Tudta-e?
Hogy Kínában hivatalosan ötvenöt különböző nemzetiség él!

168. szám - 2018. szeptember

Hangulat, érzelem

A hangulattal ellentétben, az érzelmek nagyon is összetett, komplex lelki jelenségek, mert több tényező együttes kölcsönhatása van jelen.
BORI Mária | a szerző cikkei

4

„Az ember az érzéseiről nem tehet (...), de a viselkedéséről igen.”
                                                                                                             Margaret Eleanor Atwood

Az ősz, és az őszi időjárás beköszöntével, újra szembesülünk a természet könyörtelen körforgásával, és ezzel együtt az elmúlás tényével is, egyes növények és állatok is, megsemmisülnek, mások téli álomba merülnek. Emellett rövidülnek a nappalok és hosszabbodik a sötétség,… Melankólia, szomorúság, esetenként depresszió is jelentkezik az embereknél, és nem egyszer . Ez az őszi hangulat, késztetett arra, hogy a pszichológia nagy tárházából a hangulat és az érzelmek témakörét vegyem elő. Azt nagyon is jól tudjuk, hogy az érzelmek, az emóciók nagyon fontosak a lelki és közösségi életünkben is, hisz hatással vannak a figyelemre, a figyelmi teljesítményre, átszövik észleléseinket, hatnak a gondolatainkra, az emberi kapcsolatainkra, a másik emberhez, az életünk eseményeihez és jelenségeinkhez való viszonyunkhoz. De ugyanezt teszi a rajtunk eluralkodott hangulat is. Ha egyszerűen szeretnénk megkülönböztetni a két lelki jelenséget, a szakirodalom szerint, a „hangulat hosszabb ideig tartó szubjektív állapot”, kevésbé intenzív, de tartós érzelmi állapot, míg az érzelem, rövidebb ideig tartó és nagyon intenzív élmény, amely pár másodperctől, néhány óráig is tarthat. A hangulat viszont néhány órán keresztül, de több hétig is jelen van.

Manapság affektív tudományról is olvashatunk a szakirodalomban, amely nem csupán az érzelmek tudománya. Davidson-Scherer-Goldsmith (2003) szerint, több affektív jelenségkört is tanulmányoz az affektív tudomány: többek között az érzelmeket (emóciók), érzéseket (feeling), hangulatot, attitűdöket (beállítottság), az affektív stílust. Az is most már tudományosan bizonyított tény, hogy az „affektusok” összetett kapcsolatban állnak az ún. kognicióval, a megismerő folyamatokkal, hisz érzelmi ingert, érzelmi feladatot, érzelmi taktikát, érzelmi stratégiát és érzelmi célt is emlegetnek, és kutatnak.

De lássuk milyen a hangulat. Depresszív, szomorú, örömteli, feldobódott, stb.

A Wikipédia szerint, „A hangulat a személy általános érzelmi világképét határozza meg, leszűkíti, hogy milyen érzelmekre és viselkedésekre lesz fogékony a személy.” Egy másik meghatározásban kiemelik egy másik fontos jellegzetességét, hogy „…diffúz affektív állapot,…rendszerint nem kapcsolódik koherens mintázatba szerveződő érzelemkifejezésekkel, …néha nyilvánvaló ok nélkül jelenik meg”. A hangulat jellemzője az is, hogy nem mindig intencionális, szándékos, célra irányuló, tehát kevésbé motiváló hatású. Nincs mindig tárgya, ellentétben az érzelmekkel, hisz a személy nem mindig tudja mi váltotta ki a hangulatát, viszont az érzelmeknél mindig van legalább elképzelés arról, hogy mi váltotta ki. Szinte észrevétlenül, ok nélkül is kialakulhatnak hangulatok, amelyeknek két módozata van, pozitív vagy negatív, vagyis vagy jó vagy rossz a hangulatunk. Azt mondjuk, hogy a hangulatot a „valenciájuk” határozza meg, a „vegyértéke”, „értéke”, „vonzása”, „befolyása”.

A hangulattal ellentétben, az érzelmek nagyon is összetett, komplex lelki jelenségek, mert több tényező együttes kölcsönhatása van jelen. Általában érzelmi reakciókat jelent, van tárgya, valami kiváltotta, van elképzelésünk arról ki vagy mi váltotta ki, milyen számunkra fontos események játszottak megjelenésükben nagy szerepet. A külső szemlélő az arckifejezésből, testbeszédből azonnal tudja, hogy milyen érzelmet él meg a másik ember. Emellett belső testi válaszok is jelentkeznek, elsősorban a vegetatív idegrendszer lép működésbe, amit az egyén nagyon is megfigyelhet önmagán, pl. gyors szívritmust, szaporább légzést, izzadást, kézremegés stb. Ezeket különösen az erős érzelmek esetében érzékelhetünk. Az élettani változások többsége az érzelmek esetében, a vegetatív idegrendszer, szimpatikus ágának aktivációjából fakad. Mivel a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának működése készíti fel a szervezetet a veszély forrásának elkerülésére is, mozgósítva a szervezet tartalékait, amennyiben tartósan fennáll a szimpatikus túlsúly előbb utóbb a szervezet kimerüléséhez vezethet, amelynek következtében csökken a szervezet betegségekkel szembeni ellenállása. Tehát, mondhatjuk, hogy meg is betegítenek bennünket.

A fent említett tényezők mellett, az érzelmek összetettségét fokozza a kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés is, amelynek tartalma meghatározza, hogy egy negatív vagy pozitív esemény megy végbe az egyénben. De érdekesek az érzelmi reakciók is amelyek létrejönnek, amelyek az érzelmek egyik fő összetevőjének számítanak. Az érzelmi állapotra adott reakciók összessége, energetizálhat, vagy megzavarhat, és nagyban meghatározza a világról alkotott ítéletünket, illetve azt, hogy pl. mire figyelünk. Az érzelmi élmény intenzitásától (erősségétől), időtartamától és az egyéntől nagyban függ, hogy az érzelemtől energiát kapunk-e, avagy abból veszítünk.

Az érzelmekből, ellentétben a hangulattal, sokkal többet ismerünk, és könnyebben osztályozzuk őket, és a szakirodalom az érzelmek osztályozásánál több szempontot is alkalmaz. Pl. a polaritása szerint, vannak kellemes, vagy pozitív érzések, és vannak kellemetlen vagy negatív érzések. Megkülönböztetünk egyetemes vagy alapérzelmeket, amelyeket minden kultúrában megtalálhatóak és felismerhetőek. Ezek lennének a harag, a félelem, az undor, a meglepődés, a szomorúság és az öröm. De az érzelmeket csoportosíthatjuk tárgyuk szerint is, annak alapján, hogy mire irányulnak, így, intellektuális érzelmekről, erkölcsi vagy morális érzelmekről, és esztétikai érzelmekről is olvashatunk és beszélünk. de vannak nagyon összetett érzelmek is, mint például amilyen a bűntudat.

Mindkettő a hangulat és érzelem is, nagyon fontosak számunkra, érdemes megismerkedni velük, mert „Az érzelmek, úgy tűnik, lelkünk vízszerű jelenségei. Csodás tud lenni, amikor egy-egy szép, egyszerű emberi érzés áthullámzik rajtunk, és életre kelti belső tájainkat. Szükségünk van rá, hogy - akár kellemesek, akár kellemetlenek ezek az élmények - szabadon áramolhassanak bennünk, átöblítve, megtisztítva, felüdítve lelkivilágunkat.” (Buda László)

Források:

1. Pszichológia elméleti alapok, http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/az_rzelemrl_ltalban.html

2. Hangulat, https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangulat

3. Általános pszichológia 1-3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás, Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett, Osiris Kiadó https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_3/ch20s02.html

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor