, 83. szám - 2011. április 01.)

Ha az értelmező szótárban utánanézünk a szofista és a szofizmus szavak értelmének, akkor a következő jelentésekre bukkanunk: ókori filozófiai irányzat tagja, aki pénzért oktatja a bölcseletet, álokoskodás, szócsavarás.Tovább »

11. A misztikus kor
(Történelem, 84. szám - 2011. május 01.)

Az istenközpontú, vallási szemléletmódról a világias, emberközpontú látásmódra való áttérés a középkor végén és az újkor hajnalán rendkívül izgalmas betekintést nyújt az európai civilizáció természetébe.Tovább »

12. Egy elfelejtett tudósunkról és művéről
(Kultúra, 86. szám - 2011. július 01.)

Szabadka szülötte: Geréb JózsefTovább »

13. A fajvédők három nemzedéke
(Közélet, 87. szám - 2011. augusztus 01.)

A norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik, aki 69 fiatal életét oltotta ki július 22-én az Utöya nevű kis szigeten az újságok szerint korábban állítólag azért vetette alá magát plasztikai műtétnek, hogy árja kinézete legyen.Tovább »

14. Hihetünk-e a mítoszoknak?
(Kultúra, 88. szám - 2011. szeptember 01.)

A múlt elbeszélésnek két módszerét ismerjük itt Európában: a mítoszit és a történelmit.Tovább »

15. A gazdasági válságok ciklikus jelentkezéséről
(Közélet, 89. szám - 2011. október 01.)

A közgazdászok már rég megfigyelték, hogy a gazdasági válságok viszonylag szabályos időközökben követik egymást.Tovább »

16. Malthusnak igaza volt?
(Közélet, 90. szám - 2011. november 01.)

Amióta statisztikákat vezetnek az élelmezésről, azóta sem arányában, sem a szám nagysága szerint nem volt ennyi éhező a világon.Tovább »

17. A törzsi társadalmak és vallásaik
(Történelem, 91. szám - 2011. december 01.)

Míg a civilizált világ négy nagy kultúrkörében, a nyugatiban, a kínaiban, az indiaiban és a muzulmánban, egy vagy legföljebb néhány vallás van jelen, addig a primitív társadalmak világában minden törzs saját vallással rendelkezik.Tovább »

18. A nép uralmáról, a demokráciáról
(Közélet, 92. szám - 2012. március 01.)

A görög eredetű demokrácia szó magyarul népuralmat jelent. A demokrácia két legfőbb formája a közvetlen és a képviseleti demokrácia.Tovább »

19. A balkáni nacionalizmus
(Közélet, 93. szám - 2012. április 01.)

A Balkán, a tulajdonképpeni Délkelet-Európa, egy rendkívül heterogén térség. Európának egyetlen szeglete sem hasonlítható hozzá összetettségében.Tovább »

20. A szentháborúk Balkánig nyúló árnyéka
(Közélet, 94. szám - 2012. május 01.)

A kilencvenes évek háborúi a volt Jugoszlávia térségében egy naiv illúziót romboltak le.Tovább »

21. Róma, a világot uraló város
(Történelem, 95. szám - 2012. június 01.)

Az ókorban Róma, az „örök város” az egész világ urának tekintette magát, s uralkodója, az Imperator Ceasar Augustus címet viselő császár a világ minden népe kormányzójának.Tovább »

22. A dongaboltozattól a Pantheon gömbkupolájáig
(Történelem, 96. szám - 2012. július 01.)

A köztársaság végén és a császárkor elején alakul ki a sajátos római építészet, melyre a monumentális, hatalmas építmények jellemzőek.Tovább »

23. Tolsztoj és a tolsztojánizmus
(Kultúra, 97. szám - 2012. augusztus 01.)

Lev Nyikolajevics Tolsztojt (1828-1910), a Háború és béke, az Anna Karenyina és a Feltámadás íróját mint az orosz irodalom egyik legnagyobb alakját ismerjükTovább »

