A boldogság keresése

Nincs, ahol nem keressük, a kapcsolatokban, a munkában, a szórakozásban, a világban, ételekben, italokban,…- de úgy tűnik, nem leljük. Vannak, akik egy életen át keresik, kutatják, és nincs idejük észrevenni, amikor megélik, mert valami nagynak, óriásinak képzelik el. Vannak, akik listákat készítenek róla, hogy mi az, ami örömöt vált ki bennük, örömöt ad nekik, ami boldoggá teszi őket, sőt másokat is arra buzdítanak, hogy ők maguk is készítsenek listát a saját boldogságforrásaikról. De lássuk, mi is a boldogság. ha utánanézünk a „boldogság” szó jelentésének. Tudjuk, hogy a „boldog” szóból ered. „ (bol-d-og) mn. tt. boldog-ot. 1) A szerencse javaival bő mértékben megáldott, s ennélfogva megelégedett.„¹ De utánanézhetünk az Etimológiai szótárban² található magyarázat után is, ami számomra érdekesnek bizonyult.

A Wikiszótár szerint, a „boldogság (főnév) 1. Fokozott öröm. Az élet sikeres személyes megélése; a már elért és a jövőbeli lehetséges sikerek felett érzett fenntartás és kétség nélküli öröm…. 2. Vallási: Egy vallási cél megélése, a magasabb szellemi létezés biztonságának megtapasztalása felett érzett öröm. A lelki örömök teljessége az üdvözültek számára. …Eredet [boldogság < ómagyar: boldogság < boldog + -ság (főnévképző)]”, és felhívja a figyelmünket, hogy még több mint 50 jelentése van ennek a szónak. A pszichológia szemszögéből szemlélve, pozitív érzelem, mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. Valójában az öröm a boldogsághoz legközelebbi érzés, és meg kell különböztetni őket. Az öröm „olyan mint egy gyufaszál lángja, ami nagy lánggal ég, de tudjuk, hogy akárhogyan is próbáljuk meg elnyújtani a létét, az véges, rövid időn belül ki fog aludni”.³ Delia Steinberg Guzmán véleménye szerint: „A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”

Keressük a boldogságot a világban, a kapcsolatokban, a munkában és a szórakozásban, pénzben, anyagiakban,- keressük mindenütt, mégsem találjuk! Hogy mennyire fontos az emberi életben a boldogság, abban a tényben is látható, hogy világnapja is van, március 20-án, hogy majdnem minden évben az Egyesült Nemzetek Szervezete „boldogságjelentést” készít a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) megbízásából. Az eddigi kutatások alapján kiderült, hogy akárhogy is fordítjuk a dolgot, a boldogság titka az emberekkel való viszonyainkban van elrejtve. Azok az emberek, családok érzik magukat boldognak, akik jó egymás közötti, emberi viszonyokról számolnak be, akiknek kapcsolatait a megértés és a tisztelet jellemzi, és akiknek széles a baráti, családi, kapcsolati hálózatuk, akiknek fejlett az ún. szociális hálózata, hisz ők mindig segítséget és támogatást kapnak a különböző élethelyzetekben. Amikor a boldogságról beszélünk, nem a tartós boldogságra kell gondolni, mert az valójában nem létezik. Inkább arra, amikor átéljük egy-egy pillanat szépségét, fontosságát, mert a boldogság általában csak egy pillanatnyi érzet. Amikor az életre azt mondjuk, hogy boldog, akkor nem az egész éltre mondjuk azt, hanem a benne lévő pillanatokra.

December van, a várakozás hónapja, amikor örömöt szeretnénk szerezni, boldoggá szeretnénk tenni másokat. De ezzel önmagunkat is boldoggá tesszük? Sietünk, rohanunk most is, és nincs rá lehetőségünk, hogy kiélvezzük a boldogság egyszerű pillanatait. „A boldogság nem feltétlenül valami eget rengető dolog; apró, alig érzékelhető mozzanatokból is állhat.” (Petra Nagyová-Dzerengová) Ezeket a pillanatokat, mozzanatokat kell észrevennünk, megragadnunk. Az apró örömök, varázslatos pillanatok itt kószálnak körülöttünk. Néha nehezen vesszük őket észre. Sajnos, általában már csak akkor ismerjük fel őket, amikor elmúltak. Néha elég egy apró változás, amely újdonságot, örömet hoz az életünkbe, és boldognak érezzük magunkat, és itt nem valami nagy dolgokról, különlegességekről van szó. Mindenkinek más dolog lehet ez a boldogságot hozó apróság, kész recept nincsen. Mindenkinek magának kell átgondolnia mi is lehet ez. Például: ha egy hosszabb sétát teszünk, kinn a természetben, amikor megérezhetjük a természetet. Vagy, amikor a családból, a barátok köréből meglepünk valaki közelállót valami aprósággal. Ha elénekeljük hangosan a kedvenc dalunkat, vagy újra kézbe vesszük és elolvassuk egy gyerekkori könyvünket. Amikor főzőcskézünk, mézeskalácsot sütünk, vagy éppen üldögélünk, játszunk valamit a barátainkkal. Ezeket, olyan „lélek - boldogság - bonbonként” vegyük be, naponta. Mintha egy Adventi kalendárium ablakait nyitogatnánk napról napra. És most decemberben, a karácsony küszöbén se feledjük, hogy „a boldogság nem a pénzen, sokkal inkább a barátságokon és az egészségi állapoton múlik”. Mindezekért tenni kell, építeni és ápolni kell őket.

„A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.” (Csitáry-Hock Tamás)

¹ http://boldog.szojelentese.com/
² Arcanum: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/b-F1794/boldog-F1949/
³ https://onmegvalositas.hu/cikk/hol_van_boldogsag