24. Az evangéliumok és az antijudaizmus
(Történelem, 98. szám - 2012. szeptember 01.)

A kereszténység a zsidó vallásból szakadt ki az I. században. A Jézusban a Krisztust, azaz a Messiást fölismerő új vallási irányzat zsidó vallásból való kiválása után a két hitrendszer ellenségesen ítéli meg egymást.Tovább »

25. A modern vallástudomány kialakulása
(Közélet, 99. szám - 2012. október 01.)

Voigt Vilmos A vallási élmény története című könyvében a vallástudományról úgy ír, mint egy régtől fogva jelen lévő diszciplínáról.Tovább »

26. Európa bölcsői
(Történelem, 100. szám - 2012. november 01.)

Európa határait sohasem a hódítások növelték meg, hanem az, ha a civilizációs felségterületéhez még hozzá nem tartozó szomszédos térség lakosságát sikerült európai gondolkodásmódúvá formálniaTovább »

27. A két kard elve
(Történelem, 101. szám - 2013.)

A kereszténységet még szabad vallásként el nem ismerő Rómának már kész birodalomeszménye volt. A római államideológiának ez a kései, monarchikus változata szervesen magába olvasztotta a keleti elemeket.Tovább »

28. A vallás három pillére
(Közélet, 102. szám - 2013. március 01.)

Három pilléren, az üdv eléréséről szóló tanításon, a célkitűzés megvalósítását szolgáló módszeren, továbbá a szavak és a tettek egységét igazoló példamutatáson nyugszik kivétel nélkül mindegyik üdvcélt kitűző hitrendszer.Tovább »

29. A bukásra ítélt ország
(Történelem, 103. szám - 2013. április 01.)

...A háború utáni kommunista történelemszemlélet ferde tükre mindezeket az abszolút jó és az abszolút rossz harcának átmitizált képében tárta az emberek elé...Tovább »

30. Tolsztoj és Dosztojevszkij
(Kultúra, 104. szám - 2013. május 01.)

Tolsztoj és Dosztojevszkij, e két orosz szellemóriás kortársak voltak, mégsem kötötte össze őket írói barátság.Tovább »

31. Mária országa
(Közélet, 114. szám - 2014. március 01.)

A történelmi Magyarország területén levő magyar vonatkozású katolikus és görögkatolikus kegyhelyek szinte kivétel nélkül a Boldogasszony tiszteletén alapulnak.Tovább »

32. A szúfi költészet
(Kultúra, 115. szám - 2014. április 01.)

A muzulmán vallásról hallva bizonyára nem a költészet jut elsőként az eszünkbe. Ennek az elsődleges oka az iszlámról Nyugaton kialakult negatív kép, amely ezt a vallást az erőszakkal, a terrorizmussal és a fanatizmussal hozza kapcsolatba.Tovább »

33. Az Egyetemes Philologiai Közlöny hetven éve
(Közélet, 116. szám - 2014. május 01.)

A tudományos folyóiratok a tudományos élet szemléi, éppen ezért egyes szakfolyóiratok rendkívüli jelentőségre tehetnek szert egy adott ország, nemzet tudományos életében.Tovább »

34. A vallás és a vallástudomány
(Közélet, 118. szám - 2014. július 01.)

A tudomány akkor végzi a feladatát, ha torzítás nélkül tökrözi vissza a tárgyát és írja le az azokat meghatározó törvényszerűségeket, de hogyan teljesíthető ez a föltétel egy olyan összetett tárgykör esetében, mint amilyen a vallástudomány tárgyköre, a vallás? Mit tükröz vissza ez a kép: az embert, aki a vallásról gondolkodik, vagy a vallást, amiről a kutató véleményt alkot?Tovább »

35. Az új idők kőolaja
(Természet, 118. szám - 2014. július 01.)

A világ vízfelhasználásának mintegy hetven százaléka a mezőgazdasági termelés szükségleteire megy el. Húsz százalék az ipar igényeit szolgálja, s a fennmaradó tíz pedig az emberi igények kielégítését, amiben csupán egy kisebb mennyiséget jelent az ivóvíz.Tovább »

36. A Zuhatagok kapujában
(Közélet, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

A rómaiak nevezték el Vaskapunak azt a Szerbia és Románia határán lévő szorost, amin keresztül a Kárpát-medence folyóvizei elhagyják a térséget.Tovább »

37. Az új tudomány
(Történelem, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

Giambattista Vico, (1668-1744), Az új tudomány (La nouva scienza) írója Nápolyban született és ott is halt meg, észrevétlenül, ünneplés és megemlékezések nélkül. A történelemfilozófia atyjaként tarthatjuk őt számon az arab Ibn Khaldun (1332-1406) mellett, de hosszú időnek kellett eltelnie, amíg ezt a nyugati tudományos élet is fölismerteTovább »

38. Az elfelejtett vidék
(Történelem, 121. szám - 2014. október 01.)

A felejtés rejtélyes dolog, csak egy a bizonyos vele kapcsolatban: az, hogy okkal történik.Tovább »

39. Az emlékezés napjai
(Közélet, 122. szám - 2014. november 01.)

Mindenszentek ünnepét november 1-jén ünnepli a katolikus egyház.Tovább »

40. A császárok és a vértanúk városa
(Történelem, 123. szám - 2014. december 01.)

A Balkán-félsziget északi és Pannon-medence déli része számos császárt adott a Római Birodalomnak, ennek okát elsősorban abban kereshetjük, hogy ez a térség a katonai utánpótlás és az itt állomásozó római légiók miatt kulcsfontosságúnak számított, a császárok megválasztásában pedig a hadseregnek a harmadik században már döntő szava volt.Tovább »

41. A történelem vége...
(Közélet, 129. szám - 2015. június)

...avagy a demokráciaexport kudarca?Tovább »

42. Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
(Közélet, 129. szám - 2015. június)

Az idén május 24-re esett pünkösd ünnepe, amelyen a Szentlélek kiáradását és az egyház születésnapját ünneplik a keresztény hívek.Tovább »

43. A világ elvilágiasodása
(Közélet, 130. szám - 2015. július)

A vallási társadalmakban a vallás a társadalom egyetlen, összetett szellemi kifejezésformája, a többi diszciplína és szellemi megnyilatkozás a keretében léteznek, de ha netalán sikerül is kivívnia egyiküknek-másikuknak némi önállóságot, akkor is teljességgel áthatja őket a vallásos gondolkodás.Tovább »

44. Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
(Kultúra, 131. szám - 2015. augusztus)

Andrej Platonov Csevengur című művét antiutópiaként emlegetik. Valóban az utópia bírálatának szánta írója ezt a maga nemében páratlan művet?Tovább »

45. Egy új erkölcs vázlata
(Közélet, 132. szám - 2015. szeptember)

Hans Jonas (1903-1993) egy új alapokra helyezett, paradigmaváltó etika alapjait fektette le. Élete az európai történelem egyik legmozgalmasabb és egyben legvéresebb századát, a 20. századot szinte teljességgel betöltötte.Tovább »

46. Az idők árját ismerő
(Kultúra, 133. szám - 2015. október)

Bodnár Zsigmondról, Oswald Spengler magyar elődjérőlTovább »

47. A kereszt civilizációja
(Közélet, 134. szám - 2015. november)

A kétezres évek elején komoly politikai vitát váltott ki a kérdés, hogy az Európai Unió alkotmányának a preambulumába bekerüljön-e a kereszténységre való hivatkozás.Tovább »

48. A kétpólusú civilizáció
(Történelem, 135. szám - 2015. december)

A megszülető Európa iszlám civilizációval érintkező délkeleti és délnyugati határairól Konstantinápoly falainál és Poitiers-nél vívott nagy csatákban határoztak a fegyverek.Tovább »

49. A civilizációcsere meghatározó alakjai
(Történelem, 140. szám - 2016. május 1.)

Hosszú, több száz éves időszak kellett ahhoz, hogy a Római Birodalom által uralt, a Földközi-tenger egész térségére és azon túl is kiterjedő, egységesült római-görög civilizációból kialakuljon az európainak elnevezett új civilizáció.Tovább »

50. Európa megszületése
(Történelem, 141. szám - 2016. június 1.)

Európa – a Római Birodalom romjain kialakuló új civilizáció – megszületésének az időpontja nehezen határolható be. A történészek között sincs egyezés e tekintetben.Tovább »

51. A balkáni nemzetvezérek kora
(Közélet, 142. szám - 2016. július 1.)

Idén júniusban ünnepelte Szlovénia és Horvátország függetlenné nyilvánításának a huszonöt éves évfordulóját.Tovább »

52. A nácizmus, a modern(ista) álvallás
(Közélet, 143. szám - 2016. augusztus 1.)

A nácizmus több volt a valláspótléknál. Nemcsak a keresztényellenes korszak, a modernizmus ordító valláshiányát volt hivatott bepótolni, s ennek nyomán nemcsak a vallási érzések kiélésének a terepe volt.Tovább »

53. Helyettesíthető Vezérek
(Közélet, 144. szám - 2016. szeptember 1.)

A nácizmust és a többi totalitárius rendszert nem csupán a kor, a modernizmus zárja keretek közé, térbeli szinten ugyanígy behatároltnak mondhatók: mindegyikük a nyugati kultúrkör területén belül alakult ki.Tovább »

54. Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
(Közélet, 145. szám - 2016. október 1.)

Az ember amióta létezik, azóta homo religiosus, vagyis vallási lény. Vallásnélküliségéről még a legújabb korban sem beszélhetünk, legföljebb arról, hogy a gondolkodásmód változásával egyetemben miként módosult a hívői látásmód.Tovább »

55. Európa utolsó vallási fellángolása
(Történelem, 146. szám - 2016. november 1.)

Október 31-én volt 499 éve, hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte 95 tételét, és ezzel kezdetét vette a nyugati kereszténység legjelentősebb vallási megújulási mozgalma, amely reformáció néven vonult be a történelemkönyvekbe.Tovább »

56. Európa igazi atyja
(Történelem, 147. szám - 2016. december 1.)

2013-ban különféle rendezvénysorozatokkal egész éven át tartottak a megemlékezések Niš városában a milánói ediktum kihirdetése 1700 éves jubileumáról.Tovább »

57. Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
(Közélet, 148-149. szám - 2017. január-február)

Ez az írás másfél évvel ezelőtt, 2015 derekán íródott, akkor, amikor az európai polgárok észlelni kezdték a menekültválság fejleményeit.Tovább »

58. A forradalom lényege
(Közélet, 150. szám - 2017. március)

A forradalom kísértete járja be Európát a felvilágosodás kora óta. Nemcsak Európát, hanem a tágabb értelemben vett Nyugatot, tehát minden olyan földrészt, ahol az európai életmód az újkortól kezdve meghonosodott.Tovább »

59. A társadalom átnevelése
(Közélet, 151. szám - 2017. április)

Az első rész végkövetkeztetése az volt, hogy a forradalom lényege a valóság erőszakos hozzáalakítási kísérlete az eszméhez. A vérbeli forradalmárt az a cél lelkesíti, hogy valamely kigondolt, általa nagyszerűnek vélt ideológia képére „rajzolja át” a valóságot: a társadalmat, az országot, a települést, magát az embert, az állampolgárt, egyszóval mindent kivétel nélkül, ami vezérlő (rög)eszméi látókörébe kerül.Tovább »

60. A megfelelő állampolgárok gyártósora
(Közélet, 152. szám - 2017. május)

A forradalom lényege a valóság erővel történő hozzáalakítási kísérlete az eszméhez, ez volt az első rész végkövetkeztetése. A forradalmi idea emberi közvetítéssel - rajta keresztül és benne - válhat társadalmi valósággá. Ennek legfontosabb eszköze a megfelelő állampolgárokat mintegy gyártósoron előállító forradalmi nevelés, amelynek az ismertetőjegyeit a második részben tárgyaltuk.Tovább »

61. A forradalom pogányai és eretnekei
(Közélet, 153. szám - 2017. június)

A társadalom átnevelésének a forradalmi módszereit bemutató előbbi rész azzal a megállapítással zárult, hogy a forradalmi ideológia maga is egyfajta dogmákat megfogalmazó és feltétlen hitet megkövetelő világias célú vallási tan.Tovább »

62. A forradalom hithirdetői
(Közélet, 154. szám - 2017. július)

Az előző rész a forradalom pogányairól és eretnekeiről szólt, ennek a résznek témája a forradalom hithirdetőinek a jellemzése lesz.Tovább »

63. A forradalmi Messiások
(Közélet, 155. szám - 2017. augusztus)

Az előző rész azzal a gondolattal zárult, hogy a forradalmi ideológia gyümölcse egyetlen személyben, a meglelt forradalmi Messiásban testesül meg. Benne és általa látszik megvalósulni mindaz, amiért mindeddig küzdöttek a nagy és szent eszmében hívők.Tovább »

64. A helyettesíthetetlen ember
(Történelem, 156. szám - 2017. szeptember)

Az előző rész a forradalmi Messiás ellenmessiási (antikrisztusi) szerepét taglalta. Ez a rész a helyettesíthetetlennek hitt – a totalitárius rendszer fenntartása szempontjából valóban kulcsfontosságú – Vezér társadalmi szerepével foglalkozik.Tovább »

65. A Kim-dinasztia
(Közélet, 157. szám - 2017. október)

Az előző rész a forradalmi Messiás halálról szólt, amely után törvényszerűen a Vezér személye köré épülő totalitárius rendszer (lassú vagy azonnali) bukásának kell bekövetkeznie.Tovább »

66. A Messiások átalakulása
(Közélet, 158. szám - 2017. november)

Az észak-koreai Kim-dinasztiáról szóló előző rész az egyetlen eddigi ismert kivételt taglalta, ahol a totalitárius rendszernek sikerült „túlélnie” a forradalmi Messiás halálát azzal, hogy a Kiválasztott helyébe a vér szerinti fia személyében egy új Kiválasztottat léptettek: a dinasztiaalapító Kim Ir Szen helyébe Kim Dzsongilt, az ő helyébe pedig a jelenleg is „uralkodó” Kim Dzsongunt. Ez azonban kivétel.Tovább »

67. Kivezető utak a forradalomból
(Közélet, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

Az előbbi részben kifejtettek szerint a forradalmi Messiás bukásával vagy halálával az általa irányított totalitárius rendszer is halálra van ítélve...Tovább »

68. Európa harca önmaga ellen
(Közélet, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

Európa az egyetlen általunk ismert kétpólusú civilizáció, vagyis az egyetlen olyan jelentős kultúrkör a világon, amely két centrummal, egy nyugatival (elvileg Brüsszel) és egy keletivel (Moszkva) rendelkezik.Tovább »

69. A forradalom keresztes vitézei
(Közélet, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

Az előző részben a forradalomból kivezető meredek útnak neveztük a forradalmi rendszer elleni forradalmat, amit a napóleoni háborúkig elvezető nagy francia társadalmi fordulat után ellenforradalomnak kereszteltek el.Tovább »

70. A posztmodern forradalom
(Közélet, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

Az előző részben a forradalom elleni forradalom volt a téma, ebben a sorozat lezáró részeként a forradalmak forradalmáról lesz szó.Tovább »

71. Harc a másság ellen
(Történelem, 161. szám - 2018. február)

Sajnálatos módon az ember béka-perspektívában szeret szemlélődni, legtöbbször képtelen maga fölé emelkedni, a saját kulturális hagyományán túllátva értékelni. Pedig ma már egy globalizálódó világban élünk, akarva-akaratlanul is szembesülni kényszerülünk a miénktől eltérő kulturális-civilizációs hagyományokkal, gondolkodásmódokkal.Tovább »

72. A sikeres novemberi bolsevik puccs
(Történelem, 162. szám - 2018. március)

Négy hónappal ezelőtt volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának a centenáriuma, ami mindenféle csinnadratta nélkül, mondhatni észrevétlenül múlt el.Tovább »

73. Mit ünnepelünk húsvétkor?
(Közélet, 163. szám - 2018. április)

A keresztény vallás legnagyobb ünnepe, húsvét, hosszabb ideje, legalább már fél évszázada a kiüresítés és az elvilágiasítás áldozata. Így van ez mindenütt a nyugati világban, ahol a kereszténység volt egykoron a meghatározó, civilizációt teremtő vallás.Tovább »

74. Párhuzamos társadalmak
(Történelem, 164. szám - 2018. május)

Sokat hallani manapság a nyugati nagyvárosokban kialakult párhuzamos társadalmakról.Tovább »

75. A háromszoros uralom
(Történelem, 165. szám - 2018. június)

Minden a valóságot az eszme képére átalakítani vágyó, magát a történelem beteljesítőjének gondoló forradalom közös vonása, hogy a cél szentesíti az eszközt a vezérelve.Tovább »

76. A főbűnös és a felmentett
(Történelem, 166. szám - 2018. július)

Az előző alkalommal a történelem beteljesítését célul kitűző forradalmak közös vonásairól írtunk, amelyek a „nagy és szent eszme” kritikátlan imádatában, megvalósításának az alapelvében, a cél szentesíti az eszközt alapelvében és az ebből a fakadó, semmitől sem visszariadó erőszakosságban mutatkoznak meg.Tovább »

77. A politikai vallások exportja
(Történelem, 167. szám - 2018. augusztus)

Mindkét XX. századi totalitárius rendszer politikai vallásként működött. Ezt a vallástudományban is meghonosodott fogalmat a Bécsből az Egyesült Államokba emigráló Eric Voegelin alkotta meg még az osztrák fővárosban 1938-ban megjelent A politikai vallások című művében.Tovább »

78. A nemzeti Messiás-Király
(Történelem, 168. szám - 2018. szeptember)

Az előző rész azzal zárult, hogy a fasizmusnak rengeteg irányzata van, pontosan úgy, ahogy a barna és a fekete közötti színtartományban is számtalan színárnyalat létezik.Tovább »

79. A kommunisták új világa
(Történelem, 169. szám - 2018. október)

A fasiszta rendszerek forradalmi Messiása a zsidó messiáskép transzcendenstől elzárkózó, torz tükre. Ezt taglalta az előző rész. Ebben az írásban a keresztény messiáshitet elferdítő kommunista messiáskép lesz a téma.Tovább »

80. A kommunista Krisztus
(Történelem, 170. szám - 2018. november)

A szegények megváltását zászlajára tűző baloldali történelem-beteljesítő forradalom Messiása a szegények vallásának, a kereszténység Messiásának, a Megváltónak a transzcendenstől elzárkózó, evilágiságba zárult, istentagadó és materialista „megtestesülése”.Tovább »

81. A Nyugat alkonya
(Történelem, 171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január)

Több mint kétezer éven át uralta a görög és az európai gondolkodást a ráció meghatározta látásmód, semmi sem tart azonban örökké, a XIX-XX század fordulójára kimerítette erőforrásait ez a görögökkel útjára indított és az európaiak által megújított világlátás, nem rendelkezett többé olyan háttértartalékokkal, amelyekre építkezve új, lelkesítő eszméket hozhatott volna elő magából.Tovább »

82. Pápalátogatások Magyarországon
(Történelem, 216. szám - 2022. szeptember)

Novák Katalin köztársasági elnököt augusztus 25-én audiencián fogadta Ferenc pápa. A magyar államfő hivatalos meghívólevéllel érkezett a katolikus egyházfőhöz, aki nyitottnak mutatkozott egy magyarországi apostoli látogatásra, bár egyelőre még nem konkretizáltak semmit.Tovább »

83. Róma püspöke Mária országában
(Történelem, 217. szám - 2022. október)

Az előző részben részletesebben foglalkoztunk a három eddigi magyarországi pápalátogatással. Mária országa – a katolikus hagyomány szerint az első magyar király által a Boldogasszonynak felajánlott Szent István-i Magyarország, területileg a Kárpát-medence – ettől már sokkal többet láthatta vendégül a katolikus egyházfőt.Tovább »

84. A jelenlét jelei, a csodák
(Közélet, 218. szám - 2022. november)

Csoda és hit, keresztény szemszögből a kettő szorosan összefügg: a csoda hitet ébreszt, a hit pedig csodákra képes(ít).Tovább »

85. Az újkori emberkép és az istenképűség
(Közélet, 219. szám - 2022. december)

A gnosztikus irányzatok közös ismertetőjegye volt, hogy a szellemet, az emberi tudásképességet előnyben részesítették a testtel, az emberi létképességgel szemben, s így egy testellenes és létezésellenes, (másként kifejezve) életellenes és világellenes gondolkodásmódot és vallási törekvést fejlesztettek ki.Tovább »

86. Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
(Történelem, 226-227. szám - 2023. július-augusztus)

Egy hónappal az esemény előtt tette közzé a hírt a Magyar Távirati Iroda (MTI), hogy idén augusztus 27-én hagyományteremtő szándékkal lovagi zarándoklatot tartanak Báta és Mohács között.Tovább »

87. A mohácsi csata magyar hadvezére
(Történelem, 228. szám - 2023. szeptember)

Ötszáz évvel ezelőtt, két évvel Nándorfehérvár (Beograd) bevétele után és hárommal a mohácsi csata előtt, 1523. augusztus 6-án és 7-én vívta a középkori Magyarország katonasága utolsó győztes csatáját a török ellen Szerémségben a Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica), Nagyolaszi (Manđelos) és Rednek (Vrdnik) közötti háromszögben.Tovább »

88. Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
(Történelem, 229. szám - 2023. október)

A múltat közismerten nem a jelen állapotai alapján kell megítélni, mégis gyakran beleesünk ebbe a hibába.Tovább »

89. Az ember tragédiája és Madách filozófiája
(Kultúra, 230. szám - 2023. november)

Sőtér István szerint „Madách (...) újból fölfedezi a magyar költészet számára a filozófiát...”Tovább »

90. A fejlődéseszmény pusztítása
(Közélet, 231. szám - 2023. december)

A görög civilizációs látásmód modernkori vallásellenes utódainak, a felvilágosodás híveinek egypólusú, azaz vallásnélküli Európát és embert kinevelni szándékozó célkitűzése kiforgatott gondolkodásmódot szült.Tovább »

91. Vallási forradalmak (I.)
(Történelem, 241. szám - 2024. október)

Változatlan a változó világbanTovább »

92. Vallási forradalmak (II.)
(Történelem, 241. szám - 2024. október)

Az első két forradalomTovább »

93. Vallási forradalmak (III.)
(Történelem, 242. szám - 2024. november)

Az első nagy vallási reformokTovább »

94. Vallási forradalmak (IV.)
(Történelem, 242. szám - 2024. november)

A papok, a titkok tudóiTovább »

95. A közvetítők nélküli vallások
(Történelem, 243. szám - 2024. december)

Ehnaton papok elleni vallási lázadása az istenkirályi szerep visszavételét tűzte ki célul, ennek a véghezvitele azonban egészen már módszerrel volt lehetséges, bár a külsőleges hasonlóság közötte és a sokak által (de tévesen) az egyistenhit korai változatának tekintett fáraó fölforgató mozgalma között kétségbevonhatatlan.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor